Techtrendek 2025: nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne használjuk az új technológiákat
Mesterséges intelligencia mindenhol, zöld technológiák, adatalapú vezetés - a technológia fejlődését egyetlen vállalkozó sem hagyhatja figyelmen kívül. Az ugrásszerű fejlődést követni és naprakésznek lenni nem könnyű – de vajon mi vár ránk az új évben? Vezető szakembereket kérdeztünk arról, milyen technológiai kihívások várnak a vállalkozókra 2025-ben.
Kürti Tamás, a Kürt Consulting Zrt. ügyvezetője
Jelenleg a legnagyobb kihívást talán a vállalatirányításhoz kapcsolódó technológiák jelentik, például a korszerű CRM vagy ERP rendszerek használata. A legnagyobb kérdés nem a bevezetésük és a használatuk, hiszen annak haszna és szükségessége már megkérdőjelezhetetlen, hanem a hatékonyságuk, az, hogy hogyan lehet jól használni őket. Ez nem elsősorban technológiai, sokkal inkább menedzsment-módszertani kérdés. Persze nagyon fontos a használt technológiák minősége is, de ez is elsősorban azon múlik, milyen az adott vezető szemlélete, hogyan tudja integrálni az adott technológiát a vállalati kultúrába.
Nem is konkrét trendekről beszélnék, inkább arról, hogy a technológia egyre gyorsabban fejlődik, amit képesnek kell lennünk lekövetni. Egy biztos: egyre inkább igaz, hogy minél kevesebb technológiát használunk, annál kevésbé leszünk profitábilisak. Ez tény, hiszen a piacon rengeteg a versenytárs, akik ezt megteszik, és ha lemaradunk, kimaradunk. Elkerülhetetlen tehát a jó és hatékony technológiák használata. Ahogy az is, hogy tudjunk, merjünk kísérletezni, próbálkozni. Ettől sokan megijednek, azt gondolva, hogy a technológiához érteni kell, pedig ez nem igaz: elég, ha a technológusok értenek hozzá, egy cégvezetőnek az a dolga, hogy figyelje, mi válik be, melyik technológia hatékony, melyik mennyire része az értékteremtő folyamatnak. Ehhez nem technológiai, hanem vezetői, menedzsment-tudás kell. És persze megfelelő szemlélet, amit tudni kell adatokkal validálni és ha szükséges, bátran lecserélni. Ahhoz, hogy skálázni lehessen egy céget – márpedig ez a fejlődés feltétele -, el kell sajátítani annak a képességét, hogyan gyűjtsük be, strukturáljuk, értelmezzük és használjuk az adatokat.
A mesterséges intelligencia integrálása a vállalati folyamatokba ma már nem nagy kihívás, hiszen a nagy technológiai vállalatok ezt már megoldották és számos terméküket eleve mesterséges intelligenciával kínálják, az azonban annál inkább, hogyan használjuk az MI-t. Különösen az, hogyan dolgozzon együtt az MI és az ember, ez egy teljesen újfajta kooperáció. Vannak általános receptek, például az utóbbi 10-20 évben kialakult agilis módszertanok, amelyek a tervezés-megvalósítás-vizsgálat-korrigálás folyamatát írják le, de mivel nagyon új területről beszélünk, több évtizedes, vagy akár csak több éves tapasztalatok nincsenek… Ezért is van szükség nagy nyitottságra a cégvezetők részéről, akiknek érdemes képezniük magukat és szakértők, mentorok segítségét igénybe venni.
A fejlődés hátulütője, hogy az új technológiákat a gazemberek is ugyanolyan hatásfokkal tudják használni és kiaknázni, mint a becsületes vállalkozók. Éppen ezért a kritikus gondolkodás, a csalások megkülönböztetése és kiszűrése, az ellenük történő védekezés egyre fontosabb képességgé válik.
Csillag Péter, a Magyar Üzleti Angyal Szövetség (HunBAN) elnöke
A konkrét technológiai trendek is érdekesek, de ami igazán izgalmas, azok a technológiai fejlődés társadalmi hatásai. Az AI ugrásszerű fejlődése például köztudott, de amikor a mesterséges intelligencia beszivárog az élet egyre több területére és hatékonyabbá válik, mint az emberi munka, az nagyon gyors változásokat fog hozni. Míg régen 20-30 év kellett hozzá, hogy az ipari szövőszékek elterjedése kiszorítsa a kézi szövést, ezek a folyamatok ma már mindössze két év alatt végbe mennek… Amikor például elterjednek az önvezető autók, hirtelen nem lesz szükség sofőrökre, ezzel megszűnik egy egész szakma.
