Adómentessé válik a szellemi termékek apportja 2025-től
Egy 2025-től hatályba lépett jogszabályváltozás szerint magánszemélyek adómentesen tudják az általuk megalkotott szellemi alkotást (szoftverek, szabadalom, know-how, gyártási eljárások, védjegyek) vállalkozásuknak átadni. A változás vélhetően lökést ad a start-upokba történő kockázati tőkebefektetéseknek azáltal, hogy ösztönzi a szellemi termékek vállalkozásba vonását. Az új szabályozás bevezetése jelentős könnyítést hoz a szellemi termékek apportjának adózásában. Nem csupán elhalasztja a személyi jövedelemadózást a jövedelem pénzben való realizálásáig, adott esetben mentesíti is azt a szocho-teher alól.
Szellemi termékek fejlesztése kapcsán régi dilemma, hogy indokolt-e már a fejlesztéskor céget alapítani, vagy jobb, ha a magánszemélynél
maradnak a szellemi alkotások, esetlegesen felhasználási jogot adva a cégnek e tekintetben. Startupok, vagy eladásra szánt
cégek esetében a befektetők preferálják, hogy a szellemi termékek a céltársaság tulajdonában legyen.
A szellemi termékek jellemzően apport formájában, tőkeemeléssel szoktak a cégek tulajdonába kerülni.
A szellemi termékek apportjára eltérő szabályozás vonatkozik 2025 előtt és azt követően.
2025. előtti szabályozás
Egészen mostanáig a szellemi termék cégbe történő apportálása ún. egyéb jövedelmet keletkeztethetett az apportáló magánszemély oldalán, azaz már az apport időpontjában azonnal bekövetkezett az adókötelezettség. Ez azt jelentette, hogy a létesítő okiratban megjelölt apportérték, valamint a szellemi termék előállítása, megszerzése érdekében felmerült költségek közötti pozitív előjelű különbözet után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulást kellett fizetni (ez utóbbit felső korlát nélkül). Ez egyrészt azért volt problematikus mert az adót egy hipotetikus, jövőbeli szempontok alapján vélelmezett érték után kellett megfizetni, ráadásul a magánszemély tulajdonos az apport során nem is jutott olyan forráshoz, amely fedezetet jelenthetett volna az adóteher megfizetésére.
Az idén hatályba lépő szabályozás
Az új szabályozás kedvez a szellemi termékek cégbe vonásának, ugyanis egy adóhalasztásos megoldással megszünteti az apportálás
pillanatában történő adózást.
Az adóhalasztás abban áll, hogy a magánszemélynek csak akkor merül fel adókötelezettsége, amikor az apport helyébe lépő üzletrészt
értékesíti majd a jövőben. A jövőbeni értékesítéskor az üzletrészért kapott bevételből a magánszemély a szellemi termék előállítása,
megszerzése érdekében felmerült költségeket vonhatja le. Ez azt jelenti, hogy értékesítéskor magasabb árfolyamnyereség keletkezik
annál, mintha a magánszemély a szellemi termék előállítása kapcsán felmerülő költségeknél magasabb apportértéket vonhatná
le a bevételből. Ez azt jelenti, hogy az szja kötelezettség csak elhalasztódik az apport időpontjától az exitig (cégértékesítésig),
ugyanakkor azáltal, hogy exitkor árfolyamnyereség címén keletkezik adókötelezettsége a magánszemélynek, a 13 %-os szochó alól
vagy véglegesen mentesül (pl. amennyiben a munkabére eléri a minimálbér 24-szeresét), vagy csak a felső korlátig kell megfizetnie
a szochó-t, így e tekintetben tényleges adómegtakarításról beszélhetünk.
Tovább olvasnád?
Regisztrálj!
- Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
- Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
- Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
- Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből
A kedvező változás kizárólag azokat a konstrukciókat érinti, amikor a szellemi termék apporttal kerül be a cégbe. Amikor a magánszemély felhasználási jogot enged a cégnek, úgy a kapott licenszdíj egyéb jövedelemként 15% szja-t és 13% szocho-t visel.
Szoftverek, szabadalmak és használati minták esetén az szja-n túlmenően a társasági adó is adóalapkedvezményekkel ösztönzi
a szellemi termék céges keretek között történő létrehozását. A tao szabályok szerint a szellemi termékek hasznosításából
származó nyereséget 9% helyett csupán 4,5% társasági adó terheli, a jogdíjbevétel továbbá mentes az iparűzési adó alól is.
A szellemi termékek létrehozatala kapcsán pedig adott esetben K+F ösztönzők is érvényesíthetők. A szellemi termékek értékesítéséből
származó nyereség teljesen mentessé tehető mind a társasági adó, mind az iparűzési adó alól, míg magának a szellemi termékkel
rendelkező cégnek az értékesítése folytán az említett adókedvezmények továbbvitelének lehetősége lehet egy további előny a
vevő oldalán.
Az említett adókedvezménynek azokra a szellemi termékekre alkalmazható, amelyet az adott vállalkozás (túlnyomó részben) saját
maga fejlesztett ki.
A startup cégeknek további adóelőnyt jelent, hogy 2024. január eleje óta adómentesen adhatnak részesedést a kezdeti szakaszba bevont kulcsmunkavállalóiknak és vezetőiknek. Ezen juttatás esetén a részesedés szerzésekor nem, csak annak értékesítésekor keletkezik szja kötelezettsége a magánszemélynek a fentiekben leírtakhoz hasonlóan.