Bizalmi vagyonkezelés 2026: új korszak kezdődik a vagyontervezésben
A 2026-os adócsomag jelentős változásokat hoz a bizalmi vagyonkezelés szabályozásában, és érdemben alakítja át a 2014-ben bevezetett rendszer több fontos elemét. Az elmúlt években a bizalmi vagyonkezelés egyszerre szolgálta a családi vagyon megőrzését, a generációváltás tervezését és bizonyos esetekben az adóoptimalizálást is. Az új szabályok azonban egyértelmű üzenetet hordoznak: a jogalkotó a jövőben a valódi vagyontervezési célokat kívánja támogatni, miközben visszaszorítja azokat a konstrukciókat, amelyek elsődlegesen adóelőny megszerzésére irányultak.
A hatályba lépő változások nyomán a BVK továbbra is kiemelkedően fontos eszköz marad:
- családi vállalkozások generációváltásának előkészítésében;
- nagyobb magánvagyon hosszú távú kezelésében;
- öröklési konfliktusok megelőzésében;
- vagyonvédelmi célok megvalósításában;
- kiskorú vagy még nem felkészült örökösök érdekeinek védelmében.
A változás lényege sokkal inkább abban áll, hogy a jogalkotó szerint a gyakorlat egy része eltávolodott a konstrukció eredeti rendeltetésétől. Megjelentek olyan struktúrák, amelyekben a BVK valójában egy előre megtervezett üzletrész- vagy cégeladás adózási előkészítő eszközévé vált. A 2026-os reform ezeknek a tendenciáknak kívánja elejét venni.
Továbbra is adómentes a vagyonrendelés, azonban vagyonkiadáskor szélesebb körű adókötelezettséggel kell számolni
A korábbi szabályok lehetővé tették, hogy a vagyonrendelő egy jelentős értéknövekedést felhalmozott vagyonelemet, például üzletrészt vagy részvénycsomagot piaci értékre felértékelve helyezzen bizalmi vagyonkezelésbe. Ez a gyakorlatban jelentős adóelőnyöket eredményezhetett: a felértékelt vagyon bizonyos feltételekkel 5 év elteltével adómentesen volt juttatható a kedvezményezettek részére.
A 2026-os reform nem tiltja meg a felértékelést, de teljesen új rendszerbe helyezi azt. A vagyonrendeléskor továbbra is meg kell állapítani az úgynevezett nem realizált eszközérték-növekményt, vagyis a piaci érték és az eredeti bekerülési érték különbségét. A vagyonkezelőnek erről külön nyilvántartást kell vezetnie. (Megjegyezzük, hogy ez alól az általános szabály alól egyedüli kivételt a kriptoeszközök vagyonrendelése képezi. A jövőben a kriptoeszközök esetében nem lehet eszközérték-növekményt megállapítani, így a BVK nem használható fel kriptoeszközök felértékelésén keresztüli adóhalasztásra, ugyanakkor a kriptoeszközök vagyonrendelése azonnali adóztatási pontot jelent.)
A felértékelésből fakadó értéknövekmény a jövőben nem „tűnik el” automatikusan öt év elteltével. A felértékelési előny jelentős része később osztalékként válhat adókötelessé, adómentesség kizárólag az eredeti szerzési érték mértékéig alkalmazható.
A jogalkotó tehát alapvetően továbbra is a kimeneti adóztatás logikáját követi, azaz nem a vagyonrendelésnél, sokkal inkább a vagyonkiadásnál kíván adóztatási pontot létrehozni.
Ha például a bizalmi vagyonkezelésbe bevitt üzletrészt a vagyonkezelő időközben értékesíti (azaz a kezelt vagyon formát vált), majd a befolyt pénzt fizeti ki a kedvezményezett részére, akkor a kifizetés adózása már jelentősen eltér a korábbi rendszertől: 15 % szja és 13 % „értékhatáros” terheli a hozamot és az eszközérték növekményt. A korábban elérhető adómentesség helyét így számos esetben osztalékadózás veszi át.
A kimeneti adózás technikailag legfontosabb eleme az úgynevezett sorrendiségi szabály. Ez alapján elsősorban nem azt kell vizsgálni, hogy a vagyonkezelő számvitelileg milyen saját tőkeelemből teljesít kifizetést, ugyanis a törvény egy vélelmezett sorrendet állít fel.
Az új logika szerint:
- először a hozam kifizetését kell feltételezni,
- ezt követően az eszközérték-növekmény terhére történő kifizetést,
- és csak ezt követően tekinthető a juttatás valódi induló tőke kifizetésének.
Ez azt eredményezi, hogy számos olyan vagyonkiadás válhat adókötelessé, amely korábban adómentesen teljesíthető volt.
Mitől maradhat mégis adómentes egy vagyonkiadás?
