KIVA 2025 – Növekvő értékhatárok, szélesedő jogosulti kör
Nagy Márton pénzügyminiszter közelmúltbeli bejelentése újra reflektorfénybe helyezte a KIVÁ-t. A bejelentés alapján a bevételi értékhatárok jelentős emelkedése (5-10 milliárd forintra emelése) várható, továbbá jó eséllyel nem marad változatlanul a foglalkoztatotti létszámra vonatkozó létszámfeltétel sem (jelenleg 50 - 100 fő). Kedvező átmeneti szabályokra számíthatnak azok is, akik a KIVA alatt keletkezett nyereségüket további beruházásokra szeretnék felhasználni. A tervezett emeléssel közel 5 ezer vállalkozással, 150 ezer foglalkoztatottal bővülhet a KIVÁ-ra jogosultak köre. Folytatódni látszik tehát az alanyi adómentesség értékhatárának emelésével az idei évben megindult tendencia, miszerint a kkv-szektor számára biztosított egyszerűsített adózási struktúrák egyre szélesebb kör számára lesznek hozzáférhetőek.
A KIVA legutóbb 2021. január 1-t követően a bevételi és mérlegfőösszeg limitek 3, illetve 6 milliárd forintra emelkedésével és az adómérték folyamatos csökkenése folytán került újfent a kkv-k érdeklődésének fókuszába. A KIVA év közben is választható, így azon társaságoknál, ahol a KIVA belépési feltételek teljesülnek, a megtermelt nyereséget visszaforgatják a cégbe, vagy előre látható, hogy a nyereségüknél magasabb lesz a bértömeg, javasolt megfontolni az év közi áttérést.
Akár év közben is választható a KIVA
A KIVA-alanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. Amennyiben az összehasonlító kalkulációk alapján látható, hogy megéri a vállalkozásnak a KIVA, nem érdemes halogatni az áttérést. A bejelentés 30 napon belül akár vissza is vonható, így a részletek alapos átgondolására így is marad még egy hónap. Fontos azonban, hogy a KIVÁ-ból kilépni csak az adott év december 1-20. között tett bejelentés alapján, a következő naptári évtől lehet.
A KIVÁ-t csak naptári évvel megegyező üzleti éves adózók választhatják. Az évközi KIVA belépéssel tört adóév keletkezik, amely egyúttal bázisévként szolgál egyedi vállalkozás szintjén annak megállapításához, hogy teljesülnek-e KIVÁ-ba történő belépés feltételei (fontos, hogy kapcsolt vállalkozások esetében az adatokat az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lefedett adóév és nem a törtév alapján szükséges meghatározni). Az áttérést megelőző nappal a régi - jellemzően társasági adós - üzleti év lezárul, a KIVÁ-ba való áttéréssel pedig egy új - KIVÁ-s - adóév kezdődik. A cégnek így mindkét adóév tekintetében el kell készíteni a vonatkozó beszámolókat és adóbevallásokat is, ami többletadminisztrációt jelent.
Egy idei változás értelmében bizonyos feltételek mentén azok a cégek is korábbinál jóval könnyebben újraválaszthatják a KIVÁ-t, amelyek átalakultak.
Aggregáljunk vagy szeparáljunk?
A KIVA belépési feltételek számításakor a bevétel és a létszámadatok tekintetében a kapcsolt vállalkozásokat össze kell számítani. A mérlegfőösszeg adatokat belépéskor azonban csak egyedi vállalkozás szintjén szükséges figyelembe venni.
A KIVÁ-ból való kikerüléskor a bevételi összeghatár tekintetében nem kell tekintettel lenni a kapcsolt vállalkozásokra, így meglehetősen tágra nyílnak a jövőbeli növekedés kapuit a KIVÁ-s vállalkozások számára.
Hogyan aknázhatjuk ki a KIVA előnyeit?
Tekintettel arra, hogy a KIVA alapját nem az adott évben megtermelt eredmény, hanem a személyi jellegű ráfordítások és egyes korrekciós tételek (pl. tőkeműveletek egyenlege) adják, ezért egy dinamikusan növekedő cégnek nem kell az eredménye után adóznia, egészen addig, amíg a pénz a cégben marad. Közhelyszerű igazság, hogy a KIVA az osztalékfizetéssel (vagy a cégből történő egyéb tőkekivonással) drágul meg, ugyanis ilyenkor a kifizetett osztalék a magánszemélyen kívül a cég oldalán is adókötelessé válik (az osztalék KIVA -terhe “felülről” számolva valójában 9% és nem 10%).
