Stresszesek a mindennapok? Segítünk, hogy könnyebb legyen!

A vezetői létbe szinte automatikusan kódolva van a stressz; a felelősség komoly mentális terheket tesz a vállakra. Akadnak azonban olyan területek a cégvezetésben, ahol okos tervezéssel csökkenthetjük a feszültségeket. Cikkünkben arra is adunk megoldást, hogyan szabadulhatunk meg az idegesség okozta tünetektől.

{{ formattedDate }}5 perc olvasási idő

Kevés az az ember, aki feszült helyzetben jól tud dönteni, ha pedig hosszú távon a rossz stressz jelen van az életünkben, az komoly egészségügyi kockázattal is járhat. Vezetőnek lenni sok esetben magányos műfaj, és a bajokat fokozhatja, ha a kétségeinket, aggodalmainkat nincs kivel megosztanunk.

Nem utat épít, hanem próbál talpon maradni

A stressz és a vezetés kapcsolata sokkal mélyebb annál, mint hogy valaki egyszerűen feszült. Biológiai szinten a tartós stressz valójában egyfajta kognitív rövidzárlatot okoz: a szervezetünket elárasztó kortizol blokkolja a prefrontális kérget, ami a racionális döntésekért és a stratégiai tervezésért felelős.

„Egy vezető ilyenkor elveszíti a tisztánlátását, beszűkül a látóköre, és a hosszú távú célok helyett csak a közvetlen „tűzoltásra” képes fókuszálni” – magyarázza Beros Loretta pszichológus, közgazdász. „Ez gyakran empátiavesztéssel is jár, hiszen a prefrontális kéreg felel az empátiáért is, ami ilyenkor háttérbe szorul, ez türelmetlenséghez és a bizalmi légkör meggyengüléséhez vezet a csapaton belül. A lehetőségek beszűkülése tehát abból adódik, hogy a vezető már nem az utat építi, hanem csak a lába elé nézve próbál nem elesni.”

Fontos különbséget tenni a káros distressz és a pozitív eustressz között. Vannak helyzetek, amikor a nyomás kifejezetten előreviszi a folyamatokat, hiszen egy kezelhető mértékű kihívás élesítheti a fókuszt és kihozhatja a maximumot a teljesítményből.

„Egy közelgő határidő vagy egy nagy téttel járó prezentáció okozta adrenalinlöket segíthet a gyorsabb információszerzésben és a határozottabb fellépésben – árulja el Loretta. - A közösen megélt nehézségek ráadásul rendkívüli módon összekovácsolhatják a közösséget: a sikerélmény, amit egy nehéz akadály legyőzése ad, növeli az egyéni önbizalmat és a csapatszellemet is, így a stressz katalizátorként működhet a fejlődésben.”

Sokat árt, ha kompenzál

Felmerülhet a kérdés: vajon mi, magyarok vagyunk hajlamosabbak a stresszre vezetőként, vagy ez minden népnél hasonlóképpen működik? Dr. Zolnay Judit üzleti és vezetési tanácsadó évtizedeken át dolgozott multinacionális cégeknél csúcsvezetőként és megtapasztalta a különböző nemzetek stresszkezelési kultúráját.

„Általános érvényű szabályokat nehéz mondani, inkább lenyomatokat adhatok át, de a legnagyobb különbségnek azt látom, hogy a magyar vezetők többségének problémát jelent a bizalom – mondja Dr. Zolnay Judit. - Minden bizonnyal nálunk ennek kulturális és történelmi háttere van, de még a környező országokban sem tapasztaltam ezt az attitűdöt, illetve az ebből fakadó alacsony hajlandóságot az együttműködésre. Pedig elengedhetetlenül szükséges egy vezetőnek, hogy merje delegálni a feladatokat, ezáltal pedig lekerüljenek róla a stresszt is okozó megoldandó – ám a cég működése szempontjából nem annyira fontos - problémák.”

Ez azért is fontos lépés, mert a vezetők többségénél elindulhat egyfajta kompenzáció; nem a stressz forrását szüntetik meg, hanem még többet igyekeznek teljesíteni.

„Előfordul, hogy hosszú távon próbálják ily módon elhitetni a beosztottakkal, hogy minden rendben van, vagy éppen az ellenkezője történik; az alkalmazottakon csattan az ostor, hiszen a felgyülemlett feszültséget le kell valahol vezetni – veszi át a szót Pethő Anikó karrier tanácsadó. - Ugyanakkor az a tapasztalatom, hogy a mai munkaerőpiacon nem feltétlenül tartanak meg egy olyan vezetőt, aki a stresszt a beosztottjain vezeti le. A feszült helyzeteket csökkenthetjük a gondos tervezéssel ha egy-, három-, vagy hat hónapos listákat készítünk, az sokkal átláthatóbb, mint ha ötéves tervekben gondolkodunk, ahogyan az is levesz terheket a vállunkról, ha kisebb lépésekben gondolkodunk. Sokat segíthet az is, ha a hatásköröket egyértelműen beosztjuk, és szükség esetén – főleg olyan KKV-k esetében, ahol a vezető egyben a tulajdonos is –, nélkülözhetetlen egy külső tanácsadó, aki elfogultság nélkül látja a működési hibákat, amelyeken lényeges lenne változtatni a stressz csökkentése érdekében.”

