EPR bírságok 2025. április 1-től – vége a türelmi időszaknak!
Komoly változások rázták meg az ún. zöldadók rendszerét 2025-ben. Egyrészt az év elején kevés kivétellel megszűnt az a kettős kötelezettség, miszerint kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és a környezetvédelmi termékdíj is terheli ugyanazon termékeket: ez a változás gyakorlatilag a környezetvédelmi termékdíj adminisztrációjának megszűnését eredményezte az EPR köteles termékek kapcsán. Másfelől április 1-től megjelentek a speciális EPR bírságok is, amelyek fokozódó EPR ellenőrzéseket vetítenek előre: a mulasztók akár az elmaradt díjfizetés 50%-ának megfelelő büntetésre is számíthatnak. A jogalkotó elsősorban az EPR hiányt eredményező mulasztásokat szankcionálja, ugyanakkor az egyes kisebb tévedések önmagukban is (legfeljebb) 200 000 Ft-os adminisztratív bírsággal szankcionálhatók. A változással érintett gazdálkodók száma jelentős, ugyanis olyan gyakorinak mondható tevékenységek, mint például a csomagolóanyag lebontása, csomagolások előállítása is megalapozhatják az EPR érintettséget.
Szigorúbb EPR ellenőrzésekkel számolhatunk
Az új szabályozás pontos és határidőben történő adatszolgáltatásra kötelezi a gyártókat, elősegítve ezzel a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóságát és hatékonyságát.
A bírságok hatékony fegyvert adnak a hulladékgazdálkodási hatóság kezébe az EPR szabálytalanságok feltárása esetén. Bár eddig is zajlottak EPR ellenőrzések, ezek főként adategyeztetésekre korlátozódtak, megfelelő szankciórendszer hiányában az ellenőrző hatóság nem tudott komoly csapást mérni az EPR kötelezettséget elmulasztó/elkerülő gazdálkodókra. 2025. áprilisától azonban már jóval nagyobb lesz tétje az adategyeztetéseknek, valamint a korábbinál jóval komolyabb ellenőrzésekre számíthatnak az érintett gazdálkodók.
Az EPR ellenőrzések száma és a szigorúsága közvetlen összefüggésben áll a MOHU által működtetett koncesszori rendszer fenntarthatóságával. Az EPR díjak és bírságok finanszírozzák a koncesszori tevékenységet, így alapvető érdek, hogy minél több bevétel folyjon be ezen a csatornán. Ha a díjak és szankciók nem fedezik a MOHU kiadásait, akkor a hiányt magának az államnak kell kipótolnia. Alapvető fiskális érdek húzódik meg tehát az EPR ellenőrzések szigorodása, gyakoribbá válása mögött. Az EPR díjakat alapesetben minden évben valorizálják, amire azonban tavaly nem került sor.
Az ellenőrzéseket segíti a NAV és az országos hulladékgazdálkodási hatóság (OHH) közötti együttműködés, melynek révén a hatóságok könnyedén azonosíthatják majd az EPR kötelezettségüket elmulasztó vállalkozásokat.
Milyen mulasztásokért jár EPR bírság?
Az új szabályok értelmében a vállalkozások mindenekelőtt adatszolgáltatás EPR hiányt eredményező elmulasztása, illetve téves - a valósnál kevesebb körforgásos termékmennyiségről szóló – adatszolgáltatás esetén számíthatnak EPR bírságra. A bírság mértéke mindkét esetben 50 %, hasonlóan a NAV eljárásokból jól ismert adóbírság főszabály szerinti mértékéhez. A bírság alapja az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a bevallani elmulasztott mennyiségi adatra fizetendő EPR – díj, míg az EPR hiányt eredményező pontatlan adatszolgáltatás esetén a tényleges és a bevallott mennyiség különbözetére jutó EPR díj. A termékenként és tényállásonként meghatározott bírságösszegek összeadódnak. Amennyiben a körforgásos termék anyagárama a gazdálkodó nyilvántartásaiból nem állapítható meg, a hatóság a termékáramon belül meghatározott legmagasabb díjtételt alkalmazza a bírság megállapításakor.
A fenti, díjkiesést eredményező hiányosságok mellett/helyett egyes adminisztratív kötelezettségek elmulasztását is külön szankcionálhatja az eljáró hatóság: tájékoztatási, adatszolgáltatási, nyilvántartási és bejelentési kötelezettségek elmulasztása esetén 200 000 Ft, míg ezen kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén legfeljebb 200 000 Ft szabható ki.
Mit tehetnek az érintett vállalkozások?
A várhatóan keményebb hatósági fellépés miatt a vállalkozásoknak javasolt felülvizsgálni az EPR adminisztrációjukat, hogy elkerüljék a szigorú büntetéseket. Többek között gondoskodni kell az EPR regisztráció pótlásáról (amennyiben ez korábban nem történt meg), a megfelelő nyilvántartások kialakításáról, a pontos EPR adatszolgáltatásról, valamint az EPR díjfizetés teljesítéséről.
Az utólagos korrekciót nehezíti, hogy az önrevízió lehetősége korlátozott – a gazdálkodók csak évente egyszer javíthatják a bevallásukat, ráadásul a hatóság folyamatban lévő önellenőrzés során is kiszabhat bírságot.
A szerző adótanácsadó, jogász, a WTS Klient Kft. managere.
Tovább olvasnád?
Regisztrálj!
- Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
- Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
- Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
- Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből