Kimchi kisasszony elhozza Koreát - bölcsészből vállalkozó

Egyre többen érdeklődnek a koreai nyelv és kultúra iránt. Van, akit a népszerű koreai tévésorozatok vagy zenék, mást a távol-keleti gasztronómia motivál, vagy éppen koreai cégnél kap munkát, s persze a szerelem, a vegyes párkapcsolat is lehet hajtóerő. Erre az érdeklődésre alapozta vállalkozását Hanó Renáta, aki Kimchi Kisasszony Koreai Műhelyében adja tovább szenvedélyét.

Reni, azaz Kimchi kisasszony – a nevet egy japán barátjától kapta - vállalkozása három pilléren nyugszik. A Műhely keretében előadásokat és workshopokat tart a koreai nyelvről és kultúráról, megmutatva a csatlakozási lehetőségeket és a fejlődési pontokat, a tanulástól az önkénteskedéstől a hobbi nyelvtanulásig. Az Akadémia előfizetéses rendszerben nyelvoktatást kínál, hibrid módszerrel: a diákok videós leckék és letölthető segédanyagok segítségével tanulhatnak, Reni pedig mentorként áll a diákjai mellett, akiknek minden hónapban online és offline összejöveteleket is szervez. Az e-learning programban mindenki a saját tempójában haladhat és fejlődhet - akár a nulláról - számos nyelviskolával ellentétben alsó korhatár nélkül. Így nem szorulnak ki azok a középiskolások sem, akik például a népszerű K-pop zenei irányzat hatására ismerkednének meg a koreai nyelvvel. A cél, hogy a tanulás kaland legyen, és a megszerzett tudást használni is tudják a tanítványok valódi helyzetekben, félelem és lámpaláz nélkül. Az oktatást Reni koreai taneszközök, írószerek, többek között kézzel készített füzetek és nyelvtanuló kártyák forgalmazásával egészíti ki, melyek megtalálhatók Kimchi Kisasszony Boltjában.

Eljött a pont, amikor választania kellett

A három éve indult Műhely szinte az első perctől biztos lábakon áll, azonban sok időnek el kellett telnie, hogy Reni vállalkozóként tekintsen magára. Sokáig csak az volt biztos, hogy a Távol-Kelet felé vezet az útja; animéken nőtt fel, már nagycsoportosként gésának öltözött az óvodai jelmezbálon, a kilencvenes években pedig beszippantotta a japán kultúra. Nem volt kérdés, hogy az egyetemen japán szakra jelentkezik – a koreait kiegészítő szaknak vette fel -, de egy egyéves kinti ösztöndíj során nem éppen jó tapasztalatokat szerzett a japán mentalitásról. „Nem fogadták túl szívélyesen a nyugati embereket, csend és kirekesztés fogadott, és bár kihoztam a helyzetből a legtöbbet, nagyot csalódtam”, meséli. Egy csoporttársa terelgette a koreai nyelv felé, így amikor a nagykövetség megnyitotta Budapesten a Koreai Kulturális Központot, lelkesen vetette bele magát a tanulásba. Egy táncverseny győzteseként még Koreába is kijutott, ahol teljesen más mentalitást tapasztalt, mint Japánban: őszinte érdeklődést és befogadást.

Közben megtudta, hogy Japánban és az itthoni japán nyelvi munkaterületeken ismeretség és felsőfokú nyelvtudás nélkül még próbamunkára sem hívnak be sehova egy idegent, ráadásul a munkahelyeken nagyon szigorú az alá- és fölérendeltség, ezért nem volt kérdés a váltás az egyetemen. Szerencsére a japán és a koreai rokon nyelv, így ez nem okozott problémát. Reni ösztöndíjjal jutott ki egy koreai egyetemre, ott tudatosult benne, hogy nemcsak tanulni, hanem tanítani is szeretné a nyelvet.

Ekkor már elvégezte a mesterszakot, és az egyetemi röghöz kötés miatt haza kellett jönnie. Mivel ehhez alkalmazotti jogviszonyra volt szükség, először a Koreai Kulturális Központban, majd a monori akkumulátorgyárban dolgozott tolmácsként, miközben folyamatosan voltak tanítványai. Miután ledolgozta a tandíját, szabadúszó fordítóként, tolmácsként és nyelvtanárként dolgozott, nyelviskolákban is tanított, de nem sokkal később eljött az a pont, amikor választania kellett, és ő a magántanítványait választotta.

„Meglepődtem, hogy a vállalkozói közeg befogadott”

„Ízig-vérig bölcsész vagyok, teljesen idegen volt számomra a vállalkozói világ, a vállalkozásfejlesztés, az ügyfélkezelés, a marketing… Olyan területen kellett boldogulnom, amihez nem volt mankóm. Nyugati példákat másoltam, szép lassan összeszedtem a mestereimet, akiktől apránként, szakterületenként összeszedtem a vállalkozói tudást. Marketinget Wolf Gábortól, viselkedéspszichológiát Pusztai Ádámtól, vállalkozásfejlesztést Sánta Csabától, tartalomgyártást Berkes-Bognár Nikitől, email marketinget és kurzusfejlesztést Halász Dóritól tanultam. Nagyon meglepődtem, hogy a vállalkozói közeg befogadott, a magyarországi koreai szubkultúra ugyanis nagyon zárt, megszoktam, hogy van néhány kiskirály, akik féltékenyen vigyázzák az információkat és a tudást, nem nagyon engednek be idegent maguk közé. Az ott tapasztalt irigységgel szemben a vállalkozói világban azzal szembesültem, hogy a szakemberek segítőkészek és örömmel adják át a tudásukat, ami üdítő meglepetés volt”, meséli Reni.

