Mitől életképesebb a közösségi vállalkozás, mint a hagyományos szervezeti modellek?

- Mi inspirálta önöket arra, hogy közösségi vállalkozást indítsanak? 

- A saját alapítású Inspi-Ráció Egyesület volt az első, amit közösségi vállalkozásként indítottunk – vágott bele Vágvölgyi Gusztáv Pabló alapító. – 2002-ben nonprofit tanácsadó szervezetként indítottuk el, amely civil szervezetek szervezetfejlesztésére specializálódott. Ebből következett, hogy már az alapításkor erős elhatározásunk volt arra, hogy nem egy hagyományos céges működéssel fogunk működni, ezért választottuk az egyesületi formát. Így már az elejétől fontos érték volt a számunkra, hogy a munkatársi csapaton belüli emberi kapcsolatok építése, ugyanolyan érték, mint az a cél, küldetés, amit meghatároztunk. A civil szervezetek fejlesztése során megértettük, hogy a pályázatról pályázatra való működés fenntarthatatlan, mind a civil ügyek megvalósítása szempontjából, mind emberileg. Ezért jogi és gazdasági oldalról alaposan körüljártuk, hogy a hagyományos civil forrásokon (pályázat, adomány, szponzoráció stb.) túl a vállalkozás is fontos lába lehet a civil szervezeteknek. Ezen keresztül azt is megértettük, hogy ez alapvetően meg tudja változtatni a szervezeti kultúrát, hiszen a megélhetésben saját lábon állni és nem függni másoktól az önrendelkezés emelésének fontos eszköze, ami egészen más motivációs alapot teremt a munkatársi csapatban. Majd ebben a megértési folyamatban 2007-2008-ra eljutottunk oda, hogy rájöttünk, minden szervezeti probléma visszavezethető oda, hogy milyenek az emberi kapcsolatok, viszonyok és így született meg a közösségi vállalkozás, mint szervezeti modell. A közösségi vállalkozás tehát inkább egy közösség, vagy valódi közösségre törekvés és csak másodsorban vállalkozás! És sok év szervezeti, vezetési tapasztalata megmutatta, hogy ezt helyesen gondoltuk.

- Miben különbözik egy közösségi vállalkozás egy hagyományos vállalkozástól?

- Leginkább a vezetés megközelítésében. A cégek jelenlegi vezetési rendszere hatalmi hierarchiára épül, míg a közösségi vállalkozásban a természetes hierarchia lesz az alapja a vezetésnek. A mai vezetési paradigma egyik eredménye, hogy a szervezetben a hibáztatás kultúrája erősödik fel, azonban ez hatékonytalanná teszi az együttműködést. A természetes vezetés viszont sokkal nagyobb eséllyel viszi a szervezeti kultúrát a problémamegoldás irányába. A szervezetek vezetőinek a legfontosabb feladata, hogy elhárítsák az akadályt az önszerveződés útjából, ennek érdekében pedig azon dolgoznak, hogy a munkatársi csapatban mindenki megtalálja a természete szerinti helyet és szerepet. A vezetési rendszer fejlesztésénél pedig a felelősségvállalás mértéke lesz a meghatározó, azaz a természetes vezetés alapja a felelősségvállalás hierarchiája. Ennek az lesz az eredménye, hogy a projektekben szituációról szituációra változhat, hogy épp ki vezet, ki képes az adott feladatért felelősséget vállalni. A munkatársak pedig megtanulják rugalmasan kezelni, hogy egyszerre legyenek képesek vezetni és követni, illetve váltani a kettő között.

- Milyen szervezeti formában valósulhat meg a közösségi vállalkozás?

- Alapvetően nincs jelentősége, hogy milyen „hivatalos” szervezeti formában működik a közösségi vállalkozás, hiszen ez egy szervezeti modell, ami bármilyen szervezeti formában tud működni. Tehát lehet civil szervezet (egyesület, alapítvány), társas vállalkozás (cég) és szövetkezet is közösségi vállalkozás. Ezzel együtt a valódi közösségi minőségre törekvés törvényszerűen eredményez nagyobb bizalmat egymás irányába, a munkatársak részéről egyre nagyobb felelősségvállalást. Ennek pedig lehet az a következménye, hogy az alapító, tulajdonos szeretné a cég iránti tulajdonosi felelősségvállalást is megosztani munkatársaival. Ebben az esetben az a jó szervezeti forma, amiben ki lehet alakítani a felelősségvállalás mértékében változó dinamikus tulajdonosi rendszert. Ez céges formában a szövetkezet és a részvénytársaság, civil szervezeti formában inkább az egyesület. Egy cégtulajdonosnak azt is érdemes figyelembe venni, hogy a tulajdonosi szerkezet közösségivé válása, az eddigi csak a tulajdonos vállán nyugvó, a cég jövőjét biztosító, a fizetések kitermeléséért folyó küzdelem felelősségének a megosztását is jelenti, ami a tulajdonosnak jobb életminőséget eredményezhet

- Milyen előnyökkel jár egy közösségi vállalkozás működtetése a hagyományos vállalkozásokkal szemben?

