Ezekre a lépésekre érdemes figyelni, ha hazai vállalkozásunkat kompatibilissé tennénk a külföldi piaccal
Az Európai Számvevőszék még 2022-ben állított össze egy kisvállalkozói intézkedéscsomagot, amelynek átfogó célkitűzése a kis- és középvállalkozások növekedésfejlődésének segítése. Egyéb szempontok mellett ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy segítsék a kkv-kat a nemzetközivé válás előnyeinek kihasználásában. De hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? Hogyan lehet a nemzetközi piachoz kompatibilissé alakítani vállalkozásunkat? Ezt próbáltuk meg kideríteni Györkő Zoltán, a Balabit egykori ügyvezetőjének, a Startup Hungary kuratóriumi elnökének segítségével.
Globálisan nézve a vállalkozói szférát, Magyarország – mindennemű degradáló jelző nélkül – meglehetősen kicsi és szűkös piac. Az itthoni séma évek óta ugyanolyan forgatókönyv szerint működik, vagyis általánosságban kijelenthető, az elindított vagy már meglévő, de alapjáraton pöfögő vállalkozásunkat két-három év alatt lehet felfejleszteni olyan szintre, hogy érdemes legyen mérlegelni a külföldi nyitás gondolatát.
Tévhit, hogy ami itthon működik, az nagy valószínűséggel külföldön nem fog
De miért is kellene már a kezdeteknél csak és kizárólag a hazai piacra koncentrálnunk? Miért ne lehetne párhuzamosan a hazai
mellett rögvest a külföldi szegmensben próbálkozni?
„Anno mi is így csináltuk, de ha újrakezdhetném, másként tenném – kezdte Györkő Zoltán, a Balabit szoftvervállalat egykori
alapítója és ügyvezetője. – Évekkel korábban volt egy tűzfal termékünk, amely piacvezető volt itthon, de legrosszabb esetben
is második. Itthon ismert, sőt elismert volt, Németországban mégis simán lepattantunk, mert külföldön a speciális problémára
keresik a megoldást. Majdnem minden hazai vállalkozó kizárólag Magyarországon képzeli el az üzletének elindítását, és Magyarországon
próbálja elérni azt a nemzetközi szintet, amellyel elindulhat külföldre. Pedig mondjuk egy webshop esetében konzekvensnek
kell maradni itthon és külföldön egyaránt.”
Korábbi, hasonló témát körüljáró cikkeinkben részleteztük, mi minden feltételnek kell megfelelnünk, mondjuk egy webshop esetében,
ha a nemzetközi piacon is szeretnénk tényezővé válni. Ugyanakkor az évek alatt megszerzett tapasztalat alapján Györkő Zoltán
amondó, vállalkozásunk elindításában vagy működtetésben lépéselőnyre tehetünk szert, ha már a kezdeteknél nemzetközileg kompatibilissé
alakítjuk az arculatot.
„Tény, hogy itthon költséghatékonyan működtethetjük vállalkozásunkat két-három évig, vagy addig, amíg úgy véljük, megállnánk
a helyünket a külföldi piacon is. Aztán ha eldöntöttük, hogy nyitunk, kezdhetjük elölről az építkezést. A rossz beidegződés
talán a megtapasztalt kisebbrendűségi érzés következménye is.”
Hozzátette, tévhit, hogy ami itthon működik, az nagy valószínűséggel külföldön nem fog. Természetesen senki se gondolja, hogy
saját finanszírozással nemzetközi szinten gyors fejlődésnek indul a vállalkozása. Kizárólag külső tőke bevonásával lehet eredményt
felmutatni, mert ha eltekintünk a webáruház-üzemeltetéstől, és inkább komplexebb termékkel
próbálkozunk, elkerülhetetlen a külföldi csapatépítés. „Mivel személyesen nem lehetünk jelen a másik országban is, megkerülhetetlen,
hogy legyen legalább egy, de inkább több helyi emberünk, mégpedig a helyi normáknak megfelelő fizetéssel, ellenkező esetben
nem értjük, mi miért történik a vállalkozásunkkal” – figyelmeztetett Györkő Zoltán, majd hozzátette, az összekötőcsapat lehetőleg
szintén nemzetközi legyen, mert ha egy német piacon működtetett vállalkozásban
kizárólag németekkel dolgozunk, akkor meg ők nem értik a magyar érdekeket.