A stresszt csökkentheti az is, ha a vezető a munkanapját a saját működési modellje szerint építi fel. Megesik, hogy valaki a délelőtt folyamán csak arra alkalmas, hogy megválaszolja a leveleit, így sok feszültségtől megszabadul, ha nem kényszeríti magát ebben az időszakban prezentációk készítésére vagy fontos döntések meghozatalára. Főként nem, ha mindezt feszült állapotban tennénk.

„Gyakran javaslom a 24 órás szabály alkalmazását – mondja Dr. Zolnay Judit. - Ha valamilyen stressz-helyzetbe kerülünk, engedjük meg, hogy egy napig hasson ránk, ugyanakkor – amennyiben megtehetjük – ne hozzunk azonnal döntést. Másnap azonban alakítsuk feladattá, amelynek a megoldása így más könnyebb lesz, hiszen volt időnk átgondolni a következő lépést.”

Menjünk elébe!

A legjobb az, ha megfelelő lépésekkel inkább megelőzzük a stresszt, minthogy megpróbálunk utólag tüzet oltani. Ez azonban nem a stressz teljes kiiktatásával, hanem a tudatosság növelésével kezdődik.

„A megelőzés egyik tartóoszlopa a delegálás; a vezetőnek fel kell ismernie, mikor éri el a saját kapacitásai határát, és mernie kell támaszkodni a csapata szakértelmére, mielőtt a túlterheltség hibás döntésekbe hajszolná – javasolja Beros Loretta. - Maguk a munkafolyamatok is optimalizálhatók a feszültség csökkentése érdekében, ahol a legfontosabb eszköz a transzparencia. A stressz legnagyobb táptalaja ugyanis a bizonytalanság: ha egyértelműek a felelősségi körök, tiszták az elvárások és tarthatóak a határidők, a szorongás szintje drasztikusan csökken.”

Szakértőnk szerint érdemes leszámolni a multitasking mítoszával is; a fókuszált, egyszerre csak egy dologra koncentráló munkavégzés, az úgynevezett „deep work” időszakok kijelölése sokkal kevésbé megterhelő az idegrendszer számára. Ha pedig a vezető képes olyan pszichológiai biztonságot teremteni, ahol a hibázás nem bűn, hanem tanulási lehetőség, azzal leveszi a bénító bizonyítási kényszert a teljes szervezet válláról, és önmagáról is.

A bizonyítási kényszer azonban gyakran nem csak a munkavállaló, de a vezető részéről is megjelenik és ezt leginkább az önbizalomhiány táplálja.

„A vezetőknek gyakran kell azzal szembenézniük, hogy nem kapnak visszajelzést a munkájukról, pedig az önbizalom segít azokban a helyzetekben is, amelyek komoly stresszel járnak – mondja Dr. Zolnay Judit. - Érdemes időről-időre listát készíteni azokról a sikerekről, amelyeket már elértünk, hogy ezekből táplálkozhassunk, ha egy rosszabb napon megkérdőjelezzük a képességeinket.”

A nagyobb cégek ma már gyakran végeztetnek el a vezetői pozíciók várományosaival olyan teszteket, amelyek segítségével megállapítható, hogy az adott szakember mennyire tudja kezelni a stresszt. Ha azonban hajlandóak vagyunk önismereti munkát végezni – amelynek segítségével akár rálelhetünk a számunkra tökéletes feszültségoldó módszerre –, már sokat tettünk azért, hogy jobb vezetőkké váljunk, akinek a kezében van a kulcs a stressz kezelésére.

Öt tipp, amely segít a stressz kezelésében

  1. Egy feszült helyzetben érdemes bevezetni a tíz másodperces szabályt: mielőtt reagálnánk egy provokatív megkeresésre, hagyjuk, hogy a racionális agyunk visszakapcsolódjon.
  2. A rutinfolyamatok esetében a checklisták használata életmentő lehet, mert az emberi agy nyomás alatt hajlamos a legegyszerűbb lépéseket is elvéteni.
  3. Minden vezető rendelkezzen egy külső támogató közeggel, legyen az egy mentor, egy coach vagy egy sorstársi közösség.
  4. Stresszes helyzetben adjunk szünetet magunknak. Legyen a telefonunk zárolt képernyőjén egy olyan hely, ahol nyugalmat érzünk – például a kedvenc vízparti szakaszunk vagy egy napfényes rét.
  5. Tegyünk be a naptárunkba olyan tevékenységet, amellyel önmagunkat tudjuk támogatni és ezáltal csökkenteni a stresszt is.

Tovább olvasnád?
Regisztrálj!

  • Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
  • Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
  • Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
  • Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből

szerző:Radó Tamás

Ezek is érdekelhetnek

További tartalmak