Cégeddel együtt magad is fejleszd vezetőként minden nap!
Folyamatos önfejlesztés nélkül egyetlen vezető viheti sikerre a cégét, vállalkozását – ez az egyik legfontosabb megállapítása cikkünknek. Választ adunk arra is, hogy egy vezető mely területeken és milyen módon tehet akár napi szinten is egy lépést a jobb és hatékonyabb vezetés irányába, legyőzve a minden vezető rettegett rémálmait is. Mindebben Pistyur Veronika, a Bridge Budapest társalapító ügyvezetője, illetve Tóth-Czere Péter hatékonyság szakértő, a Next Academy alapítója volt a segítségünkre.
Napjaink szélsebes és jelentős változásokkal teli, az üzleti környezetet is masszívan meghatározó világában a vezetői szerep és hatékonyság exponenciális felértékelődését látjuk. A vezetők szerepe már jó ideje nem csak a célok kitűzésére és a munkatársak irányítására korlátozódik; a stratégiai gondolkodás, a rendelkezésre álló idő és más erőforrások megfelelő kezelése, valamint a csapatok motiválása szintén a vezetők feladatai közé tartoznak. A hatékony vezetés nem csupán a cég sikeressége és az üzlet miatt fontos: a vezető vezetői felfogása és személyes hatékonysága alapvető fontosságú a harmonikus és produktív munkakörnyezet kialakításához és fenntartásához.
A vezetői önismeret fontossága
Sok vállalkozónak és cégvezetőnek okoz gondot – hívta fel a figyelmünket Pistyur Veronika –, hogy egy bizonyos ponton túl már nem képes egyedül átlátni és elvégezni minden feladatot, ezért csapatot kell építenie. „Viszont sokszor ott siklik ki ez a folyamat, hogy az adott vezető nincs tisztában a saját működésével, így azt sem tudja, hogy ő milyen típusú emberekkel tud hatékonyan együtt dolgozni” – emelte ki a Bridge Budapest társalapító ügyvezetője. Tehát a sikeres cég vagy vállalkozás vezetésének talán legfontosabb eleme a vezető saját szerepéről való gondolkodás.
„A mi definíciónk szerint az a vezető, aki más emberek életére hatással van” – fogalmazott Pistyur Veronika. Szerinte ezen értelmezés alapján egy tanár vagy egy szülő is vezetői szerepet tölt be. Felhívta a figyelmet arra is, hogy minimum a termékeinkkel és a szolgáltatásainkkal hatással vagyunk mások életére. Pistyur Veronika szerint lényeges pont a vezetés minőségét és hatékonyságát illetően, hogy egy vezető tudatosítja-e magában a szerepe valós hatáskörét és annak mélységét. „Nagyon kevés olyan vezető van, aki képes egzakt számmal válaszolni arra a kérdésre, hogy az ő döntései hány ember életére – beleértve a munkatársakat és családtagjaikat, az üzleti partnereket is – van hatással, pedig ez nagyon egyszerűen végigszámolható” – fogalmazott Pistyur Veronika. Úgy gondolja, hogy egészen másfajta döntések születnek akkor, ha egy vezető felismeri és tudatosítja a felelőssége és hatóköre valós határait.
Milyen alapismeretek kellenek a sikeres cégvezetéshez?
A sikeres cégvezetéshez számos alapvető ismeret és készség megléte szükséges, nézzük meg a legfontosabbakat! A vezetői kompetenciák elengedhetetlenek a csapat hatékony motiválásához, míg a marketing és értékesítési ismeretek növelik az ügyfél-elégedettséget és hozzájárulnak a vállalat piaci sikeréhez. A tudatos, stratégiai tervezés lehetővé teszi a vezetők számára a piaci környezet elemzését és a megfelelő üzleti modellek kialakítását. A pénzügyi tudás – például a költségvetés készítése és a pénzügyi kimutatások elemzése – elengedhetetlen a megalapozott, hosszú távú döntéshozatalhoz.
