Kinek kell kiegészítenie az szja-bevallási tervezetet 2026-ban?

Ha a magánszemély 2025-ben ingatlant adott bérbe magánszemélynek, vagy ingatlant, illetve nagyobb értékű ingóságot (például autót vagy motorkerékpárt) értékesített, akkor a bevallási tervezetet ki kell egészíteni.

Az eseti ingóértékesítésből származó jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni a 200 000 forintot meghaladó jövedelemrész után.

Amennyiben az értékesítés üzletszerűnek minősül, a jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, amely után 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó fizetendő.

Ingatlanértékesítés esetén akkor keletkezik adóköteles jövedelem, ha az értékesítés a megszerzéstől számított öt éven belül történik, és az eladási ár meghaladja a megszerzésre fordított összeget és az elszámolható költségeket.

Az ingatlant bérbeadóknak szintén ki kell egészíteniük a bevallási tervezetet. A bérbeadóknak érdemes átgondolni a költségelszámolás módját is: az év közben 10%-os költséghányadot alkalmazók év végén még dönthetnek a tételes költségelszámolás mellett.

Adókedvezmények érvényesítése, rendelkezés az adóról

Ha az adózó jogosult valamely adókedvezményre, de azt a munkáltató év közben nem, vagy csak részben vette figyelembe, akkor az éves bevallásban lehetőség van a kedvezmények teljes mértékben történő érvényesítésére. Ilyen kedvezmények például: a családi kedvezmény, a személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, illetve a két, három és négy gyermekes anyák kedvezményei.

A bevallás benyújtásakor az adózók rendelkezhetnek a személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékáról is civil szervezet, illetve egyház vagy kiemelt költségvetési előirányzat javára.

Amennyiben a bevallás alapján adó-visszatérítés jár, az adózó megadhatja bankszámlaszámát vagy kérheti az összeg postai kiutalását. Javasolt minden esetben megnézni az adófolyószámla állapotát a bevallás véglegesítése előtt.

Mire figyeljenek a külföldi befektetéssel vagy külföldi munkaviszonnyal rendelkezők?

Ha valaki külföldi banknál vagy befektetési szolgáltatónál vezet számlát, és ott kamatot, osztalékot kap, vagy értékpapírok (pl. ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében történő) értékesítéséből árfolyamnyereséget realizál, akkor a bevallási tervezetet szinte biztosan ki kell egészítenie. A NAV ma már nemzetközi automatikus információcsere keretében több mint száz országból kap adatokat a magyar adózók külföldi pénzügyi számláiról és befektetéseiről. Az adatcsere alapját az OECD által kidolgozott Common Reporting Standard (CRS) és az Európai Unió DAC2 irányelv adja. Az adatok alapján az adóhatóság támogató eljárást indíthat, ha eltérést tapasztal a bevallás és a külföldről kapott információk között. Ilyenkor az adózó általában 30 napot kap az adatok tisztázására, és lehetősége van önellenőrzéssel korrigálni a bevallását.

Fontos azt is figyelembe venni, hogy a külföldi pénzügyi intézmények sokszor a teljes bevételt jelentik, miközben a magyar adózásban a beszerzési érték és a költségek levonásával számított jövedelem az adóalap. Ezért a jelentett adatok és a bevallás között eltérés alakulhat ki.

Ellenőrzött tőkepiaci és kriptoügyletek kezelése

Ha a befektetésekhez kapcsolódó jövedelmet belföldi befektetési szolgáltató vagy bank állapította meg, akkor az rendszerint már szerepel a bevallási tervezetben. Az adózó azonban jogosult figyelembe venni azokat a járulékos költségeket, amelyeket a szolgáltató nem számolt el, illetve saját nyilvántartása alapján meghatározni az ügyleti ráfordításokat. Fontos az úgynevezett adókiegyenlítés, amely lehetővé teszi, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek nyeresége és vesztesége egymással szemben elszámolható legyen.

A kriptovalutákból származó jövedelmet akkor kell bevallani, amikor a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, vagyis amikor azt például törvényes fizetőeszközre, értékpapírra vagy más vagyontárgyra váltják. A kriptoeszközökkel kereskedők számára 2025-től fontos változás lépett életbe a veszteségek elszámolásával kapcsolatban. Az új szabály szerint az adózó az adóévet megelőző bármely évben bevallott, de még el nem számolt kriptoügyletekből származó veszteséget figyelembe veheti az adókiegyenlítés során. Korábban erre csak az adóévet megelőző két év veszteségei esetében volt lehetőség. Az új szabály már a 2025-ös adóévre vonatkozó bevallásban alkalmazható, így a korábbi években felhalmozott, de eddig el nem számolt veszteségek is felhasználhatók.

Fontos azonban, hogy a magánszemélyeknek részletes nyilvántartást kell vezetniük a kriptoügyleteikről és az elszámolt veszteségekről.

Jövőre már a külföldi kriptojövedelmekre is rálát a NAV!

A kriptoeszközök adózásában a következő években további szigorodás várható. Az OECD által kidolgozott Crypto‑Asset Reporting Framework (CARF) és az Európai Unió DAC8 irányelv alapján a kriptoeszköz-szolgáltatók – például kriptotőzsdék és kereskedési platformok – adatokat gyűjtenek majd az ügyfelek tranzakcióiról és adóilletőségéről. Ezeket az adatokat a szolgáltatók az adott ország adóhatóságának jelentik, az adóhatóságok pedig automatikusan megosztják egymással nemzetközi szinten. Az első adatcsere 2026-ra vonatkozóan 2027-ben várható. A rendszerben többek között a tranzakciók összesített értéke, valamint az ügyfelek adóazonosító adatai is szerepelnek. A szabályozás célja, hogy a kriptoügyletekből származó jövedelmek átláthatóbbá váljanak az adóhatóságok számára, ezért a befektetőknek különösen fontos a pontos nyilvántartás vezetése és a jövedelmek szabályszerű bevallása.

A szerző adótanácsadó, jogász a WTS Klient Kft. senior managere.