Az adócsomag azonban nem szünteti meg teljes mértékben a vagyonkiadás adómentességét. Vegyük például azt az esetet, amikor a kedvezményezett ugyanazt a vagyonelemet kapja vissza, amelyet a vagyonrendelő eredetileg a bizalmi vagyonkezelésbe adott (azaz a kezelt vagyon nem vált formát). Ilyen esetben a szabályok továbbra is lényegesen kedvezőbbek lehetnek, mint amikor az eredeti vagyonelem helyett az annak értékesítéséből származó ellenértéke kerül kifizetésre. Ilyenkor azonban – bár a vagyonkiadáskor adómentesség alkalmazható - , egy későbbi értékesítés során a kedvezményezett szerzési értéke a vagyonrendelés előtti szerzési érték lesz, így valójában nem adómentességről, hanem csak adóhalasztásról beszélünk: adókötelezettséggel a későbbi értékesítés nyomán realizált árfolyamnyereség kapcsán kell számolni. az elkülönített nyilvántartások adatairól. megfelelő dokumentáció áll rendelkezésre;
Emellett az öröklési célú struktúrák is kedvezőbb megítélésben részesülnek. Ha a vagyon a vagyonrendelő halálával kerül a konstrukcióba, vagy a kedvezményezett a vagyont csak a vagyonrendelő halála után szerzi meg, a jogszabály továbbra is kedvezményes szabályokat biztosít, amennyiben ilyenkor nem kell eszközértéknövekményt megállapítani.
Speciális szabályok a kezelt vagyon ingyenes használatára, marad a TBSZ-nyitási lehetőség
Új szabály vonatkozik a kezelt vagyon kedvezményezett általi ingyenes vagy kedvezményes használatára. Főszabály szerint ez egyes meghatározott juttatásnak minősülhet (azaz növekszik az adóteher a korábbi, osztalékként való adóztatáshoz képest), ugyanakkor továbbra is fennmaradhat az adómentesség, ha a vagyonrendelő és a használó közeli hozzátartozók (pl. egyenesági rokon, házastárs, testvér stb.).
A BVK olyan fontos attribútumai, mint a befektetési tevékenységhez kapcsolódó társasági adómentesség és a TBSZ nyitási lehetőség változatlanul elérhető lesz – ez utóbbi kapcsán kedvező változás, hogy a vagyonkezelő váltás nem minősül a lekötési időszak megszakadásának.
Mikortól alkalmazandók az új szabályok?
Az új szabályok a 2026. augusztus 31. utáni vagyonrendelésekre vonatkoznak. A vagyonkiadásra vonatkozó korábbi, kedvezőbb mentességi szabályok a korábban létrehozott konstrukciók esetében továbbra is alkalmazhatók maradnak.
A NAV minden eddiginél aktívabb lesz
A változás további meghatározó eleme az adóhatósági ellenőrzések kiterjesztése. A NAV első körben a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezeléseket fogja vizsgálni, majd 2028-tól valamennyi BVK és magánalapítvány célzott ellenőrzés alá kerülhet. A hatósági vizsgálódásának spektruma jóval szélesebb, mint egy hagyományos adóellenőrzés során:
- a vagyonrendelés célját;
- a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezettek kapcsolatát;
- a vagyonrendelés és az első vagyonkiadás közötti időt;
- a tanácsadói előkészítést;
- a szerződéstervezeteket;
- a vagyonértékeléseket;
- a vagyonkezelő tényleges működését;
- az ügylet teljes pénz- és eszközútját.
A vizsgálat fókuszában várhatóan a rendeltetésszerű joggyakorlás áll majd: a NAV azt fogja keresni, hogy a konstrukció mögött valódi családi és gazdasági cél állt-e, vagy pusztán adóelőny megszerzése volt a cél.
Új adatszolgáltatási kötelezettségek
A bizalmi vagyonkezelők adminisztratív terhei is nőnek. A jövőben a NAV részére rendszeresen adatot kell szolgáltatni többek között:
- a kezelt vagyon értékéről;
- az alapnyilvántartásban szereplő vagyonelemekről;
- a nyilvántartott eszközérték-növekményről;
- az elkülönített nyilvántartások adatairól.
Az első ilyen adatszolgáltatás várhatóan a 2026-os évről 2027. március 31-ig válik esedékessé.
A 2026-os reform alapján tehát a bizalmi vagyonkezelés jövője nem az egyszeri adóelőnyökről, hanem a professzionális és hosszú távú vagyontervezésről fog szólni. Azok a struktúrák maradnak stabilak és jól védhetők, amelyek mögött:
- valódi családi vagy üzleti cél áll;
- hosszú távú vagyonstratégia húzódik meg;
- megfelelő dokumentáció áll rendelkezésre;
- a vagyonkezelő ténylegesen ellátja feladatát;
- a döntéshozatal és a vagyonmozgások megfelelően nyomon követhetők.
Tovább olvasnád?
Regisztrálj!
- Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
- Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
- Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
- Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből
A szerző adótanácsadó, jogász a WTS Klient Kft. senior managere.
Kérdeznél a digitalizációról?
Kérdezd a Telekom Digitalizációs Asszisztenst, és kapj válaszokat a vállalkozásodra szabva.