Kiskereskedelmi adó: megnyílhat az út a visszatérítés előtt?
Ismét az európai jogviták középpontjába került a magyar kiskereskedelmi különadó. Az Európai Bizottság 2026 áprilisában pert indított Magyarországgal szemben az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt, vitatva a jelenlegi magyar kiskereskedelmi adó szabályozását. Bár az ügy kimenetele egyelőre bizonytalan, egy Magyarországot elmarasztaló ítélet akár a korábban megfizetett kiskereskedelmi adó visszatérítésének kérdését is napirendre helyezheti. A kérdés különösen érzékeny a szektor szereplői számára, hiszen a kiskereskedelmi adó az elmúlt években jelentős többletterhet jelentett a nagyobb piaci szereplőknek. A mostani eljárás ezért nemcsak jogi, hanem komoly gazdasági és pénzügyi jelentőséggel is bír.
Hogyan jutottunk idáig?
A kiskereskedelmi különadó 2020-ban tért vissza a magyar adórendszerbe. A szabályozás újbóli bevezetését nagymértékben megalapozta az EUB 2020-as, Tesco-ügyben hozott ítélete, amelyben a bíróság kimondta: önmagában nem ellentétes az uniós joggal az olyan progresszív, árbevétel-alapú különadó, amelynek tényleges terhét főként külföldi tulajdonú nagyvállalatok viselik.
Az ítélet hangsúlyozta:
- a tagállamok széles mozgástérrel rendelkeznek adórendszerük kialakításában;
- a progresszív adóztatás önmagában nem diszkriminatív;
- az eltérő adóteher a piac szerkezetéből is fakadhat.
A vita azonban nem zárult le. Az Európai Bizottság szerint a jelenlegi szabályozás már több ponton eltér a korábban vizsgált rendszertől, ezért 2024-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amely 2026-ban bírósági szakaszba lépett.
Mi a Bizottság fő kifogása?
A Bizottság álláspontja szerint a magyar szabályozás sértheti az uniós letelepedési szabadságot, mert a progresszív adóteher elsősorban a nagy, integrált – jellemzően külföldi tulajdonú – vállalatokat sújtja.
A legfontosabb új elem, hogy a jelenlegi szabályozás már nem teszi lehetővé a vállalkozások számára az üzleti struktúra olyan átalakítását, amely korábban mérsékelhette volna az adóterhet. A hatályos szabályok szerint ugyanis franchise-rendszer esetén is össze kell számítani az adóalapokat, amennyiban az a kiskereskedelmi adó törvény hatályba lépését követő átstruktúrálás (szétdarabolás) eredményeképpen jött létre.
Ez lényeges különbség a korábbi Tesco-ügyhöz képest, ahol az EUB még figyelembe vette, hogy a piaci szereplők bizonyos mértékig alakíthatták működési struktúrájukat. Éppen ez lehet a mostani eljárás egyik kulcskérdése:
- a jelenlegi szabályozás valóban korlátozza-e a letelepedési szabadságot;
- illetve fennáll-e közvetett diszkrimináció.
Milyen döntések születhetnek?
A jelenlegi rendszer fennmarad
Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy az EUB a korábbi Tesco-ítélethez hasonlóan most is jogszerűnek találja a magyar szabályozást. Ebben az esetben:
- a kiskereskedelmi adó változatlanul fennmaradhat;
- visszamenőleges adóvisszatérítésre nem nyílna lehetőség.
A szabályozás módosítása vagy kivezetése
Az is elképzelhető, hogy az EUB kifogásolja a jelenlegi rendszert, de döntése csak a jövőre nézve fejtene ki hatást. Ebben az esetben:
- a szabályozás módosítására vagy fokozatos kivezetésére kerülhet sor;
- a korábban megfizetett adó visszaigénylésére azonban nem lenne lehetőség.
Ez a megoldás költségvetési szempontból lényegesen kisebb terhet jelentene Magyarország számára, kérdés azonban, hogy ez a kimenetel mennyire van összhangban a kormányzat rövid és hosszútávú terveivel.
A visszamenőleges jogellenesség megállapítása
A legnagyobb horderejű döntés az lenne, ha az EUB a szabályozás múltbeli uniós jogellenességét is kimondaná. Ebben az esetben:
- felmerülhetne a korábban megfizetett kiskereskedelmi adó visszatérítése;
- az érintett vállalkozások jelentős összegű igényeket érvényesíthetnének visszamenőlegesen.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az EUB gyakorlata alapján kivételes esetben korlátozható az ítélet időbeli hatálya, különösen akkor, ha a visszafizetés súlyosan veszélyeztetné a tagállami költségvetést.
Megnyílhat az út az adó-visszatérítési eljárások előtt?
Amennyiben az EUB az uniós jog sérelmét állapítaná meg, az érintett vállalkozások számára lehetőség nyílhat speciális adó-visszatérítési eljárások kezdeményezésére. A magyar adóeljárási szabályok alapján az adóalanyok kérhetik a megfizetett adó visszatérítését arra hivatkozással, hogy az adókötelezettséget megállapító szabályozás ellentétes az uniós joggal. Kiemelendő ugyanakkor, hogy:
- nem szükséges feltétlenül megvárni az EUB végső döntését;
- az eljárások már most is megindíthatók;
- az elévülési szabályok miatt a megfelelő időzítés kiemelt jelentőségű lehet.
Ez különösen releváns lehet azon vállalkozások számára, amelyek az elmúlt években jelentős összegű kiskereskedelmi adót fizettek meg.
Miért fontos most figyelni?
A jelenlegi eljárás jelentősége túlmutat egy klasszikus adójogi vitán. Az ügy:
- jelentős költségvetési kockázatot hordozhat;
- precedenst teremthet más különadók megítélésére is;
- érdemben befolyásolhatja a jövőbeni magyar különadó-politikát.
A kiskereskedelmi szektor szereplői számára ezért célszerű:
- folyamatosan nyomon követni az EUB előtti eljárást;
- felmérni a potenciális visszatérítési igényeket;
- és időben megvizsgálni a rendelkezésre álló jogi lehetőségeket.
Bár az ügy végkimenetele jelenleg még bizonytalan, a mostani eljárás reálisan megnyithatja az utat a kiskereskedelmi adóval kapcsolatos újabb, akár visszatérítési jellegű jogviták előtt is.
Tovább olvasnád?
Regisztrálj!
- Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
- Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
- Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
- Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből
A szerző adótanácsadó, jogász, a WTS Klient Kft. senior managere.
Kérdeznél a digitalizációról?
Kérdezd a Telekom Digitalizációs Asszisztenst, és kapj válaszokat a vállalkozásodra szabva.