Miért érdemes blogolni és hogy kell elkezdeni? - Ormós Gabriella és a Kovászlabor tapasztalatai

Gabriella a Jenői Pékség megálmodója és vezetője, aki kommunikációs szakemberből lett pék és a hazai kovászolás egyik első hazai meghonosítója és szakértője. Már többször szerepelt itt a Telekom Hello Biznisz platformon is, mert üzletvezetési, közösségépítési-, marketing- és kommunikációs szakmai tapasztalatait szívesen megosztja a hazai KKV-kal és vállalkozókkal. Ezúttal arról beszélgettünk vele, hogy az olyan mikro- és kisvállalkozások, akik most indulnak/indultak, miként építsék fel magukat a kommunikáció és leginkább a tartalom segítségével, és milyen alapvető kérdéseket gondoljanak át.

Alapok: a legfontosabb a hitelesség

A kommunikáció alapja a hitelesség, azaz, ahogy Gabriella fogalmaz, „amit csinálok, abban hiteles vagyok. A saját szakmájában el kell merülnie a vállalkozónak, és törekedni kell arra, hogy a legjobb legyen benne”. Ehhez kapcsolódik egy másik fontos alapvető tényező is, ami már inkább pszichológiai: hinnünk kell abban, hogy amit csinálunk az jó. És hinni kell abban, hogy a termék /szolgáltatás, amit kínálunk és el akarunk adni, az nem csak jó, hanem a legjobb. Enélkül nem lehet márkát építeni sem, mert az előzőek hiányában nem leszünk hitelesek, és hitelesség nélkül nincs bizalom. A bizalom pedig minden üzlet és kapcsolat alapja... Ám ha mindezek megvannak, akkor „azt tudom tanácsolni, hogy amikor felmerült benned egy ötlet, és elhatározod, hogy építesz rá egy márkát, mert meg akarod osztani azt a tudást, ami éppen benned van, akkor tedd bátran, de kitartóan és nagy odafigyeléssel. Akkor is kezdj hozzá, ha nem kapcsolódik hozzá konkrét üzleti szolgáltatás, mert nem tudhatod előre, hogy mikor fordul át valódi eladható produktummá. És ha profin csinálod a márkaépítést, akkor az az üzletelés pillanatában már bevételt jelenthet.” Gabriella ugyanezt az utat járta be: felépítette a Jenői Pékség márkát, ami mögött nem volt fizikai pékség. De nagyon erős volt a brand, ezért amikor elindította a konkrét szolgáltatását, dőltek a vevők és megrendelők . „Ez a márka annyira erős volt, hogy már az első napon 70 vásárlóm volt” – teszi hozzá Gabriella.

Hogyan lehetünk a legjobbak?

Közhely, hogy amibe nem teszel energiát, abból nem is veszel ki semmit sem. Ezt Gabriella is megerősíti:  „Ha van egy saját vállalkozásod, az nem 8 órás munka. Ott nincsenek hétköznapok és hétvégék, ott munka van. Tehát ha te valóban szeretnél valamit, és az a téma neked valóban a szívügyed, akkor éjjel-nappal ekörül jár az agyad. És erre figyelsz, és ilyen típusú videókat nézel a telefonodon, és abszolút nyitott szemmel jársz a világban, és amikor a család elutazik nyaralni, akkor biztos, hogy azon a helyen, ahol nyaraltok, megkeresed az első pékséget és megnézed.
És ettől vagy te hiteles, és ez segíti a fejlődésedet is. Egy vállalkozás kitölti az életedet. Ha te azt komolyan gondolod, akkor szinte mániákusan e körül forog az agyad” - mondja Gabriella a hozzáállásról. Hozzáteszi, hogy „amikor elkezdtem kísérletezni a kenyerekkel, minden nap kenyeret sütöttem. Minden egyes nap. Hazamentem délután a munkából, és este elkezdtem még bedagasztani és frissítettem a kovászt, és minden egyes nap kísérleteztem, hogy milyen lesz, jó-e úgy, ahogy csinálom vagy valamit változtatni kell, mit kell figyelni, mitől lesz ez jó. Nekem a kenyérsütés egy mindennapos tevékenység volt. Amikor elkezdtem a kovászolást, akkor teljesen beszippantott. Éjjel-nappal ezzel foglalkoztam. Ezt látom nagyon fontosnak, hogyha van egy vállalkozásod, akkor szívedben, lelkedben Te ott vagy jelen.” 

