Kinek kell kiegészítenie az Szja-bevallási tervezetet? Külföldi értékpapírszámlával rendelkezők figyelem!

Aki kizárólag magyar munkáltatótól vagy kifizetőtől szerzett jövedelmet, annak a tervezettel nincs további teendője, az mintegy automatikusan bevallássá válik.  

Az egyéni vállalkozóknak, mezőgazdasági őstermelőknek és adószámos magánszemélyeknek azonban jövedelemtípustól függetlenül biztosan foglalkozniuk kell a tervezet kiegészítésével.

Azoknak a magánszemélyeknek, akik ingó, ingatlanértékesítésből, bérbeadásból, külföldről, vagy másik magánszemélytől, tőkepiaci ügyletekből, kriptovaluta kereskedésből származik bevétele, vagy akik az éves bevallásban szeretnének adókedvezményeket (pl. családi, személyi, első házasok kedvezménye stb.) érvényesíteni, szintén ki kell egészíteni a bevallási tervezetet.

Hogyan kell bevallani az ingó és ingatlanértékesítésből, bérbeadásból származó jövedelmeket?

Amennyiben 2023-ban ingatlant adott bérbe magánszemélynek, ingatlant vagy nagyobb értékű ingóságot (pl.: autó, motor) értékesített, továbbá az ingóság – nem üzletszerű – értékesítéséből származó jövedelme meghaladja a 200 ezer forintot úgy Ön a bevallási tervezet kiegészítésére lesz köteles. Nem árt tudni, hogy a NAV az elektronikus platformoktól, illetve a pénzforgalmi szolgáltatóktól is adatokat kap az elektronikus értékesítésekről és a határokon átnyúló fizetési tranzakciókról, így többek között az e-felületeken értékesítők (pl. air bnb-zők) jövedelmeire is rá fog látni a NAV.

Az eseti ingóértékesítők 15% szja-t fizetnek a 200.000,- Ft-ot meghaladó jövedelemrészük után, ugyanakkor az  üzletszerű ingóértékesítők jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, így az után a 15% szja mellett 13% szochó-t is kell fizetni, valamint speciális adóalapmegállapítási szabályokra is tekintettel kell lenni.

Ingatlanértékesítésből akkor kell megállapítania jövedelmet a magánszemélynek, ha az értékesítés a szerzéstől számított 5 éven belül történik és a bevétel meghaladja a megszerzésre fordított érték és az egyéb elszámolható költségek összegét.

A magánszemély részére ingatlant bérbeadóknak is ki kell egészíteni a bevallási tervezetet. A kifizető részére bérbeadóknak érdemes átgondolni a költségelszámolást, ugyanis az év közben 10%-os átalányelszámolást elszámolók még év végén is áttérhetnek tételes költségelszámolásra.  Aki évközben tételes elszámolás alapján kérte a költségek elszámolását, annak év végén figyelnie kell, hogy az adóelszámoláskor nem keletkezik-e az évközi költség-túlvonásból származó különbözet, mely adott esetben bírsággal is járhat.

Adókedvezmények érvényesítése

Amennyiben bármilyen adókedvezményre (családi kedvezmény, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye stb.) jogosult, de ezeket év közben nem, vagy csak részben vette a munkáltató figyelembe, akkor a bevallásban ezeket egész évre érvényesítheti.

Mire figyeljenek a külföldön befektetők, külföldi munkáltatónál dolgozók?

Amennyiben külföldi banknál, befektetési szolgáltatónál rendelkezik számlával és ott tartja befektetéseit, amelyek után kamatot, osztalékot kap, vagy az értékpapírok értékesítésén árfolyamnyereségből származó jövedelmet realizál, úgy a bevallási tervezetet mindenképpen ki kell egészíteni.

Bár a bevallási tervezet elkészítésekor az adóhatóság még nem tud ezekről a jövedelmekről, később már „rálát” azokra, ugyanis automatikus információcsere keretében több mint 100 országból kap adatszolgáltatást (ugyanez érvényes az EU-ból származó munkabérkifizetésekre is).