- Ha elindul a csapatunk a valódi közösségi minőség felé, akkor a munkatársak egyre inkább magukénak érzik a céget, ezért fontossá válik számukra annak jó működése. Az elköteleződés növekedésével csökken a fluktuáció, így az abból származó veszteség. A munkaerőpiac ma már más, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt, sok munkakörben nagy a munkaerőért folyó verseny, ezért a kkv-szektornak nagy versenyelőnyt jelenthet az, hogy nemcsak a fizetés miatt vannak ott a munkatársak, hanem azért, mert egy közösséghez is tartoznak. Sőt, ha valamilyen mértékben tulajdonosai is lesznek a vállalkozásnak, akár még kevesebb fizetésért is elkötelezett tagjai maradnak a cégnek, hiszen tudnak dolgozni azért, hogy egyre több fizetésük legyen.
A jó közösségi minőség egyszerre képes pszichológiai biztonságot és őszinte, nyílt, konfliktusokat is felvállaló munkahelyi légkört eredményezni, ez lesz az alapja annak, hogy közösen képesek lesznek megoldani bármilyen céges problémát. Tehát a közösségi vállalkozás felé vezető út átvezethet a hibáztatás kultúrájából a problémamegoldás kultúrájába. Összességében tehát a tulajdonosi szemlélet, a motiváció, a lojalitás, a felelősségvállalás, az őszinteség növekedését eredményezi, így a közösségi vállalkozás, mint szervezeti modell életképesebb lesz, mint a hagyományos szervezeti modellek.

- Milyen nehézségekkel találkoztak, amikor elindították a közösségi vállalkozást, és hogyan küzdötték le ezeket?

- Bármely szervezetben az emberi kapcsolatok minősége, a személyességi szint határozza meg a bizalmi szintet. Az emberek közötti bizalom pedig meghatározza az együttműködés hatékonyságát. Azonban a társadalmunk átlag bizalmi szintje – tehát amikor azt mondjuk, hogy ez egy egészen jó csapat, itt őszinteség van, megértjük, segítjük egymást  – nem elegendő ahhoz, hogy a mélyebb emberi elakadásokban is tudjunk fejlődni. Így minden csapat hamar eljut egyfajta kapcsolati plafonig és nem képes a mélyben rejlő problémákat kezelni, ez pedig álközösségeket eredményez. Azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb szervezet olyanná válik, mint egy nagy homokóra: az ideák, a szervezeti célok és a megvalósításukat szolgáló projektek között létrejön egy, az emberi kapcsolatok fejlesztésének képtelenségéből álló szűk keresztmetszet. Ezt a problémát a most szokásos vezetési paradigmában nem lehet megoldani, hiszen a cég stratégiai vezetői – jellemzően a tulajdonos vezetők – az üzleti modellel, a „megérőséggel” vannak elfoglalva, míg a cég operatív vezetői a projektek megvalósításával. És, bár mindkét vezetői tengelyen “kénytelenek” a konfliktusok kezelésével is foglalkozni, a valóságban nincs olyan vezetői szerep, ami a közösségi minőség folyamatos emelésével foglalkozna (a HR is jellemzően a munkatársak bevezetésével és kivezetésével, illetve a munkavállalók adminisztrációjával van elfoglalva, így nem foglalkozik a közösségi minőséggel).
A természetes vezetési rendszer legnagyobb vívmánya, hogy a két vezetői tengely – a stratégiai és az operatív – mellett szükség van egy harmadik, az emberi folyamatok fejlesztésével, facilitálásával foglalkozó integratív vezetői szerepre. A kisközösségeknél ezt közösségi facilitátor szerepnek hívjuk, de a céges világban az agilis menedzsmentben is megjelent ez a szerepkör a scram master szerepében. Ami a probléma, hogy a scram masterek jellemzően nincsenek felkészülve arra, hogy valóban képesek legyenek betölteni ezt az általunk “összeszeretésnek” hívott vezetői szerepet (hiszen mi is egy 10 modulos, 2 éves képzésben készítjük fel a közösségi facilitátorokat erre).
A közösségi facilitátorok az emberi folyamatok facilitátorai, a megbeszélések levezetése csupán az egyik eszközük arra, hogy elősegítsék a szervezeten belüli emberi kapcsolatok javulását. A belső kommunikáció folyamatos fejlesztésével, személyes, tisztázó beszélgetésekkel, folyamatokkal „tisztítják” az emberi viszonyrendszert, így lesz a közösségi minőség a szervezet legnagyobb erőforrása.
Saját példánkon is meg tudom világítani ezt a helyzetet: volt egy munkatársunk, aki igazi stratéga volt. Mindig a lehetőségekre és a jövőre koncentrált, ezért fontos erőforrása volt a csapatunknak. Jellemző volt rá, hogy:
a) Folyamatosan elégedetlen volt azzal, ami megvalósult.
b) Erős feladatorientáltsága miatt gyakran nem vette észre, hogy kritikáival megbántja az embereket.
Ennek eredményeként egyre romlott a viszonya a szervezet operatív vezetőjével. Volt olyan pont, amikor feloldhatatlannak látszott az ellentétük. Én évekig dolgoztam azon, hogy ezt a két embert „összeszeressem”. Bár nem volt egyszerű folyamat, mára jól együtt tudnak dolgozni, sőt, kifejezetten megkedvelték egymást. A kulcsa az emberi különbözőségük megértése és elfogadása volt. Ennek érdekében nagyon sok tisztázó beszélgetést levezettem köztük, azonban ez nem sikerülhetett volna, ha magukon nem dolgoznak.
Ezért a közösségi facilitátor azon is dolgozik, hogy minden ember haladjon a saját önismereti útján, hiszen egy valódi közösség egyben egy önismereti csoport is.