Ha nem is ennyire gyorsan, de számos, kevésbé szabályozott területen nagyon rövid időn belül drasztikus hatékonyságnövekedés fog bekövetkezni. Az online marketingben például már most látszik, hogy a mesterséges intelligencia bevonásának köszönhetően kevesebb szövegíró emberre van szükség. Minden vállalkozónak arra kell tehát koncentrálnia, hogyan tudja növelni a hatékonyságát a modern technológiákkal, mielőtt a versenytársak elhúznak mellette – és ez villámgyorsan bekövetkezhet.
Az MI használatához komoly elhatározás és elkötelezettség kell cégvezetői oldalról, ami sok helyen nincs meg. Olyan ez, mint a testedzés: mindenki tudja, hogy hosszú távon mekkora haszna van, mégis csak kevesen fektetnek bele rendszeresen a jelenben időt és energiát. Egyre több folyamatot vesz át részben vagy egészben a mesterséges intelligencia, és bár lehet, hogy bizonyos műveletek még manuálisan gyorsabban mennek, most kell elkezdeni a váltást – még ha csak tesztelés, próbálgatás szintjén is -, hogy hosszú távon is sikeresek és hatékonyak legyünk. Aki ezt megteszi, komoly versenyelőnyhöz jut, mert a helyzet az emberi alkalmazkodóképességhez képest nagyon gyorsan, pillanatok alatt változhat.
Változás várható – igaz, nem nagyon rövid távon – a fenntarthatóságban is. Az EU-szabályozás elvárja, hogy minden vállalkozásnak legyen fenntartható üzleti modellje, de ez ma még drágább és/vagy kevésbé hatékony, mint a hagyományos üzleti folyamatok. Ezt a rést a technológia fogja bezárni, egyre több olyan technológiai megoldás születik ugyanis, amely kényelmesebb és hatékonyabb. Előbb-utóbb pedig a piac is úgy fog árazni, hogy a több erőforrást követelő vagy negatív társadalmi hatásokkal járó vállalkozások hátrányba kerülnek. Ha valaki ezen fog spórolni, azt a piac „bünteti”.
Európában jelentős változás érezhető abban is, hogy hihetetlenül sok figyelem és tőke kezdett áramlani a védelmi iparba, miután az államok rájöttek, hogy hiba volt sokáig nem költeni a védelmi fejlesztésekre. Most mindenki be akarja hozni a lemaradást, s befektetői oldalon is erősen érezhető ez az egyik napról a másikra megjelent igény. Olyannyira, hogy az északi országokban, mint például Lengyelország vagy Észtország, az új innovációk több mint 30%-a kapcsolódik valamilyen módon a védelmi iparághoz. Azt még nem tudni, hogy a magyar vállalkozások hogyan és milyen mértékben tudnak kapcsolódni ehhez a trendhez, de ez a terület komoly lehetőségeket rejt magában.
A mesterséges intelligenciának köszönhetően sokkal gyorsabbá válnak a fejlesztések is. Sokszor ugyanis nincs szüksége egy kkv-nak bonyolult megoldásokra – ami eddig költség- és időigényes volt -, elég egy egyszerű program, ezt ma már megoldja az MI. Fejlődnek a térbeli technológiák, a mesterséges intelligencia képfelismerése is; ennek segítségével hatékonyan le lehet szedni például a hibás csempét a futószalagról, hogy csak egy példát említsek.
A fenti példák is mutatják, hogy a lehetőségek végtelenek, a vállalkozók előtt pedig az a feladat áll az idei évre, hogy megtanulják kihasználni és a hatékonyságuk szolgálatába állítani őket.
Dr. Rab Árpád, digitális kultúra szakértő, jövőkutató
Tovább olvasnád?
Regisztrálj!
- Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
- Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
- Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
- Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből
A legfőbb trend, hogy egyre okosabb technológiák állnak rendelkezésre, hogy hatékonyabban dolgozzunk – 2025 annak az éve lesz, hogy ezeket ki is használjuk. Egyelőre ugyanis előrébb tart a technológia, mint ahogy azzal mi élni tudnánk a mindennapokban, a kkv-knak ehhez fel kell fejlődniük.
