Az anyaság és vállalkozói lét összeegyeztetésétől a digitális szabadságig – gondolatok és tippek tapasztalt vállalkozóktól

Mit tanulhatunk a vállalkozó anyukáktól? 

A Hello Biznisz platformon is gyakran olvashatunk olyan vállalkozókról, akik amellett, hogy saját cégüket egyengetik, anyaként is helyt állnak nap mint nap, netán épp az anyaság mellett mertek elindulni saját útjukon és alapították meg vállalkozásukat. A Forbes Power Women’s Summit színpadáról sem hiányozhattak azok a hölgyek, akik inspiráló példát jelenthetnek mások számára: Korn Anita kreatív producer, a Ruhastory alapítója; Bálint Fruzsina kalligráfus, kommunikációs tanácsadó, a linesbyme.studio alapítója; Math-Szabó Noémi pedig több vállalkozás, így az Imagine Event, az Imagine baba és a Pöti store cégvezetője. 

Állandó kételyt jelent számukra az anyaság és a vállalkozói lét kettősége, de imádják – ez máris egy közös kiindulópont volt a három vállalkozó anyukánál „A szabadság ereje” nevű, Telekom által szponzorált színpadon helyett kapott beszélgetésben. Noémi azokhoz szólva, akik még fontolgatják, hogy vállalkozást alapítsanak, leszögezte, hogy nincs megfelelő időpont arra, hogy vállalkozók legyünk, ezért ne halogassuk a döntést, ne várjunk a tökéletes pillanatra. Anita azt mesélte el, hogy az ő vállalkozóvá válásához kellett egy ügy, ami volt olyan fontos számára, hogy vállalkozást építsen rá – ez lett a fenntartható divat. Anitának épphogy a kislánya megszületése után lett renget ötlete a vállalkozásához: „Talán pont azért, mert megnyugodtam. Engem nagyon inspirált az anyaság.”

„Meg kell engedni magunknak, hogy ne menjen minden tökéletesen és ki kell használni azt a szabadságot, hogy magunknak oszthatjuk be az időnket” – találta meg Fruzsina az anyaság és a vállalkozói lét közötti balanszírozás lényegi kihívását. Fruzsina már a jövőbe tekintve is magával vinné ezt a szabadságot: szeretné, ha a gyerekeinek már nem kellene 30-40 évet várniuk arra, hogy merjék szabadon kiengedni a bennük rejlő energiákat. Azt is látja, hogy fontos, hogy megtanítsuk a gyermekeinket a nemet mondásra, arra, hogy képesek legyenek meghúzni a saját határaikat. 

És hogy mi ad erőt a nőknek ahhoz, hogy a lehető legjobbat hozzák ki magukból vállalkozásvezetőként is? Fruzsina azt emelte ki, hogy neki sokat jelent a női közösség támogatása: „Járok női körökbe, ahol nagyon jó energiák szabadulnak fel. Azt gondolom, hogy nőként támogatnunk kell egymást.”  Noémi pedig megfogalmazta az útravalót mindazoknak, akik még bizonytalanok lennének abban, hogy egyáltalán belefogjanak-e a vállalkozásindításba: „Ha megkérdezik tőlem, hogy hogyan kell ezt a vállalkozósdit elkezdeni, azt szoktam mondani, hogy tök mindegy, csak kezdd el, hidd el, úgy is lesz valahogy.”

Milyen tanulságokkal jár fiatalként fejest ugrani a vállalkozói létbe? 

Egy újabb színpadi beszélgetésben Gyarmati Fannit, a Diverzum alapítóját, és Yassaman Omidbakhsht, az Eyerim alapítóját kérdezték arról, hogy fiatal koruk ellenére milyen tudatos építkezés vezetett a sikeres vállalkozásukhoz. „Rájöttem, hogy vállalkozónak lenni pont azt jelenti, hogy több dologban is jó vagyok egyszerre, ezért is választottam ezt az utat” – indokolta Fanni a saját döntését. Hozzátette, úgy érezte, nincs veszíteni valója, ha belevág a vállalkozásba. Most, hogy már munkavállalói, partnerei vannak, jelentős növekedést tudhat maga mögött a cége, érzi a felelősséget, már nem gondolná, hogy nincs veszítenivalója. Mindennapi motivációként pedig ezt fogalmazta meg: „Emlékeztetnem kell magam arra, hogy az nem jó, ha túl sokáig kényelmesnek érzem a helyzetet, mert az nem vezet növekedéshez.” 

Yassaman inkább küldetésként tekintett a saját vállalkozási ötletére, mintsem a dollárbankókat látta volna a szeme előtt lebegni az induláskor: „Nem arra gondoltam, amikor alapítottam a céget, hogy majd mennyiért fogom tudni eladni, ha befutott, hanem sokkal inkább arra, hogy milyen hozzáadott értéket tudunk adni a vevőinknek.” Fiatalkori önmagának pedig azt tanácsolná, hogy ne féljen hibákat elkövetni. 