- Hogyan építik és tartják fenn a bizalmat a közösséggel?

- Valójában nem technikákon, módszereken múlik a bizalom kiépítése, hanem a kulcsa az imént említett harmadik vezetői szerepen van. Ő az emberi folyamat segítője, s rajta múlik, hogy sikerül-e mélyebb bizalmi szintet elérni! Minden szervezetben van olyan vezető, vagy olyan munkatárs, akinek nagyobb az érzékenysége ezekre a folyamatokra – a kapcsolatorientált emberekből lehetnek a közösségi vállalkozások facilitátorai. Tehát „természetes úton” meg lehet találni azt a munkatársat, aki a legjobban tudja segíteni ezeket a folyamatokat.

- Hogyan biztosítják, hogy a vállalkozás társadalmi és környezeti hatása pozitív legyen?

- Miközben a közösségi vállalkozásra törekvés a közösségi minőség emelkedésével egyértelműen hozzájárul a cég eredményességéhez, ennek a szervezeti modellnek mégsem ez a legfontosabb célja. Valójában a közösségi vállalkozás azért lehet a jövő szervezete, mert társadalmi innovációs sejtként működik, amiben az emberi együttműködés új dimenzióján dolgozunk. Az a tudatosság, ami ehhez kell, kihat minden másra, azaz, ha képesek vagyunk új szintre emelni a viszonyunkat embertársainkkal, akkor minden más létezőhöz – az épített környezethez, s a természethez – is megváltozik a viszonyunk.

- Milyen tanácsokat adna azoknak a vállalkozóknak, akik közösségi vállalkozás indításán gondolkodnak?

- A közösség csak belülről kifelé képes fejlődni, így a kulcs a vezetők kapcsolati minőségén van. Így az első lépés, hogy a cég vezetői elköteleződjenek a vezetőségen belüli közösségi minőség fejlesztése iránt. Ha megvan az elhatározás, de úgy érzik, hogy egyedül nem megy, van segítség, az Inspi-Ráció cégeknek is tud segíteni közösségfejlesztéssel. Ha pedig a döntéshez szükségük van arra, hogy megtapasztalják, mit is jelent a valódi közösségi minőség, akkor a Tree Map táborunkat ajánlom, ahol élményszerűen megtapasztalhatják – egy speciális csoportdinamikai tréning keretében – milyen benne lenni egy valódi közösségben, milyen csoportdinamikai törvényszerűségek hatnak egy ilyen mély emberi kapcsolatokra épülő közösségalkotási folyamatban.
Ha pedig a cégnél már be van vezetve az agilis menedzsment, akkor a scram masterek számára is van egy 1 éves képzésünk. Örömteli, hogy egy ideje már hagyományos vállalkozások is egyre inkább elkezdtek közösségi facilitátorokkal dolgozni, mert rájöttek arra, hogy a közösségi minőségben milyen érték van.

ÖSSZEGEZVE:

A közösségi vállalkozás olyan szervezeti modell, amelynek:

• Legfontosabb jellemzője, hogy a benne dolgozók valódi közösséget alkotnak. A valódi közösség az emberi együttműködés legmagasabb szerveződési szintje, ezért a közösségi vállalkozás életképesebb lesz, mint a hagyományos vállalkozási modellek.
• A közösségen belüli együttműködés személyessége, őszintesége, kreativitása, és az ebből fakadó motiváció az az erőforrás, aminek a segítségével felismerik a valós problémákat, ezért ezekre innovatív, strukturális válaszokat tudnak adni.
• Célja a helyi társadalom, a helyi közösség megerősítése, a társadalmi és a természeti tőke összekapcsolt fejlesztésén, gazdagításán keresztül. Ezt a célt azon keresztül valósítja meg, hogy a vállalkozás hatékonyságát és a közösségi minőséget képes integrálni.
• A közösségi vállalkozás gazdálkodása abban az értelemben nonprofit, hogy a gazdálkodási eredményére nem felosztható profitként tekint, hanem működési, fejlesztési tőkeként, s aminek segítségével céljait egyre nagyobb társadalmi hatással képes megvalósítani.
• A társadalmi céljával egyenrangú célként kezeli a benne dolgozók életminőségének javítását, megélhetésük hosszú távú biztosítását. Ezáltal a benne dolgozóknak biztosítja, a tágabb közösségének pedig elősegíti a megélhetését.