Július 1-től új valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség terheli a vendéglátóegységeket

A nyári csúcsszezonban új adminisztratív teherrel kell számolniuk a vendéglátóknak. Korábbi halasztásokat követően 2023. július 1-től a büféknek, éttermeknek, cukrászdáknak, kávézóknak, italboltoknak, bároknak, szórakozóhelyeknek, gyorséttermeknek valós időben kell adatokat szolgáltatniuk értékesítéseikről a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé. A deperszonalizált forgalmi adatokra a NAV, a helyi önkormányzatok és a statisztikai hivatal is rá fog látni, továbbá a szolgáltatók is megismerhetik egymás adatait.

{{ formattedDate }}4 perc olvasási idő

 A többletadminisztrációt azzal indokolták, hogy a naprakész statisztikai információk alapján hatékonyabban és célirányosabban lehet majd fejleszteni az ágazatot, ugyanakkor gazdaságfehérítési célzat is meghúzódik az intézkedés bevezetése mögött. Az ágazatban működő mikro-, kis és középvállalkozások részéről felkészülést, illetve többletkapacitást igényel a valós idejű adatszolgáltatás teljesítése. Kérdés, hogy a többletadminisztráció mennyire lassítja, esetleg rontja a szolgáltatás minőségét, illetve lesznek-e olyanok, akik inkább bezárnak, csökkentik a kínálatot, vagy jobb híján kiskapukat keresnek.

Kiknek kell regisztrálniuk a NTAK-nál, kiket terhel adatszolgáltatási kötelezettség?

Ahogy az alcímből is látható, kétféle (regisztrációs és adatszolgáltatási) kötelezettséggel is számolni kell az érintetteknek. Lesz, akit mindkét kötelezettség terhelni fog, de lesz olyan is, akinek csak regisztrálnia kell magát.

Július 1-től az alábbi vendéglátóegységek kötelesek regisztrálni a NTAK-nál és értékesítéseiket valós időben jelenteni:

  • éttermek, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
  • büfék, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
  • cukrászdák, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
  • kávézók, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhelyek, TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás;
  • italüzletek, bárok, TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás;
  • zenés-táncos szórakozóhelyek, TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás;
  • gyorséttermek, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
  • alkalmi vendéglátóhelyek, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás.

Természetesen vannak kivételek is. Az alábbi három vendéglátóhely típusnak kizárólag a regisztrációs kötelezettséget kell teljesítenie, őket adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli majd:

  • munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5629 – Egyéb vendéglátás;
  • rendezvényi étkeztetés, TEÁOR’08: 5621 – Rendezvényi étkeztetés;
  • mozgó vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás.

Összességében kijelenthető, hogy a vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók többségét terhelni fogja az új kötelezettség.

Miről, hogyan kell adatot szolgáltatni?

A regisztrációt követően a különböző forgalmazott termékeket be kell sorolni, a termékkínálatot rögzíteni kell és azt fel kell tölteni a felhőbe. Ezt követően folyamatosan és valós időben kell jelenteni, hogy miből mennyi került értékesítésre.

Az NTAK-ba az egyes szálláshelykezelő, vendéglátó és jegyértékesítő szoftverekből kizárólag statisztikai adatok érkeznek, a rendszer személyes adatokat nem fogad be, nem rögzít és nem is tárol, így a vásárlók nem beazonosíthatók.

Július 1-től a vendéglátósok kizárólag az NTAK adatszolgáltatásra alkalmas szoftvereivel értékesíthetik a termékeiket. Az NTAK felületen ingyenesen használható a vendégem.hu internetes szoftver.

Milyen ellenőrzésekre lehet számítani?

Az önkormányzat jegyzője a vendéglátó üzlet NTAK-ba történő adatszolgáltatási tevékenységét évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. A jegyző köteles értesíteni az NTAK-ot azon vendéglátó üzletekről, amelyeknek alkalmaznia kell a vendéglátó szoftvert, de azzal nem rendelkeznek, vagy az NTAK-ba nem regisztráltak, vagy a kötelező adatszolgáltatási kötelezettségüket nem vagy nem megfelelően teljesítik.

Azáltal, hogy a bevételi adatokra az adóhatóságok is rálátnak, az adóellenőrzések is célzottabbá és hatékonyabbá válnak. Hosszabb távon cél az online pénztárgépek és az NTAK adatainak teljeskörű összevethetősége.

Maradtak nyitott kérdések

A jogszabály nem rendezi egyértelműen, így megoldásra várnak többek között az alábbi kérdések:

  • Mi a teendő akkor, amikor pl. az üzemeltető érdekkörén kívül eső okból nem teljesíthető az adatszolgáltatás (pl. internetkimaradás). Kérdés, hogy ilyenkor zárva kell -e tartani, vagy esetleg alternatív módon is lehetséges az adatszolgáltatás teljesítése?
  • Az állandó koncerthelyeken működő büfésekre, fesztiválos kereskedőkre is vonatkozik az adatszolgáltatás?
  • Széles termékpaletta esetén lesz-e valamilyen egyszerűsítés annak érdekében, hogy ne jelentsen aránytalan terhet az adatszolgáltatás teljesítése?
  • Pontosan kik minősülhetnek majd zártkörű rendezvényesnek, ezáltal mentesülhetnek majd az adatszolgáltatás alól? mi van az olyan helyekkel, amelyek rendes nyitvatartás szerint működnek, de zárt körű rendezvényeket is tartanak? ebben az esetben a zártkörű rendezvény is adatszolgáltatás alá esik?  kérdéses továbbá, hogy mennyire alkalmazzák majd rendeltetésszerűen vagy rendeltetésellenesen a kereskedők ezt a kivételszabályt?

szerző:dr. Horváth Zoltán