Tovább olvasnád?
Regisztrálj!
- Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
- Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
- Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
- Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből
Nem mindegy azonban, hogy mikor és miből fizet a cég osztalékot. Amennyiben például a növekedést beruházás előzte meg és a beruházás tőkebevonással került finanszírozásra, és/vagy egy esetleges korábbi társasági adó hatálya alatti időszakból is hozott veszteséget a cég, úgy ez utóbbiak csökkenthetik a növekedés időszakában kivett osztalék adóköltségeket növelő hatását.
A KIVA további előnyét az egyszerűsített iparűzési adó meghatározási mód jelenti, amelyből egyrészt egyszerűbb adminisztráció másrészt további költségelőny fakadhat.
Bizonyos szektorokban (pl: K+F cégek) különösen előnyös lehet a KIVA választása, ugyanis esetükben a szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztéssel kapcsolatban felmerülő költségekkel összefüggésben egyszerre érvényesülhet a KIVA beruházásösztönző és személyi jellegű ráfordítás csökkentő hatása, azaz akár meg is többszöröződhet az adóelőny.
A KIVA számos foglalkozásösztönző kedvezményt is biztosít: például a munkaerőpiacra lépők foglalkoztatása kapcsán is KIVA-kedvezményt lehet érvényesíteni a személyi jellegű kifizetések adóalaprészéből.
A KIVA választása mindenekelőtt IT, magánegészségügyi, mérnöki, reklám és marketing, őrzés-védelmi és takarítási, jogi és tanácsadói, művészeti és oktatási szektorokban működő vállalkozások számára jelenthet adómegtakarítást. Fontos, hogy a KIVA mindenekelőtt a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás kapcsán felmerülő munkáltatói terhek (jelenleg 13%) és az iparűzési adó tekintetében jelent előnyt a társasági adóhoz képest. A KIVA tehát önmagában nem előnyösebb az egyéni vállalkozókkal dolgozó cégeknek, viszont előnyösebb lehet, mint a társasági adó, ha a megrendelő azon gondolkodik, hogy vállalkozókat vagy azok egy részét saját vállalkozásában, vagy egy külsős cégben munkaviszonyban szeretné foglalkoztatni.
Tekintettel arra, hogy a KIVA önmagában nincs semmilyen hatással a magánszemély bérterheire (15% szja és 18,5% tb járulék), ezért célszerű összehangolni/kombinálni olyan adó és járulékhatékonyabb foglalkoztatási formákkal, mint pl. a nyugdíjasok, vagy a 25 év alatti fiatalok szja-mentes alkalmazása.
A foglalkozásösztönző hatás mellett érdemes külön figyelmet szentelni a beruházásokat ösztönző és – meglehetősen bonyolult – veszteségelhatárolási szabályoknak is.
A kkv-beruházásokat egyaránt erőteljesen ösztönzi a TAO és a KIVA. A TAO kapcsán a korábbi években folyamatosan lazuló fejlesztési tartalék szabályok motiválóak. Az utóbbi években már a teljes adózás előtti eredmény terhére lehetett fejlesztési tartalékot képezni, azaz egyfajta kamatmentes adóhitelt felvenni az államtól a tárgyi eszköz beruházásainkra. Amennyiben a fejlesztési tartalékot képző társaság szabályosan realizálta a beruházást, majd később rendeltetésszerűen áttér KIVÁ-ra, úgy további jelentős adóelőny érhető el.
A KIVA-alanyiság alatt megvalósított beruházások kapcsán a KIVA alap akár a minimum adóalap (személyi jellegű ráfordítások) alá is csökkenhet, de csak akkor, ha a KIVA -alap másik komponense a beruházás évében, illetve már azt megelőzően is negatív (volt). Ez a negatív egyenleg eredhet pl. korábbi tőkebevonásból, de akár a korábbi TAO-s időszak veszteségéből is.
A beruházási adóelőnyök kapcsán figyelni kell a finanszírozás módjára is, a KIVA ugyanis csak egyes tőkén keresztüli finanszírozási formákat preferál, a hitelalapú forrásteremtést nem.