Átalányadózás 2026-ban: kinek lehet előnyös és milyen szabályokkal kell számolni?
Az átalányadózás az elmúlt években – a régi KATA kivezetését követően - a kisvállalkozások egyik legnépszerűbb adózási formájává vált. A 2026. január 1-jétől hatályos szabályok tovább javítják az átalányadózás versenyképességét: emelkedett az általános költséghányad mértéke, nőtt az adómentesen megszerezhető bevétel összege, valamint kedvezőbbé váltak egyes járulék- és szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályok is.
Az átalányadózó egyéni vállalkozónak a tevékenysége alapján alkalmazható költséghányad figyelembevételével kell megállapítania jövedelmét, majd ez alapján teljesítenie adó- és járulékkötelezettségeit. Egyes tevékenységeknél az adóköteles jövedelem a bevételnek akár 10%-a is lehet.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók továbbra is adómentes jövedelemrésszel számolhatnak
Az átalányadózás egyik legnagyobb előnye továbbra is az, hogy az átalányban megállapított jövedelem éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes. A 2026. évi minimálbér alapján ez az összeg 1 936 800 forint.
Az átalányadózás során a vállalkozási bevételből a jogszabály szerinti költséghányad levonásával kell a jövedelmet meghatározni. A költségeket nem szükséges számlákkal igazolni, a törvény vélelmezett költséget ismer el.
Az általános költséghányad 2026. január 1-jétől 45%, így az adó alapja alapesetben a bevétel 55%-a. Ezt a költséghányadot alkalmazzák többek között az informatikai szolgáltatást nyújtó, tanácsadói, tervezői vagy oktatási tevékenységet végző egyéni vállalkozók. A jogszabály alapján a költséghányad 2027. január 1-jétől tovább emelkedik, 50%-ra.
Más tevékenységek esetében, például egyes építőipari szolgáltatásoknál, közúti árufuvarozásnál, javítási tevékenységeknél vagy fényképészetnél 80%-os költséghányad alkalmazható, míg meghatározott kiskereskedelmi tevékenységek esetében 90%-os költséghányad vehető figyelembe. A mentesítő szabály alapján 2026-ban várhatóan az alábbi bevételi határokig nem keletkezik személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség:
- 45%-os költséghányad esetén: kb. 3 521 455 Ft bevételig,
- 80%-os költséghányad esetén: 9 684 000 Ft bevételig,
- 90%-os költséghányad esetén: 19 368 000 Ft bevételig.
A mellékállású, nyugdíjas vagy más okból nem biztosítottként adózó egyéni vállalkozók esetében a fenti összegek jellemzően járulék- és szociális hozzájárulási adómentességet is eredményezhetnek. A főállású egyéni vállalkozóknak ugyanakkor a minimum járulékalap után továbbra is meg kell fizetniük a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.
2026-tól kedvező változás, hogy a szociális hozzájárulási adó minimumalapja már nem a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5%-a, hanem annak 100%-a. A mentesített jövedelemrészt meghaladó összeg után a nem nyugdíjas egyéni vállalkozónak 15% személyi jövedelemadót, 18,5% társadalombiztosítási járulékot és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.
Fontos kiemelni, hogy az egyéni vállalkozó továbbra is érvényesítheti az őt megillető személyi jövedelemadó-kedvezményeket, így különösen a családi kedvezményt, a személyi kedvezményt, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét stb, amelyek jelentősen csökkenthetik az adófizetési kötelezettséget.
Az egyszerűsített HIPA-alap megállapítás szabályai is megváltoztak
A helyi iparűzési adó szabályai az elmúlt években jelentősen átalakultak. A korábban alkalmazható, jövedelemalapú egyszerűsített HIPA-számítás megszűnt, így az átalányadózó vállalkozók már nem az átalányban megállapított jövedelem 1,2-szerese alapján határozzák meg adóalapjukat.
Helyette a kisvállalkozók választhatják az egyszerűsített, sávos adóalap-megállapítást, amelynél az adóalap a bevétel nagyságától függően kerül meghatározásra. Az egyszerűsített HIPA-alap a következő:
- 12 millió Ft bevételig: 2,5 millió Ft adóalap,
- 12 és 18 millió Ft közötti bevételnél: 6 millió Ft adóalap,
- 18 millió Ft felett: 8,5 millió Ft adóalap.
