Mi a közös az olimpiai bajnokokban és a vállalkozókban?

Amikor egy sportoló egy nagy versenyre készül, az hasonlatos ahhoz, mint amikor a munkahelyen egy fontos tárgyalás vagy projekt előtt állunk. Amíg az olimpikont talán az arénában összegyűlt több ezer ember zavarja a koncentrálásban, meg kell tanulnia kizárni a közönséget, addig a menedzsert a prezentáció alatt a nagyobb számú hallgatóság zökkenti ki leginkább. Mindegy, hogy sportról, vagy munkáról van szó, mindkettő esetében a jó teljesítmény, a siker a cél. És ki ne akarna sikeres lenni? Dr. Lénárt Ágota segítségével 5 pontban összegyűjtöttük, hogyan segíthet minket a munkahelyi célok elérésében a sportpszichológia.

1. Nem elég, ha mindenki akarja a sikert – fontos az oda vezető út is

„A sportpszichológia a munka világából jött, eredetileg a munkapszichológia leágazásának tekinthető” – kezdi a szakember a párhuzamok sorolását, ezzel is világossá téve, hogy a sport világa és az üzleti élet között nem véletlenül sok a hasonlóság.

„A munka és a sport világában is nagyon fontos a teljesítmény, és az oda vezető út, az ahhoz szükséges tervezés, végrehajtás, ellenőrzés. Megállapítunk egy van-állapotot, megnézzük, hogy mit szeretnénk elérni, és megtervezzük az oda vezető utat.”

„Mindenki akarja a jó teljesítményt: a versenyző szeretne jobb eredményt elérni, de akarja ezt az edző, az egyesület, a szakosztály, a család is” – emeli ki a szakember, hozzátéve, hogy ugyanígy a sikerességre törekszenek az üzletemberek, vállalkozók is, és sokszor egészen hasonló kihívásokkal kell megküzdeniük, mint a sportolóknak.

2. Meg kell tanulnunk kezelni az elvárásokat, leküzdeni a problémákat

„Az élsportolóval, ahogy az üzletemberrel is megeshet, hogy olyan személyes problémája van, amit meg kell oldani, mert szinte biztos, hogy azt beviszi magával a pályára, az irodába.
Aztán az is előfordul, hogy valakivel szemben épp egy jó eredmény kapcsán nőnek meg az elvárások: Európa-bajnokságot nyert, legyen világbajnok is, sőt, olimpiai bajnok. Hasonló teljesítmény-kényszer az üzleti életben is megfigyelhető.
De a sportolókra nyomást helyez a média is, ami olyan, mint egy vállalatnál a főnök, a vezetőség nyomása” – mondja Dr. Lénárt Ágota.
A párhuzamok nem csak a problémák hasonlóságában érhetők tetten, hanem abban is, hogy milyen módon kezelhetjük ezeket a helyzeteket. A relaxáció, a mentáltréning, a figyelemfókuszálás alkalmazása, a stratégia-taktika kidolgozása nem csak a sportpályán lehet hasznos, az irodában is beválhat.

3. Elérhető, szakaszolt és képességeinkhez igazított célokra van szükség

Ami a sportolókat és az üzletembereket leginkább hajtja: a cél elérése. Azonban nem árt szinkronba hozni azt, hogy ki hova szeretne eljutni, és ehhez milyen adottságai vannak. „Ahogy a terhelés-élettani labor vezetője szokta mondani:

7-8 éves korban már lehet látni, hogy ki milyen biológiai adottságokkal rendelkezik, milyen sportágakban lenne jó. Ez az üzleti életre is átfordítható: nem kell, hogy önbecsülés-romboló módon azt gondolja magáról valaki, hogy vacak munkaerő, mert bizonyos napokon nem tud teljesíteni migrénes fejgörcs miatt.”

A céljaink elérésének egyik alapfeltétele, hogy összehangoljuk azokat adottságainkkal. Egy további nem megkerülhető pont, hogy reális célokat tűzzünk ki magunk elé, kisebb szakaszokra bontva a bejárandó utat. „A szabadidős sportolók is akkor fáznak rá, mikor megveszik a menő futócipőt, aztán rögtön egy 10 km-es távnak vágnak neki, a cipő jól feltöri a lábukat, majd azt mondják, hogy köszönöm, de soha többet futást. Pedig fel kellene építeni a terhelést, először csak fél órát sétálni, majd kocogni, és aztán jöhet a futás, egyre hosszabb távokon. Az üzletemberekre ez ugyanúgy igaz: fontos, hogy fokozatosan terheljék magukat.”