A műveleti menedzsment a céges folyamatok optimalizálását szolgálja, míg a HR ismeretek szerepe a megfelelő munkatársak felkutatásában, bevonzásában, megtartásában és fejlesztésében kapnak szerepet. A jogi és szabályozási környezet alapos ismerete pedig biztosítja, hogy a vállalkozás megfeleljen a törvényi előírásoknak, míg a projektmenedzsment képességek elengedhetetlenek a különböző projektek sikeres megvalósításához. A digitális kompetenciák megléte és folyamatos fejlesztése napjaink üzleti világában nélkülözhetetlenek, hiszen ezek teszik lehetővé a modern technológiákban rejlő lehetőségek kihasználását és az innovatív megoldások alkalmazását. A kapcsolatépítés és a partneri viszonyok ápolása kiemelt szerepet játszik az üzleti kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. E területek együttesen határozzák meg a cégvezetők számára a vállalkozás vagy cég sikeres irányításához szükséges alapot.
Ezen túlmenően a feladatok hatékony delegálása, a prioritások megfelelő meghatározása, valamint a multitasking kerülése mind hozzájárulnak a vezetői hatékonyság növeléséhez, ami közvetlenül befolyásolja a csapat sikerességét is. A továbbiakban javaslatokat teszünk ezen területek fejlesztésének módjaira, és három témakörrel részletesebben is foglalkozunk.
Hogyan tuningoljuk magunkat?
Ma már bizonyos ismeretek elsajátításához nem szükséges hosszú évekre elköteleződni valamilyen képzési forma vagy intézmény mellett; az önfejlesztés, az önképzés és tanulás lehetőségei – mint például a Bridge Budapest vezetői ajánlása – mindenki számára elérhetők.
Íme néhány tipp, amelyek segítenek a folyamatos fejlődésben:
Önértékelés és önreflexió: a rendszeres, őszinte önértékelés és napi/hét végi naplózás segít az erősségek, gyengeségek és a fejlesztendő területek azonosításában.
Könyvek és szakirodalom: a vezetői könyvek és szakmai cikkek olvasása, esetleg online/offline könyvklubok létrehozása a tapasztalatok megosztására remek lehetőséget jelent az önfejlesztésre.
Podcastok és más online források: a vezetői témákkal foglalkozó podcastok hallgatása és TED-előadások segítenek az új nézőpontok kialakításában.
Mentorálás: egy tapasztalt, a személyes fejlődést támogató mentor segít a tudásmegosztásban, az aktuális helyzet áttekintésében és a jövő tervezésében.
Mastermind csoportok: a mastermind csoportokban a hasonló érdeklődésű és helyzetű vezetők megoszthatják tapasztalataikat, elakadásaikat és azokra közösen találhatnak megoldásokat.
Online tanfolyamok és webináriumok: vezetői témákban díjmentes vagy alacsony költséggel elérhető online tanfolyamok, kurzusok elvégzése tetszőleges időbeosztással.
Miért olyan nehéz delegálni és mi a megoldás?
„A megfelelő delegálás és priorizálás a hatékonyság sarkalatos pontjai, és nem csupán az üzleti életben, hanem a magánéletben is jelentős szerepük van” – hívta fel a figyelmünket Tóth-Czere Péter, hatékonyság-szakértő, a Next Academy alapító tulajdonosa. A hatékony delegálás lehetővé teszi, hogy vezetőként a legfontosabb feladatokra összpontosítsunk, csökkentsük a munkaterheinket, miközben a munkatársainkat nagyobb felelősségvállalásra ösztönözzük. A delegálás egyik legnagyobb akadálya a vállalkozók és vezetők a vállalkozáshoz való érzelmi viszonyulása. „Egy vállalkozó számára a cége nem csupán egy munkahelyet jelent, hanem az elsődleges bevételi forrása is, így az nem cserélhető le hirtelen egy másik állásra, mint egy munkahely váltásnál” – fogalmazott Tóth-Czere Péter. „Vagyis, ha a vállalkozás tönkremegy, az jellemzően egyéni szinten is csődöt jelent, emiatt túlzott féltés forrása lehet, ami számos más folyamat hatékonyságára is hatással van” – tette hozzá a szakember.
A probléma egyik megoldási lehetőségeként Tóth-Czere Péter az MVP (Minimálisan Vállalható Produktum) fogalmát említette. Természetes, hogy valaki a saját cégében igyekszik minden esetben a lehető legjobb teljesítményt nyújtani, ám gyakran előfordul az a hiba, hogy ugyanezt a tökéletességet várja el a munkatársaitól is. „Egy alkalmazottól viszont nem várható el tulajdonosi szemlélet, hiszen másképp viszonyul a céghez. A kérdés az, hogy vezetőként el tudjuk-e fogadni a 85 százalékos teljesítményt, amely mellett a vevők és ügyfelek ugyanolyan elégedettek lesznek, mintha a maximumot kapták volna. Persze nem engedve el a célt, hogy a végén igenis akarjunk 100 százalékot adni, de csapatban, egy jó folyamat végeredményeként!” – világította meg a helyzetet a szakértő, hozzátéve, hogy ez a szemléletváltás komoly önismeretet és önreflexiót igényel.
A delegálás folyamatával kapcsolatban Tóth-Czere Péter kiemelte: fontos, hogy legyen egy olyan platform és rendszer, amelyben a vezető pontosan nyomon követheti, kinek, mikor, mit és milyen instrukciókkal, valamint határidőkkel delegált. „Lényeges szempont a feladatok delegálásának nyomon követése is” – hangsúlyozta Tóth-Czere Péter. „Ha vezetőként egy helyen látom a delegált feladatokat és azok legfontosabb paramétereit, akkor nálam marad a kontroll, és be tudok avatkozni, ha úgy ítélem meg, hogy szükséges” – tette hozzá.
Priorizálás: egy tanulható készség
A prioritások meghatározása elengedhetetlen a cégvezetés során, mivel segít a vezetőknek abban, hogy az erőforrásaikat és idejüket a legfontosabb feladatokra összpontosítsák. A világosan meghatározott prioritások révén a csapat fókuszáltan dolgozhat, ami növeli a hatékonyságot és a teljesítményt. A priorizálás egyik legismertebb eszköze az Eisenhower-mátrix, amely segít eldönteni, mely feladatokra érdemes időt szánni, és melyeket kell időben elhalasztani vagy akár teljesen elhagyni.
A mátrix felépítése:
- Sürgős és fontos: Azonnali elvégzést igényelnek, mint például határidős feladatok vagy krízishelyzetek.
- Nem sürgős, de fontos: Hosszú távú hatással vannak a célokra, de nem igényelnek azonnali figyelmet. Ilyenek például a tervezés és az önfejlesztés, amelyeket érdemes előre időzíteni.
- Sürgős, de nem fontos: Azonnali figyelmet igényelnek, de hosszú távon nincs jelentős következményük, például váratlan megszakítások.
- Nem sürgős és nem fontos: Ezek a tevékenységek nem segítik a céljaid elérését, ezért érdemes minimalizálni őket, például a felesleges internetezést.
Tóth-Czere Péter szerint a priorizálás tanulható készség, és érdemes is energiát fektetni bele, „ugyanis az emberi elme alapvetően alkalmatlan a fontos és nem fontos dolgok közötti priorizálásra.” „Az elme arra való, hogy ötleteket és megoldásokat generáljon, nem pedig arra, hogy tárolja azokat” – idézte James Clear-t, a szokáskialakítás szakértőjét. A Next Academy képzésein a priorizálás témakörét az Eisenhower-mátrixra alapozzák, két lényeges kérdéssel kiegészítve: vezetőként mi az, ami fontos „nekem” és mi az, ami nem „nekem” fontos, hanem a cégnek?
Tóth-Czere Péter tapasztalatai szerint az emberek döntő többsége a mátrix „sürgős-fontos” dimenziójában gondolja magát a leghatékonyabbnak, ugyanakkor itt főként „stresszes tűzoltás történik.” „Az igazán hatékony munka a »fontos, de nem sürgős« dimenzióban történik, mert amit itt csinálok, az nekem fontos, és ezzel tudom a legtöbbet hozzátenni a céghez” – hangsúlyozta. Szerinte a jó priorizálás elsajátítása azért kulcsfontosságú, hogy „ne csak a muszáj feladatokkal foglalkozzunk, hanem olyan dolgokkal is, amelyeket tényleg élvezünk, mert ezekben lehetünk igazán hatékonyak.”
Multitasking, a hatékonyság kerékkötője
A multitasking – vagyis több feladat egyidejű végzése – gyakran jár együtt a figyelem és a hatékonyság szintjének csökkenésével. A produktivitási szakember szerint a multitasking alapvetően ássa alá a hatékonyságot, bár kontrollált helyzetekben lehet létjogosultsága. Felidézte, hogy évekkel ezelőtt ő maga is próbálkozott ezzel a módszerrel, ám alig néhány hónap alatt szinte a kiégés határára jutott. „Mivel az elménk egy adott mechanizmus alapján működik, nem vagyunk képesek egyszerre és ugyanolyan hatékonyan feldolgozni két különböző adatbázist, vagy lefolytatni két eltérő telefonbeszélgetést” – magyarázta a szakértő. Átlagosan 15-25 percre van szükségünk ahhoz, hogy teljesen elmerüljünk egy feladatban, „ezért, ha folyamatosan megszakítjuk ezeket a különböző feladatok között, megfosztjuk magunkat a minőségi munkavégzés lehetőségét”. Tehát a lényeg: egyszerre csak egyetlen feladattal foglalkozzunk.
„Nekem erre nincsen időm!”
Egy másik fontos kérdés, hogy vezetőként képes-e valaki megteremteni a saját fejlődéséhez szükséges időt és teret. Ez valóban kihívást jelenthet, ám ahogy Pistyur Veronika megfogalmazta, „muszáj megállítani az időt és teret, hogy végig gondolhassuk az alapproblémákat és a megoldási lehetőségeket”.
Az önfejlesztés gyakorlati stratégiái
A zsúfolt naptárral zsonglőrködő vállalkozók és cégvezetők számára mutatunk néhány, a gyakorlatban is jól alkalmazható praktikát:
- Tanulási blokkok beütemezése: Heti rendszerességgel ütemezz be elkülönített időt az önfejlesztésre. Napi 30 perc is jelentős változást hozhat a mindennapokban.
- Utazási idő kimaxolása: Utazás közben hallgass a személyes vagy a szakmai fejlődésed elősegítő podcastokat vagy hangoskönyveket.
- Tanulás feladatokba való intergrálása: Válassz olyan könyveket, cikkeket vagy online kurzusokat, amelyek összhangban vannak a jelenlegi projektjeiddel vagy kihívásaiddal, így a tanulás tuningolja a mindennapi munkavégzésed is.
- Delegálás és priorizálás: Értékeld a feladataidat, és ahol csak lehetséges, bátran delegálj. Ezzel jelentős időt szabadíthatsz fel a személyes fejlődésed támogatására.
- Csatlakozás mastermind csoporthoz: Építs ki és tarts kapcsolatot fejlődés-orientált vállalkozókkal és vezetőkkel. A rendszeres megbeszélések és a közös tapasztalatmegosztás új nézőpontokat, ötleteket és megoldási lehetőségeket generálhatnak.
Pistyur Veronika szerint a vezetői fejlődéshez nem elegendő pusztán egy könyv elolvasása vagy egy tréning elvégzése. „Ezzel folyamatosan foglalkozni kell, én magam is ezt teszem két kisebb cég vezetőjeként” – tette hozzá. Véleménye szerint bátran kérjünk segítséget, ha elakadunk. Ha pedig valaki nem tud megfizetni egy külső szakembert, érdemes megkeresnie a környezetében lévő négy-öt hasonló helyzetben lévő személyt, akikkel közösen amatőr mastermind csoportot hozhatnak létre egymás támogatására, fejlesztésére és motiválására.
Tovább olvasnád?
Regisztrálj!
- Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
- Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
- Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
- Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből