Áfalevonás megtagadása új megközelítésben – mit üzen a Kúria 1/2025. KK véleménye a vállalkozásoknak?
A Kúria 1/2025. KK véleménye új szintre emeli az áfalevonási joggal kapcsolatos jogviták megközelítését újra pozícionálva ezzel a korábbi bírósági álláspontot. Míg a korábbi, 5/2016. KMK vélemény elsősorban arra koncentrált, hogy a számla mögött álló gazdasági esemény ténylegesen megvalósult-e/vagy a bizonylatokon szereplő módon valósult-e meg, az új kollégiumi vélemény fókusza már egyértelműen a számlát befogadó adózó magatartására és „tudatossági szintjére” helyeződik át.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy önmagában nem elegendő egy formailag szabályos számla és egy ténylegesen megvalósult ügylet ahhoz, hogy az adózó biztonságban tudhassa az áfalevonási jogát. A NAV és a bíróságok ugyanis kiemelten vizsgálják azt is, hogy az adózó milyen mértékben volt tudatában annak, hogy az ügylethez kapcsolódóan adókijátszás történhetett, illetve elvárható lett volna-e tőle annak felismerése. A korábbi évek NAV-ellenőrzései és bírósági gyakorlatának ismeretében ebben tartalmilag nem sok újdonság van, ugyanakkor a hatósági és bírósági megközelítésben ez egy olyan deklarált hangsúlyeltolódást jelenthet, ami – az adóhatóság bizonyítási kötelezettségének iránya és terjedelme mellett - a vállalkozások partnerellenőrzési és compliance folyamatait is új megvilágításba helyezi. Ez szemléletváltás a gazdasági esemény tényszerű megvalósulása helyett immár egyértelműen és explicit módon a számlabefogadó „észlelési és ellenőrzési kötelezettségét” helyezi előtérbe. Így az adóhatóság nem „operálhat” többé a beszállítói oldalon feltárt hiányosságokból a számlabefogadóra nézve levont következtetésekkel, hanem a bizonyításnak közvetlenül a számlabefogadó tudatállapotára kell irányulnia.
Paradigmaváltás az áfalevonási jog megítélésében?
Az új KK vélemény egyik legfontosabb üzenete, hogy az áfalevonási jog megtagadása nem pusztán „objektív” kérdés, hanem lényegében az adózó magatartásának/tudatállapotának minősítésétől függ. Ez nem más, mint a korábbi évtized Európai Bíróság-i gyakorlatának átültetése a magyar joggyakorlatba és végleges szakítás az alvállalkozók viszonylatában fennálló számlabefogadói felelősséget objektivizálni hajlamos adóhatósági gyakorlattal. A Kúria négy jól elkülöníthető esetkört azonosít, amelyek eltérő bizonyítási követelményeket és eltérő adóhatósági megközelítést eredményeznek.
1. Szándékos aktív magatartás – nem valós gazdasági esemény
A klasszikus eset továbbra is az, amikor a számla mögött valójában nincs teljesítés. Ha az adóhatóság bizonyítja, hogy a gazdasági esemény nem történt meg, az önmagában megalapozza az áfalevonási jog megtagadását, a számlabefogadó tudatállapotának további vizsgálata ennél az esetkörnél nem értelmezhető.
2. Szándékos aktív magatartás – rendeltetésellenes joggyakorlás
Az új KK vélemény egyik legjelentősebb eleme, hogy hangsúlyosan beemeli a korábban is ismert, de kevésbé rendszerezett „Halifax-tesztet” a hazai bírói gyakorlatba. Ennek lényege, hogy még valós teljesítés esetén is megtagadható az áfalevonási jog, ha:
- az ügylet formálisan ugyan megfelel a vonatkozó jogszabályoknak,
- de az ügylet eredménye az áfaszabályok céljával ellentétes adóelőny,
- és objektív körülmények alapján megállapítható, hogy az ügylet elsődleges célja az adóelőny megszerzése volt.
Ez különösen fontos lehet komplex struktúrák, láncügyletek, közvetítői konstrukciók vagy gazdaságilag nehezen indokolható tranzakciók esetén. Ennél az esetkörnél a számlabefogadónak emelt összegű (az adókülönbözet 200 %-ának megfelelő) adóbírsággal és szélsőséges esetben akár büntetőeljárással is számolnia kell.
Ez különösen fontos lehet komplex struktúrák, láncügyletek, közvetítői konstrukciók vagy gazdaságilag nehezen indokolható tranzakciók esetén. Ennél az esetkörnél a számlabefogadónak emelt összegű (az adókülönbözet 200 %-ának megfelelő) adóbírsággal és szélsőséges esetben akár büntetőeljárással is számolnia kell.
A legnagyobb kockázat: a passzív részvétel
A gyakorlatban ugyanakkor nem a nyílt csalási konstrukciók jelentik a legnagyobb veszélyt a vállalkozások számára, hanem a passzív részvétel két kategóriája.