4. Fejben dől el

Ezt gyakran halljuk. Komolyan vegyük vagy elcsépelt frázis? „Abszolút komolyan vehetjük”– állítja dr. Lénárt Ágota. – „Azt azért ne felejtsük el, hogy emberi lények vagyunk, tehát aki éhezik, szomjazik, a testét nem tartja karban, az nem várhat csúcsteljesítményt. Ez a szlogen csak akkor igaz, ha minden szükséges körülményt megteremtettünk. A biológiai oldal nem elhanyagolható és a szervezet felkészítése is nagyon fontos. A ’minden’ szót már csak ezért sem szabad a mondat elejére rakni. Ha egyenlő képességű embereket nézünk, egyenlő körülmények között, akkor tényleg fejben dől el a jobb teljesítmény.”

Ha elmarad a remélt jó eredmény, meg kell vizsgálnunk, mi állhat ennek hátterében – az üzleti életen ugyanúgy, mint a sportban. Ez egy monitoring-kontrolling folyamat kell, hogy legyen:

Az ember megtervez valamit, figyelembe veszi az erőforrásokat, kivitelezi a tervét, és aztán ellenőrzi a megvalósulást, jó esetben már menet közben is. Mindig le kell vonnunk a szükséges következtetéseket, megnézni, hogy mit, hol rontottunk el, és a hibákat kijavítani, mentálisan is.

Ezután jöhet az újratervezés. „Sok esetben a pszichológiai háttér tisztázása azért is fontos, mert sokan vannak, akik ugyanazt a hibát többször is elkövetik, ha nem képesek kiszállni a saját mókuskerekükből” – figyelmeztet a szakember.

5. Aki rendszeresen sportol, a munkában is jobban teljesít

„Legalábbis jobban tudja beosztani az erejét, és a rendszeres mozgással béta-endorfint szabadít fel a teste, amitől jobban érzi magát” – mondja dr. Lénárt Ágota. Azt is hozzáteszi, hogy az „ép testben ép lélek” mondás azonban nem teljesen igaz. – „Lehet valaki teljesen kigyúrt és csodás fizikai állapotban, ettől még nincs garancia arra, hogy neki semmiféle lelki problémája nincs. Mindenkinek az életében elkerülhetetlenül ott vannak a krízisek: költözés, válás, betegség, haláleset. Hogy ezeket a helyzeteket hogyan vészelik át az emberek, azt befolyásolja megküzdési stratégiájuk, ami a sport és a sportpszichológia segítségével javítható, fejleszthető.”

Ha már a sport fejlesztő hatásánál tartunk: vannak olyan sportágak, amelyeket már csak azért is érdemes kipróbálni, mert pozitív hatásuk lehet a hétköznapi életünkre.

– véli a szakértő.

A sportolói, élsportolói múlt, ha nem is predesztinálja az embert arra, hogy a munka világában is sikeres legyen, de mindenképpen jó hátteret képez. Nem egyszer megfigyelhetjük, hogy a sportpályafutásuk alatt fényes medáliákat begyűjtő sportolók később a civil életben is sikeressé váltak, megtalálták helyüket.

Extra tippek a szakértőtől:

• Olvassunk sportpszichológai témájú könyveket, amelyek olvasmányosak és jól érthetőek!
  Ajánlott irodalom:
  Dr. Lénárt Ágota: Téthelyzetben
  Gyömbér Noémi – Kovács Krisztina – Ruzits Éva: Gyereklélek sportcipőben
  Gyömbér Noémi – Kovács Krisztina: Fejben dől el – Sportpszichológiáról mindenkinek
• Nézzünk meg néhányat a sportpszichológus szakemberek YouTube-on is elérhető előadásaiból! /
• Áldozzunk időt és energiát az önismeretre: kreatív személyiségfejlesztő tréningekre, egyéni vagy csoportos foglalkozásokra! Már egy év alatt komoly változásokat tapasztalhatunk. 
• Használjuk a sportpszichológia módszereit: autogén tréninget, relaxációs gyakorlatokat, mentáltréninget, figyelemfókuszálást, kognitív módszereket.