„Az apró lépésekből lesz meg az El Camino” – évtervezési módszerek Rab Mátétól

Most jön az az időszak, amikor boldog és sikerekben gazdag új évet kívánunk egymásnak, és persze reméljük, hogy számunkra is csupa jót tartogat 2026. Egy tudatos vállalkozó azonban túllép azon, hogy a csodára várjon, és kezébe veszi az irányítást – már amennyire lehet. Például úgy, hogy megtervezi az előtte álló évet. Nem csupán a bevételek és kiadások szempontjából, hanem listázva mindazokat a célokat, amelyek 2026-ban fontosak lehetnek. Miért is hasznos egy ilyen alapos évtervezés? Hogyan néz ki lépésről lépésre? Milyen hibákat ne kövessünk el, ha szeretnénk megvalósuló célokat a következő év végére? Rab Máté, a Shoprenter ügyvezető igazgatója segít nekünk megválaszolni a kérdéseket.

{{ formattedDate }}5 perc olvasási idő

Terveket szövögetni, célokat kitűzni csaknem mindenki szokott – de nem mindenkinek sikerül elérnie a vágyott célokat. Van, aki már az elején feladja, ha jön egy váratlan nehézség, és van, aki valamikor az év végéhez közeledve észleli, hogy még nagyon sok lépés hiányzik a cél teljesüléséhez. Rab Máté az a típus, aki megtanult jól tervezni, a céljait utánkövetni. Egy bérelhető webáruház rendszer, a Shoprenter ügyvezetője, így üzletileg is meghatározó számára, hogy előrelátó legyen, de a magánéletében is a céltudatosság jellemzi. Lakberendező feleségével amióta csak egy párt alkotnak, közösen készítenek éves tervet. 

Miért jó, ha párunkkal közösen készítjük el az éves tervet?

A páros tervezés nem azt jelenti, hogy ne lennének egyéni céljaik – sőt, mindketten külön-külön is készítenek listát, amit aztán együtt átbeszélnek. A közös évtervezésnek több előnye is van: „Visszajelzést adunk egymásnak a célok kapcsán, mert ilyenkor nagyon hasznos egy külső szem – de olyan külső szemre van szükség, aki nem teljesen ismeretlen, ezért racionálisan képes megítélni, hogy a másik által kitűzött cél számára reális-e vagy sem. Ha úgy látja, hogy nem az, az is egy hasznos visszajelzés a tervezéskor, így nem lesz csalódás a vége. De az is előnyös, hogy közösen tudunk ránézni is a teljesítésre, egymást motiváljuk a megvalósításokban. És egy párkapcsolati oldalról lényeges szempont: egyik fél sem érzi így azt a kapcsolatban, hogy ő fejlődik, és ’elhalad’ a másik mellett. Mindketten pontosan látjuk, hogy mindketten fejlődünk és megyünk előre” – magyarázza Máté, miért együtt látnak neki az éves célok megfogalmazásának.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy január elsején Máté leül a feleségével, hogy megtervezzék együtt az előttük álló évet. Erre már decemberben előkészülnek, és a konkrét tervezést elsején először az előző év kiértékelésével kezdik. Megvizsgálják, hogy kinek mit sikerült megvalósítania, és mit nem. Majd összeírják, melyikük mit tervez az adott évre, közben visszajelzést is adnak egymásnak. „Mindenki azt tervez be, amit szeretne. Például egyik évben a feleségem több vegán étel elkészítését szerette volna megtanulni, míg én a húsok grillezését – és ez a két cél tökéletesen megfért egymás mellett” – állítja Máté.

Kell-e sablon a tervezéshez, vagy elég egy üres lap?

Mátéék nem használnak előre elkészített keretrendszert a tervezéshez, bár elismeri, hogy vannak nagyon átgondolt tervezők. Mint amilyen a magyarok által kifejlesztett és már több mint 50 nyelven elérhető YearCompass. Máté és felesége először meghatározzák azokat a területeket, amelyek a következő évben fontosak számukra, utána ezeken belül alakítják ki a célokat: „Például a házasságunk évében a ’Házasság’, mint kategória, mindkettőnk tervezőjében szerepelt. Azóta már a ’Család’ lett az állandó, mindkettőnknél felbukkanó kategória. Nekem egyébként öt kategóriám van: Család, Egészség, Munka, Hobbi, Vagyon. A ’Vagyon’ kategóriában előre tervezhetjük a pénzügyi gyarapodást is, az ezzel kapcsolatos célokat is érdemes beemelni a tervezésbe. A kiadásokat és bevételeket mi egy külön táblázatban vezetjük és tervezzük is, mert ez teljesen más szemléletet ad, mintha csak utólag jegyezzük fel, mennyit költöttünk.”

Mik lehetnek a tipikus hibák az évtervezésnél és hogyan kerülhetjük el őket?

Máté szerint a legnagyobb hibát akkor követhetjük el, ha nem reális célokat tűzünk ki. Úgy kell terveznünk, hogy a kitűzött időtávon belül meg is valósíthassuk mindazt, amit szeretnénk. Máténak van egy hasznos tippje, hogyan lehet elkerülni, hogy egy kitűzött cél elérhetetlenné váljon: „Van egy találós kérdés: Hogyan eszünk meg egy elefántot? A válasz az, hogy falatonként. A leggyakoribb hiba, hogy valaki egy egész elefántot betervez egy évre, aztán csalódás éri, hogy nem jutott el odáig, ezért inkább legközelebb nem is tervez előre.” A megoldás tehát, hogy részcélokat is meg kell fogalmaznunk, apróbb ’falatokra’ bontani az egészet, így hamarabb látunk eredményt és könnyebben haladunk a megvalósítás felé.

„Nekem például bakancslistás álmom, hogy legyen egy saját erdőm. Ezt felírtam egyik évben célnak: ’Vegyek egy erdőt’. És persze nem lett belőle semmi. Utána lebontottam részcélokra, és így egyik évben szakirányú végzettséget szereztem, hogy erdőtulajdonos lehessek, utána elolvastam pár erdészeti szakkönyvet, hogy értsem mit is akarok csinálni, majd utánajártam a vásárlás folyamatának, azóta is nézem a hirdetményeket. Mivel itt nincs határidőm, nem sürgetem magam, és motivál, hogy fokozatosan, évek alatt érek el a célomig” – illusztrálja Máté egy saját példával, miért könnyebb az előrehaladás kisebb lépésekben.

Egy másik hasznos tipp a gyakorlott évtervezőtől, hogy nem elég január elsején leírni a célokat, majd eltemetni őket az asztalfiókban: év közben is rájuk kell pillantani, megvizsgálni, hol tartunk: „Az a tapasztalatom, hogy negyedévente érdemes ránézni a célokra. Ez nálunk minimum duplázza a megvalósított célok számát, szemben azzal, amikor csak bejglivel teli hassal írtunk össze terveket, majd a következő őszre már el is felejtettük a felét. Párosan ez azért könnyű, mert elmegyünk randizni, például vacsorázni egy étterembe, és ott átbeszéljük a haladást.”

Ha pedig az év végére érünk és jön a következő, akkor is szükség van a visszatekintésre, és látnunk kell, hogy mit értünk el és mit nem. Azzal sem árt számot vetnünk, hogy ami nem jött össze, az vajon miért nem. „Ez azért is hasznos, mert az évek során kialakul bennünk, hogy mi a reális számunkra a tervezésnél, mi a ’mi falatunk az elefántból’, amit biztosan elbírunk. Így nagyobb lesz a siker, jobban megy a folyamatos haladás” – foglalja össze Máté.

Kell-e, hogy minden célunk teljesüljön?

És hogy mennyi teljesülhet optimálisan a kitűzött célokból? Máté azt mondja, hogy náluk 65-75% a sikerráta: „Ez azért van így, mert hiába reálisan tervezünk, mindig van egy túltervezés is, hogy legyen motivációnk az évre. A lényeges az, hogy mi magunk legyünk elégedettek az előrehaladással, nem kívülre kell megfelelni, hanem önmagunknak. Ha valaki maximalista, akkor inkább kevesebb célt tűzzön ki, de azokat hozza ki 100%-ra, mert akkor lesz motivált, hogy folytassa a fejlődést.”

Mindig lehetnek úgy nevezett ’bakancslistás’ célok, amik lehet, hogy épp attól rendkívüliek, hogy nem olyan könnyen megvalósíthatók. Máté ezek esetében is azt javasolja, hogy lépésenként, vagy hogy az elefántra visszautaljunk, ’falatonként’ érdemes beépíteni ezeket a célokat az évtervezésbe: „Ha valaki például egy saját építésű lakóbusszal akar kirándulni Európában, akkor először kitűzheti azt célként, hogy elvégez egy barkácstanfolyamot, aztán csatlakozik releváns online / offline csoportokhoz. Ezután megveszi az eszközöket, aztán a felújítandó kisbuszt. Ha szükséges, akkor jogosítványt is szerez hozzá. Tehát le kell bontani a nagy célt apró lépésekre, és megnézni, hogy ezekből mennyi fér be egy évbe. Az én tapasztalatom az, hogy a rákészüléssel töltött idő is élvezetes, vagy ahogy a mondás tartja: nemcsak az úti cél, de az utazás is fontos.”

Hogyan építhetők be a célok eléréséért tett lépések a mindennapokba?

Azok számára is létezik megoldás, akik ugyan nagy lelkesedéssel vágnak bele új dolgokba, de aztán hamar elengedik a terveiket. Ki lehet alakítani olyan rendszert, ami segíti, hogy a céljaink eléréséhez szükséges lépések beépüljenek a mindennapjainkba. Máté az ’Atomi szokások’ c. könyvre hivatkozik: „A lényeg, hogy valamilyen tevékenységhez kössük a megváltoztatni kívánt szokásunkat. Például, ha nehezünkre esik olvasni, akkor vagy keljünk mindössze 10 perccel korábban és azt az időt szánjuk egy könyvre, vagy munkából hazaérkezés után ne azonnal a telefont nyomkodjuk vagy a tévé elé üljünk le, hanem olvassunk el tíz oldalt. Hallottam olyanról is, hogy valaki úgy fogyott le, hogy amikor a telefonját a kezébe vette, hogy megnézzen rajta valamit, akkor mindig csinált öt guggolást. Apróságnak tűnik, mégis ezekből az apró lépésekből lesz meg az El Camino.”

Fontos azonban, hogy senki ne érezze kényszernek az évtervezést. Ne azért fogjon bele, mert muszájnak érzi. Úgy tekintsen az évtervezésre, mint egy eszközre a saját álmai eléréséhez. Máté szerint érdemes megérteni a kudarc okát, ha előfordult már olyan, hogy nem értünk el egy kitűzött célt. Lehet, hogy megéri kipróbálni egy más módszert a tervezésben, és az már önmagában közelebb visz a megoldáshoz. „2x1 óra év elején és negyedévente 1-1 óra, amit igényel a feladat. És szerintem mindenki boldogabb lesz attól, hogy látja, halad előre a kitűzött céljai irányába” – emeli ki Máté.

Van olyan is, amikor egy kitűzött cél váratlan módon teljesülhet – például talán pont azért, mert egy időre elengedjük. Máténak erre van egy saját sztorija: „Egyik évre kitűztük a házvásárlást célként, de sehogy sem jött össze, nem találtuk meg az igazit. Majd január elsején megbeszéltük, hogy na akkor ezt a következő évre elengedjük, gyűjtjük még a pénzt, nézelődünk, de egyelőre maradunk ott, ahol lakunk. Aztán január 8-án mégis adásvételi szerződést írtunk alá. Valószínűleg túlstresszeltük az egészet, és az, hogy letettük a terhet, nagy segítség volt, így utána magától szembejött az ideális otthonunk.”

 Rab Máté, a Shoprenter ügyvezetőjének 4 legfontosabb tanácsa a sikeres évtervezéshez:

  1. Számolj először 2x 1 órával. Ne többel, de ne is kevesebbel!
    Ennyi ideje mindenkinek van. Az első órában ülj neki, és írj fel számodra fontos kategóriákat, utána azon belül célokat. Majd teljen el pár nap, és utána újra vedd elő a terveid, és gondold át újra, most egy frissebb szempontból, hogy tényleg jól hangzanak-e a céljaid.
  2. Csak egy évre érdemes összeírni célokat!
    Először biztosan. Viszont aki szeret nagyokat álmodni, nyithat egy másik dokumentumot is, ahova a bakancslista-szerű álmait írja fel. Aztán majd idővel mindegyikhez lehet közeledni, vagy akár tudatosan egyet-egyet be is építeni az éves célok közé.
  3. Ha tudsz, szerezz társat a tervezéshez!
    A társ azért is jó, mert át tudjátok beszélni egymás céljait. És arra is, hogy a tervezés végén azonnal beírjatok a naptárba egy “éves terv átnéző időpontot” 3 hónap múlvára, ahol ránéztek közösen a haladásra. Ez a társ lehet a párod, vagy egy jóbarátod, aki előtt őszintén tudsz a személyes céljaidról beszélni.
  4. Használj tollat és papírt!
    Ez ad egy komolyságot az egésznek. Amit tollal írsz le egy papírra, az már ott marad. A legjobb pedig, ha ezt a lapot magad előtt tartod, ahol akár minden nap rá tudsz nézni. De semmiképpen se tüntesd el a szekrényed mélyére.

Tovább olvasnád?
Regisztrálj!

  • Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
  • Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
  • Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
  • Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből

szerző:Ganzler Orsolya

Ezek is érdekelhetnek

További tartalmak