„A társasjátékozás tett igazi vezetővé” – Aczél Zoltán virágzó céget épített a szenvedélyére 

Dunaújvárosi magánlakásokon, majd kultúrházban, étteremben, sőt, kocsmában gyűltek össze hétről hétre a társasjáték-rajongók 1986-ban, hogy néhány órára belefeledkezzenek a játékba. A klub tagja volt Aczél Zoltán, aki lelkes magánemberként néhány év múlva már kijárt a játékszakma legnagyobb európai rendezvényére, az esseni játékkiállításra. Itthon akkor még nemhogy nem volt divat a társasjáték, de a választék is kimerült néhány unalomig ismert játékban: Activity, Rizikó, Monopoly, na meg persze a „dobok, lépek” típusú gyerekjátékok.

„Az első nagy felfedezésünket, a Hase und Igel társasjátékot egy barátom hozta Németországból és több mint egy éven keresztül szinte hetente játszottunk vele. Aztán elkezdtünk külföldön keresni hasonlókat, és rácsodálkoztunk arra, hogy mennyi felnőtteknek szóló élvezetes társasjáték létezik...”, mesél Aczél Zoltán a kezdetekről. Nem sokkal később már maga kereste meg Essenben a játékkiadókat azzal, hogy szeretné a modern játékokat - és magát a társasjátékozást – Magyarországon is meghonosítani.  

Abban az időben a színvonalas társasjátékok 80-90%-át német kiadók adták ki, amelyek örömmel támogatták a kis magyar klubot néhány doboz ingyen társassal, egy-egy karton nagyker áron adott játékkal. Zoltán akkor saját bevallása szerint még nagyon messze volt attól, hogy üzletet lásson a társasjátékban: papír- és könyvrestaurátorként dolgozott – akkor már Budapesten -, szabadidejében pedig nemcsak játszott, hanem maga is fejlesztett játékokat. Ma már inkább más játékszerzők játékait fejleszti a csapatával. Győri Zoltán Spicy nevű kártyajátéka például nemzetközi siker lett, 15 országban több százezer darabot adtak el belőle.) 

Nem a haszon, az értéktermtés motivált 

Ahhoz, hogy a társasjátékklub egyáltalán céggé alakuljon, kellett a kényszer is: magánemberként egyszerűen már nem lehetett kartonszámra behozni a játékokat, még akkor sem, ha azokat többnyire saját használatra és kölcsönzésre szánták.  

- Meggyőződésünk volt, és azóta is az, hogy a társasjátékozás nagyon értékes közösségépítő tevékenység, amely kulturálisan is fontos az országnak. Szerettük volna, hogy a modern külföldi játékok bekerüljenek a játékboltokba, hogy szélesebb körben találkozzanak velük az emberek, mint amit mi a klubbal el tudunk érni, nem a haszon motivált – mondja Zoltán.  

Öt évig nem is hozta, csak vitte a pénzt a 2001-ben alapított Gémklub Kft., még fizetést sem tudott kivenni belőle a három alapító. Igazi szerelemprojekt volt, ahol az üzleti tervet helyettesítette a küldetéstudat, a profitot az élvezet, s tíz év kellett, hogy egyáltalán felmerüljön, hogy ebből akár meg is lehet élni. Onnantól azonban beindult az üzlet: a cégnek ma három fővárosi boltja és komoly webshopja van, a forgalom jelentős része pedig nagyker-értékesítésből származik. Időközben Zoltán kivásárolta két alapítótársát, egy svájci barátja pedig beszállt az üzletbe, ő a finanszírozásban segített, hogy nagyobb tételben is el tudjanak kezdeni játékokat vásárolni.  

A Gémklub olyan sikerjátékokat hozott be Magyarországra, mint a Dixit, a Dobble vagy az Azul, ezeket már a nemzetközi díjak előtt sikerült megszerezni. Pedig óriási a verseny a kiadók között, évente több száz új játék közül kell jó érzékkel kiszúrni és megszerezni a kiemelkedő sikert ígérő címeket. „Az Azulból például az esseni játékkiállítás első napján szereztünk be egy bemutató példányt, és még aznap éjjel, a szállodában kipróbáltuk. Hullafáradtak voltunk, de így is azonnal éreztük, hogy ez nemzetközi siker lesz. Reggel nyitáskor odamentünk a kiadóhoz és lecsaptunk rá. És valóban, az Év Játéka lett, ami a legrangosabb nemzetközi elismerés a szakmában”, mondja Aczél Zoltán. 

A digitális világ sem konkurencia 

A Gémklubnak megkérdőjelezhetetlen szerepe van abban, hogy a társasjáték-kultúra elterjedt Magyarországon. Zoltánék rengeteg energiát fektettek az edukációba, ami a mai napig nem változott: nemcsak az online felületeken, de rendezvényeken is népszerűsítik a társasjátékokat, játékmestereket képeznek, és edukálják a viszonteladóikat is.  