Gabriella nagyon elhivatott a választott új szakmája iránt, ezzel is megerősítve a fenti tételt, a hitelességet. Rengeteget foglalkozott a témával és minden szabad percét megragadta, hogy beleássa magát a kovászolásba. „Abszolút Kék óceán területre merészkedtem, mert senki nem csinálta előttem. A 2010-es évek elején egyike voltam az első tíz péknek, aki elkezdte ezt csinálni. Nem nagyon volt honnan tanulni. Legfeljebb egymástól tudtunk tanácsot kérni. Akkor külföldön sem volt annyira felkapva a kovászolás, egy-két tanfolyam volt, amelyekre elmentem tanulni. Ám ott gyakorlati dolgok voltak, főleg recepteket készítünk, hogy együtt megcsináljuk, de az, hogy a recept miért működik, mitől működik, mik az összefüggések mögötte, azt nem tanítják sehol. Erre magamnak kellett rájönnöm. A tapasztalatok jelentették nekem a tartalmat, amivel elindítottam a kommunikációt.” Gabriella úgy véli, hogy a folyamatos fejlődés megkerülhetetlen bármilyen szakmáról vagy üzleti tevékenységről is legyen szó. Tehát nincs megállás, amikor elmondhatjuk, hogy már mindent tudunk, egyszerűen nem dőlhetünk hátra. Az elmúlt közel 15 év tapasztalatai alapján Gabriella azt mondja, hogy „a mindig két lépéssel előrébb járni” alapelv a siker kulcsa. A tanulás során pedig megtesszük a saját kis felfedezéseinket, ami ugyancsak kiváló tartalmat szolgáltatnak a kommunikációhoz.

Tartalomkészítési kisokos

Gabriella két irányba is elindult: először indított egy blogot, hogy a kovászolással kapcsolatos tapasztalatait megossza. Az egyik első kovászolással kísérletezőként a blog a KovászLabor nevet kapta. A dolog egyszerű volt: amire rájött, azt leírta. A cél az volt, hogy az általa tett kísérletek segítségével minél több ember tudjon otthon jó kenyeret sütni.  A kovászolás önmagában azért nem egyszerű folyamat, lévén élő anyaggal dolgozol, ezért a feladat az volt, hogy a bonyolult szakmai fogásokat, meglátásokat, összefüggéseket könnyen érthető formába öntse, hogy azok is megértsék, sőt kedvet kapjanak, akik még soha nem csináltak ilyet. Azaz: a pék műhelytitkokat transzformálta hétköznapi sütési-kovászolási praktikákká, hogy a felhasználók a gyakorlatban azonnal adaptálható tanácsokat kapjanak, hogy az adott körülménynek megfelelően tudjanak a tésztával dolgozni (pl. hideg van, meleg van, más lisztből dolgozik stb.).  Erre már csak azért is szükség volt, mert a kovászolást nem lehet úgy leírni, mint egy receptet... Épp ezért lett egy, a tudás-átadást követő utánkövetési platform is, ahol a visszajelzéseknek adtak teret. A KovászLabor zárt csoportként indult FB oldal, hogy aki otthon kenyeret süt, az megoszthassa tapasztalatát, tanácsot kérhessen vagy adhasson. A kovászolási kísérleteket a konkrét kenyérsütés követte. Egy idő után már nem akarta Gabi terhelni a környezetét a kenyér tesztekkel, ezért indított egy Facebook oldalt, ami a Jenői Pékség nevet kapta. Így fordulhatott az elő, hogy brandként már létezett a pékség, miközben fizikailag nem volt üzlet.

