Mitől lehet a vállalkozásodban a bónuszrendszer valóban motiváló erejű?

„Egy jól kidolgozott bónuszrendszer motiváló erővel bír, az alkalmazottak céljai közelebb kerülnek a vállalati célokhoz. A pénzügyi ösztönzők növelhetik a teljesítményt, a nem pénzügyi bónuszok pedig a csapatszellemet és a hosszú távú elköteleződést erősíthetik” – foglalja össze Kaszás Helga HR tanácsadó, milyen szerepet is tölt be a bónuszrendszer egy cég életében. És még mielőtt azt gondolnánk, ilyesmire csak a nagyvállalatoknál, multiknál van példa, ismerjünk meg két vállalkozásvezetőt, akik saját cégüknél már bevezettek bónuszrendszert.

Fülöp Roland három építőipari területen tevékenykedő cégben is érdekelt: az Amper Studio Kft. épületvillamossági generálkivitelezéssel foglalkozik, a Joule Kft. épületgépészeti munkákat végez, míg a Telesis Generál Zrt. generálkivitelezési feladatokra specializálódott. A három vállalkozásban összesen 80 főt foglalkoztatnak. Roland azt mondja, hogy a vezetők szemlélete egységesen az, hogy ha a náluk dolgozó kollégák jól keresnek, akkor fognak tudni ők maguk is jól keresni – ehhez motiválni kell a munkatársakat, amire tökéletesen alkalmas a kizárólag pénzbeli juttatásokra épülő bónuszrendszer.

Schnierer Péter a családi vállalkozásként indult Hergroup kereskedelmi ügyvezetője. Nyílászárók gyártásához szükséges alapanyagok nagykereskedelmével, árnyékolástechnikai termékek és ipari ajtók forgalmazásával foglalkoznak. Idénre már 50 fős lett a munkatársi állomány, a lapos szervezeti működés strukturálására, elmélyítésére kerestek megoldást, amit a közép- és felsővezetői réteg kialakítása, valamint a bónuszrendszer bevezetése hozott meg.

Hogyan célszerű bevezetni a bónuszrendszert?

Rolandéknál a cél egyértelműen a hatékonyságnövelés volt és egy saját fejlesztésű bónuszrendszerre esett a választás: „Öt hétvégén összeültünk mi tulajdonosok, számoltunk, matekoztunk, hogy egy mindenki számára előnyös rendszert alakítsunk ki. A bónuszrendszerünkben a teljes prémium összege megoszlik az egyes pozíciók között, más súlyozást kaptak a vezetői pozíciók, a projektvezetők, az építésvezetők, a műszaki előkészítők. De a bónusz odaítélésénél figyelembe vesszük az egyéni teljesítményt is.”

Péterék is saját rendszert vezettek be, hosszas előkészítés után: „Számos szakmai előadáson vettem részt, rengeteg a témához kapcsolódó podcastbeszélgetést meghallgattam, hogy a bónuszrendszer strukturális felépítését elkészítsem. Amit mindenképpen megtanultam, hogy egy bónuszrendszer akkor fog tudni jól működni, akkor fogja mindenki elfogadni, ha a munkatársakat bevonva alakítjuk ki. Így az egyes üzletágak vezetőivel közösen, a többi munkavállalót is bekapcsolva kezdtük el területenként és pozíciónként meghatározni a szempontrendszert.” Péter azt is hozzáteszi, hogy számukra az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy minél egyszerűbb és könnyen érthető legyen a rendszer. Ugyanilyen lényeges volt az is, hogy a munkatársak azt érezzék, közvetlen ráhatásuk van a bónuszuk alakulására, tehát nagyobb hangsúlyt kaptak az egyéni teljesítmények.

Helga, mint a HR megoldások szakértője összegyűjtötte nekünk, hogy milyen szempontokra kell figyelni a bónuszrendszer kialakításakor:

1. Egyszerűség és átláthatóság – Fontos, hogy a munkatársak pontosan tudják, hogy mit kell elérniük a bónuszhoz, ezért szükséges, hogy a rendszer egyszerű és világos legyen.
2. Célcsoportok meghatározása – Jól kell definiálnunk a bónuszra jogosult munkaköröket.
3. Mutatók és mérőszámok – Állítsunk fel mérhető és követhető célokat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a cég teljesítményéhez.
4. Költségek tervezése – A bónuszrendszer költségeit bele kell kalkulálni a teljes bérköltségbe, és figyelembe kell venni a járulékokat is.
5. Kommunikáció – A bónuszrendszerrel kapcsolatos információkat egyértelműen kell kommunikálni a munkatársak felé és biztosítani kell a folyamatos visszajelzést.

Milyen pozitív hatásai lehetnek a bónuszrendszernek?