Már két éve képezte magát, amikor 2022 nyarán végre bele mert vágni a főállású vállalkozói létbe.  Utólag már látja, hogy hamarabb is megtehette volna, nem kellett volna annyira tartania attól, mit szólnak hozzá a koreai közösség nagyhangú vezetői.

„A párom biztatott, hogy lépjek végre ki a fejemben felépített dobozból és kezdjem el, mert másoknak szüksége van a tudásomra. Igaza volt: kiderült, hogy nagyon sokan fogékonyak az oktatási módszeremre és személy szerint rám is nagy az igény nyelvtanárként, amit nehéz volt megélni, elhinni. Az emberek érzik azt a lelkesedést, amit másoknak is át szeretnék adni, és azt vettem észre, hogy a szenvedélyem ragadós. Én arra buzdítom a tanítványaimat, hogy találják meg a saját útjukat Koreához – ami biztos, hogy nem olyan, mint az én utam.”

Megküzdött az imposztor-szindrómával

A helyzetet nem segítette, hogy nem kicsit dolgozott Reniben az imposztor-szindróma – „gyakran pörögtem azon, milyen jogon adom át a tudásomat” -, félt attól, hogy a hazai koreai „kemény mag” elkaszálja, ha kilép a piacra, mindenféle hátszél, segítség nélkül. Ez nem is volt teljesen alaptalan, az irigyei gyakran támadták, megkérdőjelezték a tudását, amit egyébként hivatalos dokumentumok sora bizonyít.

„Bár hajlamos vagyok túl nagy jelentőséget tulajdonítani a rosszindulatú megjegyzéseknek – egy-egy ilyen napokra visszavet -, ezeken a támadásokon sikerült túllépnem, legalábbis dolgozom rajta. Sőt, beleálltam abba, hogy szeretném megváltoztatni a magyarországi Korea iránt érdeklődő közösségben uralkodó status quo-t, hogy ez a csodálatos nyelv és kultúra mindenkihez eljuthasson. Egy biztonságos közösséget szerettem volna létrehozni, amely magát építi, és ez sikerült is. Öröm nézni, ahogy a diákjaim kapcsolódnak egymáshoz, ahogy segítik és bátorítják egymást. Együtt tanulnak, közös programokat szerveznek, többen pedig már Koreába is elutaztak együtt!”

Egy idő után Reni azt vette észre, hogy a kommunikációját már többen másolják. Van miért, hiszen részben ennek köszönhető, hogy az elmúlt két évben nem költött hirdetésre. A Facebookon és az Instagramon rendszeres sztorikkal tartja fenn az érdeklődést, de az igazi robbanást a TikTok hozta meg. „A visszajelzések szerint sokakat az fogott meg, hogy mosolygok és lelkesen mesélek, nem veszem magam túl komolyan. Aztán meglepődnek, mekkora rendszer van mögöttem, pedig teljesen egyedül viszem az üzletet. Vannak, akik nem értik a különbséget a nyelvtanár és a vállalkozó között, nem látják, hogy vállalkozónak lenni életforma, és meglepődnek, hogy éjfélkor még e-mailt írok…”, mondja Kimchi Kisasszony.

S bár már nem egyszerű nyelvtanárnak, hanem vállalkozónak tartja és érzi magát, ma sem könnyű mindent kézben tartania és rendszereket építeni. Most éppen egy CRM rendszer bevezetését tervezi, hogy gördülékenyebb legyen az ügyfélkezelés, s minél többen érezhessék azt az örömöt, amit a koreai kultúra adhat nekünk, magyaroknak is.

Hanó Renáta, azaz Kimchi kisasszony tanácsai vállalkozóknak:

• Ha azon rágódsz, mit mondanak mások, ha kilépsz a piacra, csak kezdd el! Ha van egy erős célod, ha úgy érzed, tudsz értéket adni az embereknek, és azt önazonosan tudod csinálni, akkor van helyed a piacon.
• Előfizetéses rendszerben csak az gondolkozzon, aki egy ideig rá tudja szánni a fél életét. Az ugyanis nem az, aminek sokan gondolják, nem elég egyszer megcsinálni, aztán hátradőlve élvezni az eredményeket. A rendszert fenntartani, az úgynevezett ügyfélélettartamot kihúzni kőkemény napi munka, akárcsak folyamatosan fejleszteni.
• Keresd az új módszereket, mindig legyél egy kicsivel jobb, mint tegnap! Mi sem a tankönyvet bújjuk, most éppen a gamifikáció módszereit szeretném beépíteni a tananyagaimba.
• Építsd le magadban a kishitűséget!
• Olyannal foglalkozz, amiben őszintén hiszel, ne a pénz legyen a fő motiváció! Én Y-generációsként már úgy látom, hogy az önazonosság nagy érték és erősség az üzleti életben is; nem fekszem le semmilyen trendnek, amit nem érzek a magaménak, csak azért, mert pénzt hoz.