Szintén ennek az összekötőcsapatnak a segítségével tájékozódhatunk a helyi kultúra ismeretéről, a helyi viccek, szófordulatok
megfelelő használatáról, amelyek mind-mind a cégünk tárgyalási pozícióját vagy értékesítési előnyét segíthetik. Esetleg a
helyi politikai irányelvek, politikai erőcsoportok pozícionálását is figyelembe vehetjük.
A költségeket azonban tovább növeli a szakfordítás, az idegennyelvű marketing, szóval „amit a vállalkozásunk külföldi fejlesztésére,
fejlődésére szántunk, szorozzuk meg kettővel. Talán az elég lehet.”
Az üzleti életben senkit sem érdekel, ki honnan érkezett az adott országba
Manapság az üzleti életben (is) elengedhetetlen az idegennyelv használata, éppen ezért a másik alapvető pillér az angolnyelvű
weboldal üzemeltetése. Természetesen ebben az esetben sem mindegy, hogy mi az értékesítendő áru. „Elnézést a hasonlatért,
de már egy dizájnesernyő forgalmazása esetén is elengedhetetlen az angolnyelvű honlap, amely a legalapvetőbb információkat
tartalmazza. Mindemellett nem árt felvennünk a kapcsolatot néhány ismert helyi influenszerrel, akik hírét viszik, népszerűsítik
az esernyőnket.”
Györkő Zoltán szerint a már említett kisebbrendűségi komplexust csak magunkban érezzük, az üzleti életben ugyanis senkit sem
érdekel, ki honnan érkezett az adott országba. Kizárólag a nyereség a mozgatórugó, mert az autópiac megbízható autót akar
eladni, a pénzügyi szféra tökéletes pénzügyest szeretne maga mellett tudni, és így tovább.
„A nemzetközi piac lényegesen nagyobb, ezért a kedvezőbb hatásfok eléréséhez honlapunknak kifejezetten célzott tartalmakat
kell közvetítenie, vagyis, ez a termék ezt és ezt a megoldást kínálja. Hiba általánosságban fogalmazni, mert olyan termék
nem létezik, amely kis- és középvállalatoknak egyaránt megfelelő.”
A kompatibilitás része még, ha cégvezetőként figyelmet fordítunk a különböző országok üzleti szokásaira. Csak néhány példa:
a németek rendkívül merevek és precízek, vagyis, ha a termékünk esetleg hibás volt, addig nem lépnek tovább, amíg nincs dokumentálva
a hiba elhárítása. A franciák lényegesen lazábbak ezen a téren, viszont fontos számukra, hogy úgynevezett királybeszállítóval
szállíttassuk termékünket. Japán óriási piaci lehetőség (lenne), csakhogy a nagyvállalatok szűk rétege beszél angolul, még
a magasan kvalifikált mérnökökkel is nehézkes a kommunikáció. Aki utóbbi piacon szeretné megvetni a lábát, elengedhetetlen
a tökéletes tolmács megfizetése, ami megint csak magával vonzza a költségnövekedést.
A globálissá fejlődő cégünk mellett fontos megtartani a hazai részleget
Mindezen ismeretek birtokában, ha cégünk mégis globálissá fejlődik, növeli a nyereségünk esélyét, ha közben megtartjuk a hazai
részleget is. Lényegesen költséghatékonyabb ugyanis itthon fejleszteni egy szoftvert, vagy maradva a dizájnesernyőnél, az
itthoni gépsorral növelni a kapacitást, mint megtenni azt külföldön. Mondjuk egy ötvenfős összekötőcsapatból legfeljebb öten
dolgoznak adott országban, a többi negyvenöt viszont itthon. Ha a termékünk gyártására, terjesztésére vagy kialakítására érkezik
speciális igény külföldről, itthon egyszerűbb eszközölni a változtatásokat.
„Ha már nemzetközi vált a vállalkozásunk, válaszút elé is érkezhetünk. A nyereség jelentősebb részét visszaforgatva, jobb
hazai vagy külföldi menedzsmentcsapatot alkalmazok tovább, vagy maradok a bevált csapatnál, és megpróbálom továbbfejleszteni
a hatékonyságukat.”
Kockázatos lépés, de elkerülhetetlen felvállalni a remélt nyereségesség érdekében.
Így lehet vállalkozásunk kompatibilis a nemzetközi piaccal
- külső tőke bevonása
- adott ország összekötőcsapatának kiépítése
- angolnyelvű weboldal üzemeltetése
- célzott tartalmak és a megoldás közvetítése
- a kisebbrendűségi érzés mellőzése
- a különböző országok üzleti szokásainak figyelembevétele
- a helyi kultúra ismerete
Tovább olvasnád?
Regisztrálj!
- Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
- Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
- Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
- Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből