Az exitre épített cég titkai – hogyan csináljuk jól?

Az oldal jelenleg feltöltés alatt áll. Kérlek nézz vissza később. Egyre tipikusabb, hogy nem élethosszra tervezünk egy vállalkozást, hanem a megfelelő pillanatban nyitottak vagyunk annak értékesítésére. Elek Márton már több olyan vállalkozást épített fel, amelyeknél kifejezetten egy jó exit volt a cél. Ezután kezdett tanácsadásba, hogy más vállalkozóknak segíthessen a cégeik felépítésében, vagy akár egy megfelelő kiszállási stratégia megtervezésében.

Többféleképpen kezdenek az emberek egy cég felépítésébe – mondta el. Sokan az adott szakma felől érkeznek, mondjuk egy hasonló cégnél dolgozva évek óta. Itt is több dolog motiválhatja őket, például, hogy maguknak kamatoztassák a tudásukat, vagy megszabaduljanak egy elviselhetetlen főnöktől. Aztán menet közben találkoznak a vállalkozással kapcsolatos nehézségekkel, és vagy másoktól, vagy a saját kárukon tanulják meg a megoldásokat. “Aki egy konkrét üzlet megvalósítására vállalkozik, annak már van valamilyen víziója – többnyire részt vett hasonlóban, van egy előképe, és tervszerűen viszi ezt véghez.” – tette hozzá a szakember.

Mit csináljunk máshogy, ha exitre építünk?

Elek Márton szerint a bűvös szó a skálázhatóság, vagyis, hogy megtaláljuk azt az üzleti formát, ami nemcsak abban a léptékben tud működni, amiben az elején, hanem akár nagyságrendekkel nagyobban is. Ez például egy online vállalkozás esetén lehet akár a célcsoport bővíthetősége, lehetőség új piacokra való kilépésre, vagy a termék- illetve szolgáltatási kör szélesebbre nyitása.

A másik fontos szempont, hogy úgy építsük fel a céget, hogy az tudjon működni az alapító tulajdonos nélkül is. Ehhez az kell, hogy a működési folyamatokat úgy alakítsuk ki, hogy a fő területeken dolgozók munkájának legyen egy pontos leírása, és bármikor le lehessen bárkit cserélni anélkül, hogy az üzlet leállna. A folyamatokon kívül pontos mérési-jutalmazási rendszert kell kialakítani, és egy olyan képzési anyag álljon rendelkezésre, amivel az egyes munkakörökhöz kapcsolódó tudás könnyen megtanulhatóvá válik.

A szakember szerint az eladás pillanatára a cég életének több fázisa is alkalmas lehet; akár egy jó ötlet is eladható a legelején. Klasszikus esetben azonban vevőkörrel, profittermelő képességgel bíró cégeket szoktak értékesíteni, mert ezt mind az eladónak, mind pedig a vevőnek könnyebb beárazni.

És hogy mikor érdemes ennek a munkának nekilátni? Elek Márton szerint minél előbb, mivel, ha hamarabb kezdjük el a tudatos építkezést, akkor könnyebb kiküszöbölni azokat a működési hibákat, amik később akadályozhatják az eladást.

Tipikus hibák, amik az exitet is megnehezítik

Tervek ide vagy oda, hamar szembe jöhetnek nehézségek, buktatók is ilyenkor. Elek Márton szerint a legtipikusabb hiba, ha valaki nem határozza meg pontosan a célcsoportját – ez akár nagy cégekre is jellemző. Ezek a cégek el tudnak aprózódni, és nem alakulnak ki azok a folyamatok, amiben nem jolly joker emberek vagy a tulajdonos szerepvállalása a meghatározó a sikerben. Sokszor ennek az a következménye, hogy az üzlet olyan lesz, mint egy szatócsbolt, és főtevékenységre, amihez az alapítók a legjobban értenek, nem fektetnek elég nagy hangsúlyt.

A másik, jellemző hiba, ha a feladatokat problémának látják a vállalkozók, és azokat egyenként oldják meg ahelyett, hogy egy hosszú távú, rendszerszintű megoldást dolgoznának ki rájuk. Tipikus példa, amikor van egy problémás ügyfél, mire jön a tulajdonos vagy az ügyvezető, és személyesen megoldja a gondot, de nem azt orvosolja, amitől a helyzet előállt.

“Ez olyan, mintha a McDonalds’-t az alapító akarná mindenhol üzemeltetni, mert szerinte ő süti a legfinomabb hamburgert.”

Ettől nélkülözhetetlenné válnak a vezetők, és nem tud a cég struktúrája fejlődni. Exit esetén nagyon fontos, hogy legyenek olyan leírások vagy automatizált megoldások, amelyek segítségével mások is át tudják venni a feladatokat.

Adóügyi szempontok

Horváth Zoltán adóügyi szakértő kérdésünkre elmondta, hogy itt a legfontosabb kérdés, hogy magánszemély vagy cég az, aki értékesíti a kérdéses vállalkozást. Magánszemély esetén az adózás szabályai hasonlóak az értékpapír-értékesítésre vonatkozó előírásokhoz. Amennyiben a cégérték értékesítéskor magasabb, mint a szerzéskor volt, a különbözet után 15 százalék szja-t és korlátosan 13 százalék szocho-t kell fizetni. Utóbbi jellemzően nem szokott felmerülni, mivel a magánszemélyek a bérjellegű jövedelmükből kimerítik a szocho korlátot.

intézményével, amelyen keresztül eladáskor adómentessé tehető az árfolyamnyereség. Idén ráadásul meghirdettek egyfajta adóamnesztiát, vagyis 2024 május 31-ig visszamenőlegesen is be lehet jelenteni részesedéseket, és akkor csak egy jelképesnek mondható összeget kell befizetni. Egyébiránt 75 napos határidő áll rendelkezésre ennek bejelentésére, és aki ezt elmulasztja, az bukja a kedvezmény lehetőségét.

Mivel cégként kedvezőbb feltételekkel lehet eladni egy vállalatot, mint magánszemélyként, egy exitre játszó cégalapítónak érdemes már az elején elgondolkodni ezeken a kérdéseken. Jó megoldás lehet a holding struktúra, ami azért is előnyös, mert a működés idején a kifizetett osztalékok is adómentesek, ameddig egy magánszemély ki nem veszi azokat. Emellett egyre népszerűbbek a bizalmi vagyonkezelési megoldások is.

-t, vagyis átvilágítást, ami leginkább a vevő szempontjából fontos.

“Ez elengedhetetlen, mivel kiderülhet, hogy a kistafírozott menyasszony, amit veszünk, az valójában egy fogatlan banya.”

Az eladáskor megkötött szerződésben be szokták árazni a lehetséges kockázatokat is, biztosítékokat adnak, és nyilván kellően körültekintően kell eljárni mindkét félnek. A szerződés létrehozásában, a cégérték meghatározásában, és adózási kérdésekben is nyilván érdemes szakmai segítséget igénybe venni – tette hozzá Horváth Zoltán.

Hogyan találnak vevőre a cégek?

Általában annak, aki eladásra szánja a cégét, már van valamilyen elképzelése arról, hogy ki lesz a vevő – mondta el Elek Márton. Sokszor már olyan struktúrában, kompatibilitási lehetőségekkel fejlesztenek cégeket, hogy az egy nagyobb szereplő számára könnyen integrálható legyen. Innentől pedig már tud úgy “mozogni” a piacon, olyan nyilatkozatokat tenni, hogy felfigyeljen rá a potenciális vevő, és kívánatossá váljon a cége. Sokszor kimondott PR tevékenység zajlik annak érdekében, hogy felfigyeljenek egy eladásra szánt cégre a lehetséges vevők. Ez lehet akár egy sajtóhír, jól megfogalmazott üzenet egy kiállításon, vagy “suttogó propaganda” is. Az is előfordulhat, hogy valaki egyszerűen csak annyira jó szolgáltatást vagy technológiát fejlesztett ki, hogy egy hasonló, konkurens vállalat kezdeményezi a felvásárlást. Ennek az az oka, hogy ezeknek a nagy cégeknek sokkal gyorsabb ilyen módon technológiát vagy piacot megszerezni, mint kifejleszteni vagy kiépíteni azt.

A keményebb dió, amikor már megvan a vevő, és meg kell egyezni az árról. Általában a vevőnek és az eladónak is van egy elképzelése arról, hogy mennyit ér az adott cég, de ezek sokszor igen messze vannak egymástól. Elek Márton szerint leginkább az számít ilyenkor, hogy mennyire siet az eladó és a vevő, illetve van-e alternatíva, vagyis több érdeklődő. Sokszor azon buknak be ezek az üzletek, hogy az eladó felesleges dolgokra feszül rá, személyes érzelmeket visz bele, túl sokra értékeli a cégét, vagy nem tudja garantálni, hogy a későbbiekben is működőképes legyen nélküle. Sok esetben az a megoldás, hogy pár évig még közre kell működnie az előző tulajnak a működésben, vagy egy jövőbeli eredmény eléréséhez kötik az árat, amit akkor kap meg az eladó, ha a cég eléri azt.

Elek Márton a következőket tanácsolja ahhoz, hogy eljussunk egy sikeres exitig:

• Fontos, hogy a tulajdonosnak legyen egy víziója arról, hogy a cége miben jó és hova tart. Nehéz úgy célt érni, ha nem kis tudjuk, mi ez a cél – mind céges, mind technológiai, mind pedig felhasználói szempontból.
• Folyamatos tanulás, nyitottság kell, és elengedhetetlen a személyes fejlődés. Hasznos, ha beszélgetünk tapasztaltabbakkal, képzésekre, konferenciákra járunk, és igyekszünk felszedni azt a tudást, amit a cégünk javára tudunk fordítani.
• Mindig méréseken alapuljanak a döntéseink! Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy először pontosan meghatározzuk magukat a folyamatokat, amiket mérni akarunk. Ne mulasszuk el a piackutatást és a felhasználói élmény folyamatos mérését sem!
• Ha eladásra játszunk, különösen kerüljük el az adófizetéssel kapcsolatos trükközéseket! Senki sem fog “zűrös” céget megvenni, mert nem akarja a nyakába venni az adóhatóság folyamatos vegzálását.