A kettő online felület élénk kölcsönhatásban van: a blog a szakmai hitelességet adja, a másik pedig – az akkor még csak jövőbeni – konkrét termék iránti érdeklődők csoportját, egy élő közösséget, amihez közvetlen kapcsolat van.  Már a blogolás időszakában Gabi indított workshopokat, amivel ő volt az országban az első, aki kenyér kovászolást oktatta. Nagy sikere volt: százával jelentkeztek rá. Ami persze szintén jó tartalom forrásként szolgált a kommunikációhoz, mert itt már vélemények, élmények, fényképek, elkészült kenyerek és tapasztalatok is bekerültek a kommunikációba, ami mind építette a közösséget, a rajongótábort, valamint az alapokat: a hitelességet és Gabi történetét.

Ma már az addig különálló elemek egybeforrtak, illetve át is alakult a koncepció: a workshopokat ideiglenesen felfüggesztették a Covid idején, a 2020 márciusában indult kenyérsütés és pop-up pékség valódi pékséggé alakult 2023 júniusában, a FB csoport tovább nőtt, a blog viszont egyelőre szünetel.  A szakmai munka, tehát a blogolás és a workshopok egyfajta transzformációjaként tervezi Gabriella útjára indítani a Jenői Kovász Akadémiát, ahol az igazi kézműves pékszakmát szeretnék megtanítani az érdeklődőknek, mert mint Gabriella elmondta „a pékség már önállóan működik, így végre van újra időm foglalkozni az oktatással, ami nekem továbbra is a szívügyem”.

Mit tegyünk, ha épp indulunk és tartalmat kell előállítanunk? Gabriella szerint kommunikációhoz tartalmat nagyon sok mindenben találhatunk, ami a vállalkozáshoz, ötlethez vagy egy szakmához kapcsolódik. Tanácsai:

• Fontos kérdés, hogy van-e önbizalmunk, hiszünk-e magunkban, hogy képesek vagyunk-e a vállalkozást megcsinálni. Ne vállaljunk túl nagy falatot, mindig csak a következő lépésre koncentráljunk.
• Akkor tudunk fejlődni bármiben, hogyha meghaladjuk önmagunkat és kilépünk a komfortzónánkból. Ennek az egészséges mértéke mindenkinél egy kicsit más. Ám tanácsos kis lépésekkel haladni.
• Legyünk tisztában saját kockázattűrő képességünkkel. 
• Vegyük észre, ha elértünk valamit, még akkor is, ha ez nem nagy jelentőségű, mert fontos, hogy értékeljük és örüljünk a saját sikereinknek.
• Tanuljunk a kritikákból és a visszajelzésekből: ne vegyük sértésnek, ha valaki azt mondja nem jó, ahogy csináljuk. Pusztán a kérdésekből-válaszokból egy blogon sokat lehet tanulni az adott szakmáról és vállalkozásról.
• Tanulás, tanulás, tanulás: azért, mert előrébb jársz a többieknél, nem biztos, hogy mindent jól fogsz tudni. A véleményütközés jó dolog, mert a tanulásnak egy nagyon fontos pontja az, hogy belátjuk azt is, hogy ha tévedtünk, hibáztunk.
• Döntsd el, hogy küldetéstudat vezérel vagy a pénzkeresési lehetőség. Alapjaiban dönti el a motiváció a vállalkozásod életét és benne a Te szerepedet is.
• Digitalizáció szinte minden szakmában kötelező eleme a vállalkozásnak, és nagyon sokat segítenek a vevőkkel való kapcsolattartásban: közösségi média felületek, email-es kapcsolattartás, kérdőíves felmérések. Kérdezd meg a vásárlóidat, legyél kíváncsi a véleményükre.
• Megy a szekér és fejlődni szeretnél? Sokan a terjeszkedésben látják a következő lépést. Ezt kétszer is gondold át, mert nem mindenkinek való. A Jenői Pékség esetében biztosan devalválta volna a márka értékét. Mert egy kis ékszerdobozt nem lehet multiplikálni, hiszen elveszíti a varázsát, amellett, hogy biztosan minőségi romláshoz vezetne a lépés.