2%-os önkormányzati adómértékkel számolva ez rendre évi 50 000 Ft, 120 000 Ft, illetve 170 000 Ft iparűzési adót jelent.
Az átalányadózás választásának felső értékhatára is emelkedett
Az átalányadózást választó vállalkozók számára fontos kedvezmény, hogy a bevételi értékhatárok a minimálbér emelkedésével együtt növekedtek. 2026-ban az átalányadózás az éves minimálbér tízszeresét elérő bevételig alkalmazható, amely 38 736 000 forintot jelent.
Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozók esetében a bevételi korlát az éves minimálbér ötvenszerese, amely 2026-ban 193 680 000 forint. Ennek következtében az átalányadózás ma már a korábbiaknál jóval szélesebb vállalkozói kör számára jelenthet reális alternatívát.
Az átalányadózás adminisztrációja továbbra is egyszerű
Az átalányadózás továbbra sem igényel részletes költségnyilvántartást, mivel a jövedelem meghatározása a jogszabályban rögzített költséghányad alapján történik. Bár adminisztrációja összetettebb, mint a KATA-é volt korábban, a vállalkozói személyi jövedelemadózáshoz képest továbbra is egyszerű és jól tervezhető adózási forma maradt.
Az átalányadózó vállalkozók megrendelői szempontjából továbbra is kedvező, hogy a vállalkozó után fizetendő adók kizárólag a vállalkozó oldalán merülnek fel, a kifizetőnél nem keletkezik külön közteher-fizetési kötelezettség. A járulék és szocho terheket 2023. óta negyedéves gyakorisággal kell bevallani, a korábbi havi gyakoriság helyett.
Fontos ugyanakkor, hogy a munkaviszonnyá történő átminősítés kockázata átalányadózó egyéni vállalkozók esetében sem zárható ki, ezért a megfelelő szerződéses és működési struktúra kialakítása továbbra is kiemelt jelentőségű.
Az átalányadózók egy része Áfá-ban alanyi mentesség hatálya alá tartozik, így 2025-ben kedvezően érintette őket az alanyi Áfa-mentesség értékhatárának 18 millió HUF-ra emelkedése (ez az értékhatár 2027-től 22 millió, 2028-tól pedig 24 millió HUF-ra emelkedik). 2025-től jelentős újdonság az ún. uniós alanyi mentesség választhatósága, melynél a 100 000 EUR-ós bevételi küszöbre is tekintettel kell lenni. Erről korábbi cikkemben részletesen írtam: Így változnak az online értékesítő kkv-k ÁFA-szabályai
Kiknek jó az átalányadó?
- azoknak az egyéni vállalkozóknak, akiknek nincs vagy csak alacsony mértékű költségük;
- azoknak, akiknek tényleges költsége ugyan van, de az nem éri el az alkalmazható költséghányad mértékét;
- azoknak, akik nem szeretnének részletes költségelszámolással foglalkozni;
- azoknak, akik személyi jövedelemadó-kedvezményre jogosultak;
- mellékállásban vállalkozóknak;
- nyugdíjas vállalkozóknak;
- egyes online vagy nemzetközi piacra értékesítő egyéni vállalkozóknak is.
Miért lehet jó választás az átalányadózás?
- az adómentes jövedelemrész miatt;
- az emelt, 45%-os általános költséghányad miatt;
- az egyszerű és kiszámítható adminisztráció miatt;
- az egyszerűsített HIPA-alap megállapítás lehetősége miatt;
- a magasabb bevételi értékhatárok miatt;
- a kedvezőbb minimum szocho-szabályok miatt;
megfelelő szerződéses háttér esetén alacsonyabb átminősítési kockázat mellett működtethető, mint a korábbi KATA-rendszer egyes konstrukciói.
Tovább olvasnád?
Regisztrálj!
- Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
- Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
- Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
- Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből
A szerző adótanácsadó, jogász a WTS Klient Kft. senior managere.
Kérdeznél a digitalizációról?
Kérdezd a Telekom Digitalizációs Asszisztenst, és kapj válaszokat a vállalkozásodra szabva.