Miért fejleszt szoftvert egy takarítócég? Nemess Viktor és a Taképszolg története
A Taképszolg Zrt. 1994 óta sikeresen működő, folyamatosan fejlődő, családi tulajdonban lévő magyar vállalkozás. Lehet szakterületüket nem a leginnovatívabb iparágak közé sorolnánk, mégis a Taképszolg Zrt. egyik leányvállalatában a Clearservice Kft-ben igazi digitális vállalattá vált az elmúlt években. Hogyan sikerült a külföldi piacralépés? Miként lett egy oktatási tervből szoftver és hogyan változtatja meg mindez a hotelek életét? Nemess Viktor tulajdonossal beszélgettünk.
Nemess Viktor két cégcsoportban alapító és résztulajdonos. Az ügyvezetést átadva igyekszik inkább a fejlesztési dolgokkal foglalkozni, mert ez az, amit saját bevallása szerint imád, és energiával tölti fel. Az egyik érdekeltségében működő cég közép-felső kategóriás hidegburkolatok kereskedelmével foglalkozik Palatinus Fürdőszoba néven, a másiknak a takarítás a fő tevékenysége. Amikor a Taképszolg-al 29 éve elindultak még irodaházak takarításával foglalkoztak. „Röviddel az érettségim után, anyukámmal úgy gondoltuk, hogy elkezdjük” – meséli Viktor. Folyamatosan, ahogy növekedett a cég, úgy fejlesztették a technológiájukat, a szervezetet, a folyamataikat és a belső képzési rendszereiket. Az hajtotta őket, hogy minél előbb át akartak térni a professzionális takarítás területére. Sikerült referenciákat szerezniük, mivel az ipari cégeknél, gyártóüzemeknél a termelés kiszolgálása miatt nagyon jó visszhangra talált a munkamódszerük. „Az elsők között vagyunk az iparágunkban, akik a robot takarításra komplett takarítási tervet készítenek. A robottal és élő munkaerővel összehangolt takarítási feladatokat is elvégezzük”- hívja fel a figyelmet Viktor.
Külföldi piacralépés kihívásai
„Új fejlődési lehetőséget hozott, hogy 12 éve megkeresett két erdélyi üzletember, hogy menjünk Németországba hoteleket, vendégházakat, apartmanokat takarítani. Alapítottunk egy céget a cégcsoporton belül, tehát ebben résztulajdonosok vagyunk, és kifejezetten a németországi szoba takarításra specializálódtunk. Most nagyságrendileg 5000 szobát takarítunk napi szinten” – mondja Viktor. A külföldi piacralépés új kihívások elé állította az új formációt: „idegen nyelvi környezetben óriási hatékonysági nyomás alá kerültünk, mert szobára fizettek Németországban. Ez hozzáteszem, Magyarországon még most sincs így mindenhol.” Három szintű kihívással szembesültek. A teljesítménykényszer mellett a munkavállalóknak német minimálbért kellett kifizetniük, harmadrészt pedig hosszútávon szerették volna távolról menedzselhetővé tenni a céget.
Hatékonyságnövelés volt a szoftverfejlesztés fő célja
Hogyan lehet távolról menedzselni egy szolgáltatást úgy, hogy az több helyszínen, magas hatékonysággal, magas dolgozói motivációval zajlik? Ez volt az oka annak, hogy újra kellett dolgozniuk a takarítási módszertanukat. „Az új takarítási rendszerünk három részből áll. Az egyik a kiválasztási mód, hogy hogyan választjuk ki a munkavállalókat, a másik a tréningünk, és a harmadik maga a „HK menedzser” nevű szoftver, amit fejlesztettünk” – mondja Viktor. A szoftver segítségével tudták megoldani a munkájuk nyomonkövethetőségét. „Ebben benne vannak azok a vezetői sztenderdek, amiket alkalmazni kell ahhoz, hogy a teljesítmény magas legyen, a dolgozók jól motiváltak, jól fizetettek legyenek, a minőségi hibák átláthatók és minél kevesebb számúak legyenek, illetve az idegen nyelviséget is meg tudjuk ezáltal oldani. Mindezt a szoftverből megkapott adatokra tudjuk alapozni és papírmentesen tudjunk működtetni, irányítani a rendszert” – mutatja be büszkén a fejlesztett szoftverüket Viktor.
Kulcs a munkavállalók kiválasztása és képzése
A cégvezető a kiválasztás fontosságát hangsúlyozza: „orvosi és személyiség alapú szűrővel dolgozunk és összesen 284 szempontot vizsgálunk a munkavállalók kiválasztása során. Ennek annyi a célja, hogy olyan embert válasszunk ki a szobatakarításra, aki nagy valószínűség szerint jó teljesítménnyel és jó minőségben tud dolgozni. A kiválasztás során fontos szempont, hogy a jelöltek a betanító tréningen is jól tudjanak szerepelni és képesek legyünk tanítani őket. A tanulónk csak akkor vizsgázhat le, hogyha fejből tudja a 34 lépéses takarítási sorrendet. Maximum 3 hibát csinálhat egy szoba megtakarításánál, és a tempója 22 perc alatt kell, hogy legyen. Ez a “négycsillagos standard” – mondja Viktor, aki szerint a digitalizáció nélkülözhetetlen eszköz arra, hogy egy hatékony rendszert tudjunk működtetni, de ennek vannak személyi feltételei is: fontos, hogy a munkatársak használni tudják és működtessék is az eszközt.
Így lesz a takarítóból szoftver értékesítő
Észrevették, hogy nem csak számukra tud hasznos lenni a szoftverük, így megnyitották a hotelek felé is a használhatóságát, azaz a szállásadók is nyomon tudják vele követni a szobatakarítás folyamatát. „Jelenleg Magyarországon a következő módon takarítják a szállodákat. Reggel kinyomtatják a szoftverből, hogy melyik szoba az, amit takarítani kell, melyek az utazószobák, ami azt jelenti, hogy elutazik a vendég és új érkezik és melyik a napi szoba, amiben ott marad a vendég, de azért kell takarítani. Tehát minden reggel egy óra alatt a hotel „HK” (housekeeping) vezetője összerakja, hogy hogyan osztja ki a szobákat és elindul a szobatakarítás papír alapon. Amikor változás van, például a vendég meggondolja, hogy mégis maradna, akkor megkeresik a szobaasszonyt és áthúzzák a papírját, majd új feladatot kap szóban a szobalány. A takarítás ellenőrzéskor, gyakran nem tudják, hogy hol van épp a szobalány, nem tudják, hogy melyik szoba van kitakarítva, csak ha utána járnak. Ha hibát találnak, akkor a papírján megkeresi a vezető, hogy ki a felelős és visszahívja javításra. Nincs semmilyen statisztikájuk, hogy ki mennyi időt töltött a szobában, és mennyi időt töltött a szobán kívül. Arra sincs adatuk, hogy kinek mennyi hibája volt, hogy hányszor kellett visszahívni”- meséli Viktor. A digitalizáció pont a rendszer esetlegességét és hatékonytalanságát tudja megszüntetni. A Clearservice Kft. profi vezetői csapata által készített szoftverben az ellenőr egy fotót küld a szobalánynak a problémáról és egy ikonnal jelöli, hogy milyen eszközt hozzon magával a javításra, illetve regisztrálja a rendszer a hibákat és visszajelzést ad a dolgozónak, hogy miben kell fejlődnie. De minden más kommunikáció is a rendszeren belül zajlik, azaz a napközbeni módosítások, kérések is nyomonkövethetővé és gyorsabbá válnak.
Lehető legegyszerűbb használhatóságra törekedtek
„Gyakorlatilag a teljes szobatakarítás be van digitalizálva, és borzalmas egyszerű lett a rendszer. Minden szöveget igyekeztünk kiiktatni és ikonokra cserélni és figyeltünk arra, hogy minél kevesebb gombot kelljen megnyomni. Fontos volt nekünk, hogy értéket képviseljen a dolgozó számára is: örömmel használja, ne érzékelje plusz teherként” – meséli Viktor. Szerinte a digitalizáció átalakítja a hotelek működtetését, mivel a szállodaigazgatónak jelenleg hiányos adatai vannak arról, hogy mennyi ideig tart egy szobatakarítás és sokkal több pénzt költenek erre el, mint amennyit ők gondolnak illetve szükségszerű lenne és több ideig tart a takarítás, mint kéne.
Hatékonyság az adatokon alapszik
Viktorék cége egy hatékonyság alapú szemléleten, lean alapokon nyugszik, mely arra sarkallja őket, hogy minden veszteséget tüntessenek el. A veszteség a takarításnál a felesleges mozdulatokból ered és ezért 34 lépéses takarítási sorrendet építettek fel, hogy a lehető legkevesebb veszteség jelentkezzen a mozdulatokban, lépésekben. Mindezt közös erővel, a takarító csapattal együtt fejlesztették ki, ugyanis az eredményeket nem csak a cégvezetés és a hotel igazgató látja, hanem a személyzet is valós időben követheti a mutatóit és ezáltal azt is, hogy mennyit keresett meg aznap. Viktor szerint a dolgozói teljesítmény mérés egyre fontosabb lesz a cégeknek, hiszen a munkaerő költségek egyre magasabbak és emiatt sem mindegy, hogy a munkabér milyen teljesítmény után van kifizetve. A munkavállalói szempont és a tulajdonosi elvárások akkor találkoznak megfelelően Viktor szerint, ha a vállalkozó meg tudja tanítani az alkalmazottját arra, hogy hogyan dolgozzon hatékonyan, és eszközt ad a kezébe ehhez és nem utolsó sorban egy jó bónuszrendszerrel is motiválja.
Találjunk vállalkozó példaképeket
„A vállalkozásról nekem vízióim vannak” – meséli Viktor. „Nagyon szeretem, hogyha az iparágainkban, amiben jelen vagyunk, tudunk valamivel többet nyújtani, ami értéket teremt a piacunknak, és nagyon fontos dolgozóink jóléte és biztonsága, hogy fejlődni tudjanak és hogy csapatban tudjuk megélni a sikereket. Tehát vállalkozóként a legjobban az érdekel, hogy hogy tudjuk még jobban csinálni a feladatainkat.” Viktor ezért már a kezdetektől fogva képzi magát, folyamatosan tanul. „Igyekszem olyan emberek környezetében lenni, akik sikeresek, mert sikeres emberektől közvetlenül is lehet tanulni. Nagyon jól meg lehet figyelni, hogy ők milyen úton járnak, és abból ki tudja választani az ember azt, hogy számára mi a reális” – osztja meg tapasztalatait Viktor. Példának hozza fel Markovits Bélát a Mapei vezetőjét, vagy Gazsi Zoltánt, aki az Eisberg-et igazgatja. „A mai napig akár egy reggeli közben is tud olyat mondani, amitől összerándul a szemöldököm. De az is biztos, hogyha bármi problémám van, föl tudok hívni sikeres embereket, akiktől tudok nézőpontokat és irányokat kapni. Meg kell nézni azokat az embereket, akikre fel tudunk nézni, akik szimpatikusak értékrendben, meg eredményekben. Velük beszélgetni, és tőlük lehet ajánlásokat kérni”- javasolja a fejlődni kívánó vállalkozóknak Nemess Viktor
Cikkünk a Bizalmi kör együttműködésével valósult meg.