Mikrogazdálkodói beszámoló 2026-ban: sok kkv számára válik elérhetővé az egyszerűsítés!

2026 előtt az a vállalkozó készíthetett egyszerűsített mikrogazdálkodói beszámolót, aki

• könyvvizsgálatra nem kötelezett, és
• két egymást követő üzleti év mérlegfordulónapján az alábbi három mutatóérték közül bármely kettőnek alatta marad:
  - 150 millió HUF mérlegfőösszeg,
  - 300 millió HUF nettó árbevétel,
  - 10 fő átlagos foglalkoztatotti létszám (ezek az értékhatárok 2024. január 1-től léptek hatályba).

Az egyszerűsített beszámolási lehetőség nem vonatkozik befektetési vállalkozásokra, illetve pénzügyi holdingvállalkozásokra.

A 2026-tól hatályba lépett változások értelmében a fenti mérlegfőösszeg és nettó árbevétel értékhatárok 20 %-kal megemelkedtek 180, illetve 360 millió HUF-ra. A foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltétel továbbra is változatlan maradt.

Az egyszerűsített beszámolási metódust választóknak ugyanakkor számolnia kell azzal is, hogy a „normál” beszámolási szabályok alkalmazásához leghamarabb három mikrogazdálkodói év után térhetnek csak vissza saját döntésük alapján. Amennyiben két egymást követő üzleti évben meghaladja valaki a fenti limiteket, úgy a harmadik évben kötelező a visszatérés a „normál” beszámolási rezsim hatálya alá.

Az idei évtől tehát sok olyan kkv kerül döntési helyzetbe, amely korábban nem is választhatta volna ezt az alternatívát, vagy automatikusan kiesett volna ebből a körből.

Mitől egyszerűbb a mikrogazdálkodói beszámoló?

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóra háttérszabályként az általános számviteli rendelkezések vonatkoznak mindenekelőtt az értékelésre, bemutatásra és könyvvezetésre vonatkozó eltérésekkel. Minimalista szerkezet és formai kötöttségek egyaránt jellemzik ezt a beszámolási metódust.

A mikrogazdálkodói beszámoló:

• csak mérlegből és eredménykimutatásból áll,
• nincs kiegészítő melléklet és üzleti jelentés,
• kizárólag minta szerinti formában készíthető el, annak sor és tagolási rendjétől eltérni nem lehet.

Ez talán elsőre szigorúnak tűnik, valójában azonban vezetői, hitelező, vagy akár hatósági szempontból egyaránt tiszta helyzetet teremt: nincs mozgástér a „finomhangolásra”, így az eredmény és a vagyon kevésbé függ számviteli politikai döntésektől.

A rövidebb terjedelem nem eredményez információhiányt, bizonyos információkat – például kapcsolt felek ügyleteit – a mérlegben kötelezően meg kell jeleníteni, vagy azok hiányát szükséges tényként rögzíteni.

A mikrogazdálkodói beszámoló elkészítése kevesebb adminisztrációval jár, ugyanis

• nem kell számviteli politikát készíteni,
• nem kötelező külön számlarend, ha a kormányrendelet szerinti számlatükröt használják (ezzel a minimális struktúrával teljesíthető a kettős könyvviteli kötelezettség)
• az ellenőrzési hibák mindig nem jelentős összegűnek minősülnek, így nincs szükség ún. háromoszlopos beszámoló készítésére, egyszerűbbek a hibakezelési eljárások, mint a „normál” számvitelben. 

Az egyszerűsítésnek természetesen ára is van: több, a „normál” számvitelben megszokott elem nem, vagy csak korlátozottan alkalmazható:

• cégérték (goodwill, badwill) kimutatása,
• nem aktiválható az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés értéke,
• nem képezhető céltartalék jövőbeni költségekre (várható kötelezettségekre azonban kötelező a képzés; bt/kkt/egyéni cég dönthet úgy is, hogy nem alkalmazza a céltartalék képzési szabályokat);
• szűk körben (pl. kamatbevételek) alkalmazhatóak csak az időbeli elhatárolások,
• a szerződéses elszámolási egységekre vonatkozó „normál” számviteli szabályok.

Speciális szabályok vonatkoznak pl. a két üzleti évet érintő gazdasági eseményekre: ezeket teljes összegben abban az évben kell könyvelni, amelyben a gazdasági eseményt alátámasztó bizonylatot kibocsátották. Az értékelések kapcsán kiemelendő, hogy tárgyi eszközök, immateriális javak esetében csak lineáris, időarányos módszerrel lehet amortizációt elszámolni a Tao tv. szerinti kulcsok alapján, ami azt jelenti, hogy hasznos élettartam és maradványérték meghatározására sincs szükség. A felújítási és karbantartási munkák küszöbérték mentén határolhatók el egymástól: az eszköz bruttó értékének 2 százaléka, vagy 200 ezer forint alatt minden esetben karbantartásról beszélünk.

Megjegyzendő, hogy devizás tételek esetben év végén tilos átértékelni.

A behajthatatlan követelések körében a 200 ezer forint alatti, 180 napja lejárt tételek külön bizonyítás nélkül minősíthetők behajthatatlannak.

A fenti példák szemléletesen mutatják, hogy milyen vonatkozásokban és mennyivel egyszerűbb ez a beszámolási rendszer a megszokotthoz képest.

Mire figyeljenek a mikrogazdálkodói beszámolót újonnan választó vállalkozások?

Áttérésnél kritikus, hogy az első mikrogazdálkodói év nyitónapján hogyan számolhatók el a „normál” számvitelből hozott tételek.

Az első mikrogazdálkodói év nyitónapján nem megengedett

• immateriális javak,
• értékhelyesbítés és értékelési tartalék,
• időbeli elhatárolások,
• goodwill és badwill

mikrogazdálkodói beszámolóban történő kimutatása.

A fenti szabályok egyszeri eredmény(és adó)hatással járhatnak, melyet mindenképpen figyelembe kell venni az áttérés tervezésekor. A jogszabály ugyanakkor lehetővé teszi bizonyos halasztott ráfordítások három év alatti kivezetését, tompítva ezzel az eredményingadozást, egyben az egyszeri adóhatást.

Kinek éri meg választani a mikrogazdálkodói beszámolót?

A válasz nem általános, de a tapasztalat egyértelmű: a mikrogazdálkodói beszámoló

• előnyös, ha a vállalkozás mérete, ügyletstruktúrája és finanszírozása „mikrobarát”,
• nem feltétlenül előnyös azonban, ha a cég számviteli eszközökkel aktívan menedzseli eredményét vagy vagyonát.

A szerző adótanácsadó, jogász, a WTS Klient Kft. senior managere.