A Fragola nemcsak a fagylalt receptjét tudja: a márkaépítésben, a növekedésben és a vállalati kultúrában is van mit tanulni tőlük

A Fragola 2011-ben, nem sokkal a gazdasági válság után indult el, mára pedig az egyik legismertebb hazai fagylaltmárkává nőtte ki magát. A vállalkozás családi cégként indult: az alapötlet Török Balázstól származott, aki üzleti tapasztalataira, olaszországi kapcsolataira és a piac alapos ismeretére építve látta meg a lehetőséget egy akkor még hiánypótlónak számító koncepcióban. A természetes alapanyagokból készülő, olasz stílusú fagylaltkínálat ugyanis akkoriban még kevés helyen volt elérhető Magyarországon. A kezdetekről és a vállalkozás fejlődéséről felesége, Tihanyi Eszter mesélt, aki a háttérből kapcsolódott be az indulásba, majd a cég növekedésével egyre nagyobb szerepet vállalt a működésében.

Eszter elmesélte, hogy már a kezdetektől tudatos döntés volt, hogy nem gyors növekedésre, hanem fokozatos építkezésre törekedjenek, és lépésről lépésre működtessék a vállalkozást. „Nem volt túl nagy kockázattűrő képességünk. Az volt a szempont, hogy óvatosan, megfontoltan, átgondoltan indítsuk el a vállalkozást” – idézi fel. 

A Fragola fejlődésében a két alapító eltérő tapasztalata jól kiegészítette egymást. Balázs már fiatalon vállalkozóként dolgozott, hosszú éveken át állt kapcsolatban olasz cégekkel, így nemcsak a nyelvet beszélte, hanem jól ismerte az olasz termékeket, a fagylaltkultúrát és a beszállítói piacot is. Eszter eközben a nagyvállalati szférából érkezett a Fragolába, és az ott megszerzett tapasztalatait kamatoztatta a cégnél. „Nagyvállalatoknál dolgoztam, ahol megtapasztaltam, hogyan épül fel egy jól működő szervezet. Amikor egy néhány fős vállalkozásból több tucat embert foglalkoztató cég lesz, elengedhetetlen, hogy világos felelősségi körök, jól elkülönített területek és átlátható folyamatok működjenek” – mondja. Ez a szemlélet segített abban, hogy a Fragola a családi vállalkozás hangulatát megőrizve tudjon folyamatosan növekedni, miközben a szervezet működése is egyre professzionálisabbá vált.

Amikor egy vállalati kultúra tudatosan épül

Az első Fragola a budapesti Nagymező utcában nyitott meg. A nyitást követően hamar látszott, hogy van igény a koncepcióra: nemcsak a környékről érkeztek vendégek, hanem a város más részeiről is.  „Néhány hét után már lehetett érezni, hogy jó irányba indultunk. Budáról is átjöttek az emberek, mert olyat találtunk ki, ami akkor még újdonságnak számított” – emlékszik vissza Eszter, aki azt is elmondta, a kezdetekhez bizony bátorság is kellett, hiszen egy új vállalkozás indítása mindig bizonytalansággal jár.

Eszterék a Fragolánál a növekedés mellett kezdettől tudatosan építették a vállalati kultúrát is. A kiválasztásnál nem az volt az elsődleges szempontjuk, hogy valaki vendéglátós múlttal érkezzen, hanem az, hogy emberileg illeszkedjen a csapatba, és jól működjön egy bizalmon és együttműködésen alapuló közösségben. „Sokkal fontosabbnak tartottam és tartom még most is, hogy kulturálisan passzoljanak az emberek egymáshoz. Ennek köszönhetően büszkék is vagyunk arra, hogy a Fragolánál szinte nincs lemorzsolódás: több munkatársunk már 8–10, sőt 15 éve is a csapat tagja.” – mondja. Szerinte ma már nemcsak a fizetés, hanem a munkahelyi közeg és a közösség is meghatározó abban, hogy valaki hosszú távon egy cégnél marad.

Mára a Fragola működésében – a szezontól függően – közel 70 ember vesz részt. Az üzleteknek saját vezetőik vannak, emellett külön felelősei vannak a fagylaltgyártásnak, a logisztikának, a pénzügynek és a marketingnek is. Eszter szerint egy ekkora szervezet csak akkor tud jól működni, ha világos felelősségi körökre és egy erős, bizalomra támaszkodó vállalati kultúrára épül.