Hogyan élhetjük meg a szabadságot vállalkozóként a digitális térben?

A digitális szabadságról is megosztották gondolataikat a színpadon a meghívott digitális szakemberek: Najoua Belayane, az Agence Najoua alapítója és a Munch globális PR vezetője; Balogh Flóra, a Telekom Hello Biznisz projektvezetője; Tassonyi Csenge, a Good Persona társalapítója; Bittera Réka, a Good Persona társalapítója; és Wolf Gábor, kisvállalati marketingszakértő, a MarketingCommando alapítója. 

Lits Benedek, a Forbes szerkesztője, a beszélgetés vezetője azzal a kérdéssel indított, hogy van-e különbség abban, hogyan éljük meg a szabadságot az online és az offline térben. Réka szerint a digitális szabadság is alapjog ma már, nem luxus, éppen ezért hasonlóan élhetjük meg az online és az offline térben. Najoua abban érez különbséget, hogy introvertáltként neki kezdetben nehezebben ment a networking az offline térben, de amióta intenzívebben használja a LinkedInt, felfedezte magának a digitális szabadságot. Márpedig ahhoz, hogy valaki teljesen szabad legyen, ki kell lépnie a komfortzónájából. Csenge úgy vélte, hogy amikor az online térben olyanokkal is megosztunk gondolatokat, akiket személyesen nem is ismerünk, akár több ezer emberrel, akkor az már maga a digitális szabadság. Flóra konkrét példát hozott: a Hello Biznisz portál pont egy olyan felület, ahol a vállalkozók megélhetik a maguk szabadságát.

Ha már digitális szakemberek ültek a színpadon, a moderátor nem hagyta ki a lehetőséget, hogy útmutatót kérjen ahhoz, hogyan építsük fel vállalkozóként digitális személyiségünket, hogyan működik a personal branding az online térben. Wolf Gábor saját sztoriját idézte fel: „Én is elkövettem kezdetben azt a tipikus hibát, hogy úgy fogalmaztam a weboldalon, hogy ’cégünk’ és ’szolgáltatásaink’, miközben én egyedül voltam a cég. Bele kell állni és fel kell vállalni arccal, névvel, hogy ez vagyok én, és ezt csinálom.” Réka szerint nem lehet az online térben egy teljesen más perszónát felépíteni, mint amilyenek valójában vagyunk, hosszútávon ez nem fenntartható. Najoua is a hosszútávú építkezést emelte ki: „Amikor csatornát választunk, hosszútávon kell gondolkodnunk, hogy azt évekig használjuk. Egy kkv brandépítése sem egyik napról a másikra történik.” 

Azt is megtudhattuk, ki milyen csatornát preferál ehhez a bizonyos hosszútávú építkezéshez. Flóra például kiemelte, hogy a Hello Biznisz saját weboldala mellett a választott közösségi csatorna a Facebook, ahol egy zárt csoport is működik a kkv-k számára – az ott zajló közösségépítésről pedig abszolút jó tapasztalataik vannak. Réka a TikTokot emelte ki, mint új slágerplatformot, ahol a kommentszekciót már sokszor érdekesebbnek találja, mint magát a tartalmat – szerinte ez is azt bizonyítja, hogy az emberek elkezdtek kapcsolódni egymáshoz. Szóba került még a Reddit, mint social listening szempontjából hasznos platform – de mint kiderült, a beszélgetésben résztvevők egyike sem használja igazán intenzíven. Wolf Gábor pedig egy sajátos teóriát osztott meg, szerinte ugyanis a net kettészakadt: „Van az a világ, ahol a trollok, a fake news és az algoritmus dominálnak. És van a privát web, amilyen kialakulhat például egy zárt csoportban, vagy egy Messenger csoportban, ahonnan begyűjthetem a számomra igazán fontos és hasznos infókat.”

Néhány útravaló a Forbes Power Women’s Summit meghívott előadóitól:

• „Nincs megfelelő időpont arra, hogy vállalkozást indítsunk, ezért nem érdemes halogatni a döntést. Ha megkérdezik tőlem, hogy hogyan kell ezt a vállalkozósdit elkezdeni, azt szoktam mondani, hogy tök mindegy, csak kezdd el, hidd el, úgy is lesz valahogy.” (Math-Szabó Noémi több vállalkozás, így az Imagine Event, az Imagine baba és a Pöti store cégvezetője)
• „Emlékeztetnem kell magam arra, hogy az nem jó, ha túl sokáig kényelmesnek érzem a helyzetet, mert az nem vezet növekedéshez.” (Gyarmati Fanni, a Diverzum alapítója)
• „Én is elkövettem kezdetben azt a tipikus hibát, hogy úgy fogalmaztam a weboldalon, hogy ’cégünk’ és ’szolgáltatásaink’, miközben én egyedül voltam a cég. Bele kell állni és fel kell vállalni arccal, névvel, hogy ez vagyok én, és ezt csinálom.” (Wolf Gábor, a Marketingcommando alapítója)