Kell is, hiszen a hazai társasjáték-piac az utóbbi 15 évben hatalmasat robbant, s bár kézenfekvő lenne, Zoltán szerint a digitális világ, a konzoljátékok sem jelentenek konkurenciát a társasoknak. „Annyira nagy az igény arra, hogy egymás szemére nézzünk és kapcsolódjunk, hogy még azok a fiatalok is leülnek játszani, akik egyébként sokat kütyüznek”, magyarázza Zoltán.  

A játékokat a Gémklub Youtube-csatornáján mutatják be „működés közben”, amelyekből nemcsak az derül ki, hogy melyik a jó játék, hanem az is, hogy olyan zsánerű játék-e, amit szívesen játszik a leendő vásárló. Ezért is tanácsolja Zoltán, hogy személyesen is olyan üzletben vásároljunk társasjátékot, ahol hozzáértők állnak a pult mögött; ők néhány jól irányzott kérdés után jó eséllyel bárkinek tudnak tökéletes játékot ajánlani.  

Az ismeretterjesztésnek a magyar közönségnél az árérzékenység miatt is nagy szerepe van, hiszen egy komolyabb társas 15-20 ezer forint körül van, de a prémium kategóriában nem ritka a 30 ezer feletti, akár 50 ezres ár sem. Igaz, Aczél Zoltán szerint a magas ár relatív. „Egyetlen családi mozizás árából lehet venni egy olyan társasjátékot, amivel aztán számtalan élvezetes estét eltölthetünk, szerintem ez jó befektetés”, mondja.  

Cégépítés, mint stratégiai játék 

Amellett, hogy Zoltán társaival az egész iparág itthoni sikereit megalapozta és „előkészítette a terepet” a konkurenciának is, a játék iránti elkötelezettségből egész kis birodalmat épített. A sikerben a társasjáték volt a kulcs – de nem (csak) úgy, ahogy gondolnánk.  

„Azok, akik szeretnek társasozni, és szívesen játszanak például stratégiai játékokat, jellemzően gondolkodó emberek, akikre lehet építeni, lehet velük közösen döntéseket hozni, és jók a csapatjátékban. A Gémklub sikerének, azon kívül, hogy a lelkesedésünk idővel komoly hozzáértéssé fejlődött, elsősorban ez a titka: olyan hasonszőrű emberek csatlakoztak hozzánk, akik segítettek szintet lépni”, magyarázza Zoltán.  

A sikerben az is közrejátszott, hogy Zoltán saját bevallása szerint úgy áll hozzá a cégépítéshez is, mint egy stratégiai játékhoz. A komolyabb társasjátékok ugyanis leképezik azokat a készségeket, amelyekre az üzleti boldoguláshoz szükség van, a rendszerben történő gondolkodástól a stratégiaalkotáson át az együttműködésig és a kockázatvállalásig.  

- Bátran állítom, élő példája vagyok annak, hogy a társasjátékozás olyan kompetenciákat fejleszt, amelyek akár sikeres vállalkozóvá is tehetnek valakit. Én restaurátorként indultam, a mai napig nem értek a pénzhez, meg sok minden máshoz sem, de megfelelő stratégiai döntéseket tudtam hozni és csapatjátékosként a megfelelő embereket vontam be a megfelelő döntésekbe. 

ACZÉL ZOLTÁN TANÁCSAI VÁLLALKOZÓKNAK: 

• Teremts értéket!  Gondold végig, hiszel-e abban, hogy hogy amiből üzletet akarsz csinálni, az valódi értékteremtés! Nem szerencsés, ha a marketingcsapatnak először azt kell kitalálnia, hogyan állítsa be értéknek azt, amit egyébként egyáltalán nem biztos, hogy annak tekintünk... Ha értéket teremtesz, az olyan hitet és erőt ad, ami kitartóvá tesz.  
• Keress jó embereket!  Olyan embereket vonj be az üzletbe, akik emberileg is értékesek, akikkel jó együtt dolgozni, és szeretik, amivel foglalkoznak, értenek hozzá. Fontos, hogy felismerjük a saját határainkat és legyen bennünk annyi alázat, hogy olyan embereket gyűjtsünk magunk köré, akik jobban értenek egy-egy területhez, mint mi.  
• Játssz!  Bármiből akarsz üzletet csinálni, ha úgy érzed, hogy nincs meg minden kompetenciád hozzá, társasjátékozz sokat! Nemcsak kikapcsol, hanem a legkülönbözőbb készségeidet is észrevétlenül fejleszti, amelyekre az üzleti életben is szükséged van.