KIVA 2026 – Jelentősen bővülő lehetőségek a kisvállalati adózásban

2026. január 1-jétől a KIVA-ba történő belépés feltételei jelentősen kedvezőbbé válnak. A bevételi értékhatár 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra, az átlagos statisztikai állományi létszám felső korlátja pedig 50 főről 100 főre emelkedik. Ennek megfelelően azok a vállalkozások választhatják a KIVA-t, amelyeknek az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele nem haladja meg a 6 milliárd forintot, és az átlagos statisztikai létszámuk várhatóan 100 fő alatt marad.

A belépési feltételek vizsgálatakor továbbra is a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell figyelembe venni a bevétel és a létszám tekintetében. A kisvállalati adóalanyiság az adóhatósághoz történő bejelentést követő hónap első napján jön létre, amely egyben új üzleti év kezdetét is jelenti. Emiatt a gyakorlatban célszerű a KIVA-t a naptári év első napjával választani, vagyis a bejelentést még decemberben megtenni.

Amennyiben egy társasági adóalany 2026. január 1-jétől szeretett volna áttérni a KIVA hatálya alá, az erre irányuló bejelentést legkésőbb 2025. december 31-ig kellett megtennie. Idei évközi bejelentés esetén a KIVA alanyiság a bejelentést követő hónap első napjától jön létre. Az évközi bejelentéskor tört üzleti év keletkezik, ami egyfelől többlet adminisztratív munkát eredményez, másfelől a KIVA belépési feltételeket is az utolsó nem KIVÁ-s tört év adatai alapján kell megítélni (fontos, hogy kapcsolt vállalkozások esetében az adatokat az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lefedett adóév és nem a törtév alapján szükséges meghatározni). A belépéstől eltérően a KIVÁ-ból kilépni azonban csak az adott év december 1-20. között tett bejelentés alapján, a következő naptári évtől lehet.

A KIVA megszűnésére vonatkozó korlátok emelkedése

A belépési feltételek enyhítésével összhangban a KIVA megszűnését eredményező értékhatárok is jelentősen emelkednek. A bevételi határ 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, míg a kilépési létszámkorlát 100 főről 200 főre nő. A megszűnés vizsgálatakor nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait figyelembe venni, elegendő az adóalany saját bevételét és létszámát vizsgálni, ami jelentősen tágítja a KIVA-s cégek növekedési mozgásterét.

További KIVA -módosulások

A 2026. január 1-jétől hatályos módosítás értelmében a KIVA-alanyok esetében a neobanknál vezetett számla egyenlege már nem növeli a KIVA adóalapot. Az elektronikus pénz értéke kikerül a pénztár egyenlegéből, ami megszünteti a korábbi jogszabályi bizonytalanságot és lehetővé teszi a költséghatékony, adminisztrációmentes digitális pénzügyi megoldások szélesebb körű alkalmazását KIVA alanyok esetében is.

2026-tól hatályba lépő társadalombiztosítási változás értelmében a társas vállalkozó esetében a havonta minimálisan fizetendő szochó alapja 2026-tól a minimálbér (garantált bérminimum) 100 %-a lesz (korábban a minimálbér 112,5 %-a volt). KIVÁ-s társas vállalkozó esetén ez a változás a KIVA alapját is kedvezően érinti.

Bár korábbi változás, ebben a cikkben is emlékeztetnék arra a módosulásra, miszerint KIVÁ-s cég átalakulása esetén újraválasztható a KIVA-alanyiság,  amennyiben az a könyv szerinti értéken megvalósuló átalakulás (egyesülés, szétválás) miatt szűnt meg.  Ehhez az egyesülés vagy szétválás napját követő 15 napon belül bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. Ez a változás rugalmasabbá teszi a KIVA alatti átstrukturálások feltételrendszerét.

KIVA vagy TAO? – döntési szempontok

A KIVA egyik legnagyobb előnye, hogy a 10 százalékos adó kiváltja a 9 százalékos társasági adót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. A KIVA alapja nem az adózott eredmény, hanem elsősorban a személyi jellegű ráfordítások és egyes korrekciós tételek, így a fel nem osztott nyereség nem adózik. Ez jelentős előnyt biztosíthat a nyereséget visszaforgató, beruházást tervező vállalkozások számára, illetve előnyös lehet a magas bérköltséggel - tipikusan pl. a magas hozzáadott értéket előállító szektorokban (IT szektor, egészségügy, tanácsadás, oktatás stb.) - működő cégek számára is. Bizonyos szektorokban (pl: K+F cégek) különösen előnyös lehet a KIVA választása, ugyanis esetükben a szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztéssel kapcsolatban felmerülő költségekkel összefüggésben egyszerre érvényesülhet a KIVA beruházásösztönző és személyi jellegű ráfordítás csökkentő hatása, azaz akár meg is többszöröződhet az adóelőny. A KIVA kapcsán sok esetben önmagában előnyt jelenthet az egyszerűsített iparűzési adó (és innovációs járulék) alap meghatározási mód alkalmazása is.

Ugyanakkor nem minden esetben kedvezőbb a KIVA, különösen akkor, ha a társaság jelentős TAO-kedvezményekre (kkv, K+F, energiahatékonysági, fejlesztési adókedvezmény stb.) lenne jogosult, vagy rendszeres osztalékfizetést tervez. Ugyanakkor egy növekedési fázisban lévő társasági adóalany esetében akkor is megfontolandó a KIVA választása, ha a társasági adó alatt fejlesztési tartalékot képzett, vagy kkv beruházási adóalap kedvezményt érvényesített, ugyanis ezek előnyösen felhasználhatók KIVA alatt is. A beruházási adóelőnyök kapcsán figyelni kell a finanszírozás módjára is, a KIVA ugyanis csak egyes tőkén keresztüli finanszírozási formákat preferál, a hitelalapú forrásteremtést nem.

A szerző adótanácsadó, jogász, a WTS Klient Kft. senior managere.