Az első komoly kihívás: a fagylalt bizony szezonális termék

Ahogy a Fragola egyre több üzletet nyitott, néhány év után egy új kihívással is szembe kellett nézniük: a fagylalt Magyarországon alapvetően szezonális termék. Míg tavasszal és nyáron folyamatos a kereslet, késő ősszel és télen jóval kevesebben gondolnak egy gombóc fagyira, ezért a vállalkozásnak új irányt kellett találnia, és átgondolni az addigi működését. Eszter szerint ilyenkor különösen fontos, hogy egy vállalkozó minél több információt gyűjtsön a saját piacáról és a lehetőségekről. „Minél több információt gyűjtsünk a piacról, a termékekről, és próbáljuk megtervezni azt a környezetet, amiben dolgozni kezdünk” – tanácsolja.

A Fragolánál végül egy új koncepció jelentette a megoldást: a fagylalt mellé olyan „váltótermékeket” kerestek, amelyek a hűvösebb hónapokban is vonzóak lehetnek a vendégek számára. Így született meg az első étterem ötlete, ahol az olasz fagylalt mellett pizza, tészták, rizottók, halételek és desszertek is helyet kaptak. A vendégek nyitottan fogadták az új irányt, ami megerősítette őket abban, hogy érdemes tovább építkezni. A Fragolánál az új helyszínek kiválasztását sem bízták a véletlenre. Eszter szerint minden üzletnyitás előtt időt szántak arra, hogy megismerjék az adott környéket: leültek, figyelték a forgalmat, az embereket és a hely hangulatát, és csak akkor vágtak bele, ha mindketten úgy érezték, hogy a Fragola koncepciója természetesen illeszkedne oda. Úgy véli, ehhez idővel önbizalom is kell: minden jól meghozott döntés és sikeres lépés tovább erősíti egy vállalkozó magabiztosságát, ami a következő nagy döntéseknél is fontos támasz lehet.

A Fragolát egy idő után egyre több üzleti lehetőség és együttműködési ajánlat találta meg. Eszter szerint azonban fontos megtanulni nemet mondani: bár számos kezdeményezést mérlegeltek, a legtöbbet végül nem tartották elég megalapozottnak vagy a saját elképzeléseikhez illőnek. „Nagyon sok üzleti lehetőség talál meg minket, de általában ugyanazt gondoljuk róluk. Van viszont egy-két olyan, amikor összenézünk, és mindketten érezzük, hogy ezzel érdemes foglalkozni” – mondja. Akadtak olyan kezdeményezéseik is, amelyek üzletileg ugyan nem hozták a várt eredményt, mégis fontos tapasztalatot jelentettek. Ilyen volt a XIII. kerületben létrehozott kulturális tér (Teatro di Fragola) is, ahol több emlékezetes előadást szerveztek. A projektet végül nem tudták hosszú távon fenntartani, mert úgy látták, egy ilyen léptékű kulturális kezdeményezéshez elengedhetetlen az állami támogatás, amelyet nem kaptak meg. Eszter szerint ugyanakkor a tapasztalat és az ott megélt közösségi élmények máig fontos részei a Fragola történetének. Egy másik üzletág viszont egyre nagyobb figyelmet kap – ez pedig a catering, akár céges eseményekre, akár személyes összejövetelekre a Fragola Catering jó minőségű alapanyagokból tud finom cateringet biztosítani. 

A digitalizáció és az AI fontos, de az emberi kapcsolatokról nem mondanak le

A Fragolánál a digitalizáció ma már a mindennapi működés természetes része. Az adminisztrációt, a készletkezelést és a napi folyamatokat különböző vendéglátóipari rendszerek, raktárprogramok és egyéb digitális nyilvántartások támogatják, így a háttérfolyamatok jelentős része automatizált. Tihanyi Eszter szerint ugyanakkor fontos megtalálni az egyensúlyt a technológia és a személyesség között. Bár az AI és az új digitális megoldások iránt is nyitottak, a vendégek kiszolgálásában továbbra is az emberi jelenlétet tartják a legnagyobb értéknek. „A Fragola egy nagyon személyes márka. Fontos számunkra, hogy ember szólítson meg embert, mert ettől lesz otthonos és egyedi az élmény” – mondja. 

Ennek ellenére az AI a Fragola életében is meghatározó. „A mesterséges intelligencia a marketingben, a piaci és pályázati elemzéseknél, valamint a tartalomgyártásban is segít nekünk, emellett egy olyan hűségprogram bevezetésén is dolgozunk, amely a vendégek korábbi preferenciái alapján személyre szabott ajánlatokat küld majd. A logisztikában szintén fontos szerepet kapnak az intelligens rendszerek nálunk: az ételkiszállító platformok algoritmusai valós időben optimalizálják a futárok útvonalát és a várható kiszállítási időt” – mondja. 