Az utóbbi időben rendszeressé váltak a külföldről kapott jövedelmek egyeztetése céljából indított támogató eljárások is. Bár a támogató eljárások messze nem olyan veszélyes fegyverek az adóhatóság kezében, mint pl. az adóellenőrzések, az adó késedelmes megfizetése miatt késedelmi pótlékkal ezekben az esetekben is számolni kell.

A fenti esetekben az adókötelezettség megállapítása nem egyszerű feladat, ugyanis annak eldöntése érdekében, hogy a külföldről származó tőkejövedelmek melyik országban válnak adókötelessé, a külföldi jogszabály, valamint a Magyarország és a forrásország közötti nemzetközi egyezmény vizsgálata is szükséges.

Problémát okozhatnak továbbá

• azok a tévhitek, miszerint egyes értékpapír- és hozamműveletek nem eredményeznek adókötelezettséget,
• az, hogy a külföldi bankok kimutatásai nem felelnek meg a magyar jogszabályi elvárásoknak, így sok esetben pontatlan a jövedelem minősítése, hiányosak a kimutatások,
• továbbá adózó viszonylag későn kapja meg a kimutatást, igy kevés ideje marad annak pontosítására, az egyedi tranzakciós lapok pénzintézettől való bekérésére,
• a devizában szerzett bevétel forintosítása, az árfolyameltérések, valamint
• az esetleges ügyleti veszteségek felhasználhatósága, illetve fel nem használhatósága.

A fenti buktatók miatt fokozott figyelmet kell fordítani a külföldi bankkal időben történő kapcsolatfelvételre annak érdekében, hogy a jövedelemadatok a lehető legpontosabban kerüljenek megállapításra a bevallási határidőig.

Hogyan kezeljük az ellenőrzött tőkepiaci és kriptoügyleteket?

Amennyiben belföldi bank vagy befektetési szolgáltató állapította meg az értékpapírok, kollektív befektetési eszközök (pl. ETF) átruházásából származó jövedelem összegét (akár  ellenőrzött tőkepiaci („ETÜ”) ügylettel kapcsolatosan is), akkor ez szerepelni fog a bevallási tervezetben, azonban az adózónak jogában áll figyelembe venni az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeket, amelyeket a kifizető nem vett figyelembe, illetve a saját nyilvántartása alapján meghatározni az ügyleti ráfordításokat.

Figyelni kell továbbá az ún. adókiegyenlítésre („veszteségelhatárolás”) vonatkozó rész kitöltésére is, ugyanis ez teszi lehetővé azt, hogy az adóév és az adóévet megelőző/követő két év tekintetében az ETÜ nyereségre vagy veszteségre jutó adó beszámítható legyen egymással szemben, azaz adómegtakarítás érhető el ily módon.

Az amerikai – magyar egyezmény megszűnése nem érinti az idei bevallási kötelezettséget, azonban jövőre már számolni kell a változásokkal. Az ETÜ esetében azonban magyar szempontból továbbra is változatlan szabályok alkalmazandók majd, ha az ügyletek olyan OECD tagállamban tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével valósulnak meg, amely tagállammal Magyarországnak nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye.

Amennyiben valaki kriptovaluta értékesítéséből szerzett jövedelmet (e tekintetben lsd. korábbi cikkem), annak jó eséllyel ki kell egészítenie a bevallási tervezetét. Kriptoeszköz után akkor kell jövedelmet vallani, ha az eszköz az értékesítéssel kikerül a kriptovilágból, azaz törvényes fizetőeszközt, értékpapírt, ingóságot stb. vásárolunk rajta. 

A kriptoeszközökre is vonatkoznak az ETÜ-nél már ismertetett adókiegyenlítési szabályok, továbbá figyelni kell arra is, hogy ha az értékesítés és a beszerzés különböző években történt, akkor a bevétellel szemben nem számolható el ráfordítás. A kriptovaluták értékesítése esetén tehát csak a tárgyévi megszerzés költsége, és további tárgyévi díjak és jutalékok számolhatók el az adott évi bevétellel szemben. Csak 2024-től lép hatályba az a kedvező változás, hogy veszteség akkor is megállapítható, ha az adott évben nincs bevétel, így 2023-ban még veszteséget csak úgy lehetett kimutatni, ha bevétel is felmerült.