Tudatos passzív részvétel
Ebben az esetben az adózó nem maga követ el adókijátszást, azonban tud arról, hogy az ügylet vagy az értékesítési lánc valamely szereplője visszaélésszerűen jár el, azonban ennek ellenére részt vesz az ügyletben. A NAV-nak ilyenkor két dolgot kell bizonyítania:
- az adókijátszás tényét;
- azt, hogy az adózó erről tudott.
Gondatlan passzív részvétel – az új „slágertéma”
Az 1/2025. KK vélemény valódi újdonsága a gondatlan passzív részvétel önálló kategóriaként történő nevesítése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adóhatóság akkor is megtagadhatja az áfalevonást, ha az adózó ténylegesen nem tudott a csalásról, de a tőle elvárható körültekintéssel felismerhette volna azt.
A passzív részvétel esetköreiben nem merül fel a számlabefogadó büntetőjogi felelőssége és ilyenkor „csak” a normál (adókülönbözet 50 %-t elérő) adóbírsággal kell számolnia az érintetteknek. A Kúria ezzel lényegében megerősítette a NAV elmúlt évekbeli ellenőrzési gyakorlatát, amely egyre hangsúlyosabban vizsgálja:
- az üzleti partner kiválasztásának körülményeit,
- az árképzés realitását,
- a teljesítés gazdasági racionalitását,
- a partnerek tényleges működését,
- valamint az adózó által elvégzett partnerellenőrzések mélységét stb.
Az sem véd meg, ha az áfát befizették
Fontos kiemelni, hogy a Kúria szerint az adókijátszás megállapításának nem kizárólagos feltétele a költségvetési adóbevételkiesés. Másként fogalmazva: önmagában az a tény, hogy az ügylet utáni áfát valaki befizette az államkasszába, még nem teszi automatikusan jogszerűvé az áfalevonást a számlabefogadó oldalán.
Ez különösen jelentős szemléletváltás, mert korábban az adózók gyakran hivatkoztak arra, hogy „az áfa végül befizetésre került”, ezért tényleges költségvetési kár nem érte az államot. Eszerint a megközelítés szerint azonban a hangsúly már nem kizárólag az eredményen, hanem az ügylet jogszerűségén és az érintett felek magatartásán van.
Mit várhat el a NAV egy „kellően körültekintő” adózótól?
A legnagyobb bizonytalanságot jelenleg az okozza, hogy nincs részletes, nyilvános NAV-iránymutatás arról, pontosan milyen partnerellenőrzési lépések tekinthetők elegendőnek. A konkrét elvárások jellemzően csak utólag, egy ellenőrzés során, jegyzőkönyvekben vagy határozatokban jelennek meg. A jelenlegi ellenőrzési tapasztalatok alapján azonban elvárás például:
- a partner adószámának és cégadatainak ellenőrzése,
- a képviseleti jogosultság vizsgálata,
- a tényleges működés vizsgálata,
- referenciák, webes jelenlét, székhely és infrastruktúra ellenőrzése,
- szokatlan árképzés vagy konstrukciók dokumentált vizsgálata,
- a teljesítés körülményeinek bizonyítható dokumentálása.
Különösen magasabb kockázatú iparágakban vagy nagyobb összegű ügyletek esetén válhat kulcskérdéssé, hogy az adózó képes-e bizonyítani: valóban megtette a tőle ésszerűen elvárható, adott esetben a normál partnerellenőrzési lépéseken túlmutató intézkedéseket. Az alábbi red flagek utalhatnak arra, hogy fokozott partnerellenőrzés szükséges.
- szokatlanul alacsony ár,
- relatíve újonnan alapított vagy tőkeszegény partner,
- nehezen elérhető cégvezetés,
- irreális teljesítési feltételek,
- készpénzes konstrukciók stb.
- vagy a gazdasági racionalitás hiánya.
Mit tehetnek most a vállalkozások?
Az 1/2025. KK vélemény alapján világosan látszik, hogy a klasszikus „papíralapú megfelelés” már nem elegendő. Az adóhatóság egyre inkább a vállalkozások belső kontrollrendszereit, döntési folyamatait és partnerellenőrzési mechanizmusait vizsgálja. Ezért különösen indokolt lehet:
- a partnerellenőrzési folyamatok felülvizsgálata;
- belső checklisták és dokumentált eljárásrendek kialakítása;
- a kockázatos ügyletek előzetes adószakértői vizsgálata;
- az üzleti döntések és ellenőrzések dokumentálása;
- a pénzügyi és beszerzési területek munkatársainak oktatása.
Az áfalevonási jog elvesztése ugyanis nemcsak a tudatos csalásban részt vevő vállalkozásokat fenyegeti, hanem azokat is, amelyek nem tudják hitelt érdemlően bizonyítani, hogy kellő körültekintéssel jártak el. Az áfakockázat ma már nem kizárólag számlázási vagy dokumentációs kérdés, hanem komplex compliance- és kockázatkezelési feladat.
A szerző adótanácsadó, jogász, a WTS Klient Kft. senior managere.
Tovább olvasnád?
Regisztrálj!
- Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
- Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
- Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
- Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből
Kérdeznél a digitalizációról?
Kérdezd a Telekom Digitalizációs Asszisztenst, és kapj válaszokat a vállalkozásodra szabva.