A vállalkozás ugyanakkor tudatosan húzza meg a határt a technológia és a személyes élmény között. Bár az AI-t hatékony eszköznek tartják, a kommunikációban továbbra is valódi fotókat használnak, mert úgy vélik, ezek hitelesebben adják vissza a Fragola hangulatát, míg az AI sokszor egy mesterkélt világot kreál. A vendégtérben pedig továbbra is az emberi kapcsolatokra építenek. „A közvetlen, humán kommunikáció emeli a vendégélményt. Olyan éttermeket és fagylaltozókat álmodtunk meg, ahol mi is jól érezzük magunkat, és ahová a vendégek is örömmel térnek vissza.”

A Fragola social media-jelenlétéről és kommunikációs stratégiájáról Nazsi, az Agence Najoua ügynökség alapítója mesélt, aki 2026 áprilisa óta dolgozik együtt a márkával. „A Fragola jelenleg Facebookon és Instagramon aktív, ahol heti három-négy alkalommal osztunk meg tartalmakat. A felületeken nemcsak az ételeket, italokat és fagylaltokat mutatjuk be, hanem a teljes „Fragola univerzumot” - a hangulatát, értékeit és a márka mögött álló történeteket is. Célunk, hogy az itthon sokszor sablonos „olasz életérzés” helyett autentikusan tudjuk elhozni azt, ami valóban jellemzi a „Bel Paese-t”. Emellett a közösségépítésnek és az eseményeknek is fontos szerepet szánunk” – mondja Nazsi. 

Az Agence Najoua ügynökség vezetője elmondta, nemrégiben egy külön kampánnyal idézték fel az első Fragola üzlet nyitását. „Különböző tematikára épülő, közösségformáló eseményt tervezünk, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a Fragola vendégei ne csak egy étteremhez vagy fagylaltozóhoz kapcsolódjanak, hanem egy valódi közösség részévé váljanak. Úgy gondoljuk, hogy az aktív social media jelenlét ma már elengedhetetlen. Nemcsak azért, mert ezeken a csatornákon keresztül a fiatalabb közönséget is hatékonyan meg tudjuk szólítani, hanem azért is, mert online sokkal több oldalát tudjuk megmutatni a Fragola-nak. A Fragola ugyanis nem csupán éttermek és fagylaltozók hálózata, hanem egy életérzés és szemlélet, amely az olasz dolce vita hangulatát hozza el Magyarországra” – mondja a szakértő. 

Végül megkérdeztük Tihanyi Esztert, milyen tanácsokat adna a KKV-k vezetőinek, avagy íme a Fragola 10 útravalója vállalkozóknak!

• Építs olyan vállalkozást, amelynek a kultúrájában te magad is jól éreznéd magad. A cég értékrendjét, működését és kommunikációját már az elején tudatosan alakítsd ki
• Tervezz hosszú távra, de maradj rugalmas. Jó, ha tudod, hová szeretnél eljutni 5-10 év múlva, de közben számolj azzal is, hogy a piac és a körülmények folyamatosan változnak
• A kockázatot nem lehet teljesen kizárni, de tudatos döntésekkel jelentősen csökkenteni lehet
• Ne érezd kötelezőnek a folyamatos növekedést. Vannak időszakok, amikor a stabil működés vagy akár egy tudatos visszalépés a legjobb üzleti döntés
• Ne csak évente értékeld a vállalkozásod működését. A mai gyorsan változó környezetben érdemes rendszeresen, akár havonta átnézni a számokat és a piaci változásokat
• A jó vállalkozó folyamatosan figyeli a környezetét. Minél hamarabb észreveszed a változásokat, annál gyorsabban tudsz alkalmazkodni hozzájuk. 
• A rugalmasság legalább akkora versenyelőny, mint a növekedés. Néha az viszi előre a céget, ha időben felismered, hogy irányt kell váltani
• Ne másolj, inkább találj valamit, amivel valóban kitűnhetsz. A hosszú távú sikert nem a másolatok, hanem az egyedi ötletek és a saját értékrend alapozza meg. 
• Inspirációt ne csak a közvetlen konkurenciától gyűjts. Érdemes szélesebb körben, akár nemzetközi példákból is ötleteket meríteni, majd azokat a saját vállalkozásodra formálni
• A minőség nem egyszeri döntés. A jó alapanyagok, a beszállítók és a termékek folyamatos felülvizsgálata évről évre ugyanúgy feladat, mint a vállalkozás első napján, és a minőségre való odafigyelést nem lehet megspórolni, mert hosszú távon ez különbözteti meg a tartósan működő vállalkozásokat azoktól, amelyek gyorsan eltűnnek.