Azt látom, hogy van egy szűk, innovatív réteg, amely naprakész az új technológiákban – és ezáltal versenyelőnybe kerül -, egy másik, amelyik követi a trendeket, de (még) nem él velük, nagyon sokan pedig úgy érzik, nekik nincs szükségük mesterséges intelligenciára. Ez azonban nem igaz: nincs olyan tevékenység és olyan kis vállalkozás, amit ne lehetne mesterséges intelligenciával hatékonyabbá tenni! Még ha csak egy Heves megyei dinnyetermesztő is valaki, az öntözéstechnikában vagy a logisztikában biztosan meg lehet támogatni. És ha mi nem is követjük a trendeket, a versenytársaink igen…
Az MI azonban önmagában nem csodafegyver: tudni kell pontosan megfogalmazni a problémáinkat és elvárásainkat. Mint egy egyetemista gyakornok, aki nem működik gombnyomásra, először be kell tanítanunk, hogy a hasznunkra legyen. Eddig a tevékenységünket igazítottuk a technológiához, most ez megfordult: a technológiát szabhatjuk az egyedi igényeinkre. A probléma felőli megközelítést kell megtanulnunk. Csak tegyük fel magunknak a kérdést: „Mi az, amihez a cégnél jól jönne még egy ember?”
Eddig sok kkv „varázslatnak” érezte a mesterséges intelligenciát. „Túl kicsi vagyok”, „Nincs elég emberem, nem tudok mindenre odafigyelni” – ez ma már nem kifogás, hiszen a mesterséges intelligencia segít erőforrás-takarékosan hatékonyabbá válni azoknak, akik eddig úgy gondolták, hogy kicsik és nem tudnak versenyezni a nagy cégekkel. Egy kis kkv például eddig nem tudott mély elemzéseket, kutatásokat készíteni, vagy nem volt pénze adatelemzésre, most viszont egy jó szakember három másik munkáját el tudja végezni a technológia segítségével. Jellemző trend a demokratizálódás is: high-tech megoldások és rendszerek válnak mindenki számára elérhetővé, ahogy például az egykor csak nagy befektetéssel elérhető felhőszolgáltatással vagy adatbiztonsággal is történt.
Sok kkv-nak problémája a hatékony ügyfélmenedzsment is, de az is könnyen megoldható, hogy a leltár mindig naprakész legyen, vagy hogy pontosan meg tudjuk mondani, van-e megfelelő erőforrásunk, anyagunk egy adott munka elvállalásához. Ehhez tájékozottnak kell lenni, jól kell tervezni, így kivédhető az is, hogy az erőforrásaink veszendőbe menjenek. Az MI megoldja a professzionális levelezést, a gyors szerződéskötést, azaz olyan back-office folyamatokat, amelyek növelik egy cég értékét – gyakorlatilag a multikkal azonos szinten.
Itt az ideje, hogy a cégek felfedezzék, az MI képességpótlásra is képes. Ha például egy kis kkv szeretne a lengyel piacra lépni, de nincs pénze arra, hogy fordítót fizessen vagy konkurencia-kutatást végezzen a külföldi piacon, a mesterséges intelligencia megoldja. Segíthet megtalálni azt is, hogyan bővítheti egy cég a tevékenységi körét. Egy orvos például a ma már megszokott online konzultáció helyett végezhet akár automatizált online tanácsadást is: a technológia képes elemezni a páciens rendszeresen beküldött adatait, riportot készíteni belőle, gyakorlatilag úgy, mintha az orvos kapott volna két kollégát maga mellé. Ha ezeket az időrabló feladatokat „kiszervezi” a mesterséges intelligenciának, professzionálisabb munkát tud végezni.
Kende-Hofherr Krisztina, a TMC Group alapítója, ügyvezető igazgatója
Egyértelmű, hogy a technológiai trendeket a mesterséges intelligencia uralja - a kérdés az, hogy a hazai kkv-kban dolgozók mennyire alkalmasak az új technológiák használatára, felkészültek-e a vállalkozók arra, ami már a jelen. Tapasztalataim szerint többnyire még nem.
Én technológia- és kütyü-fan vagyok, minden nap használom a mesterséges intelligenciát, rengeteg feladatra – szövegírásra, kreatív anyagok készítésére, fordításra, adatelemzésre, prezentáció-készítésre -, de azt látom, hogy nagyon sok vállalkozó még egyáltalán nem él vele. Sőt, fél tőle, és nem segítségként, hanem fenyegetésként tekint rá. Ez mondjuk annak fényében nem meglepő, hogy sokaknak ott van a kezében a félmilliós okoseszköz, mégis kizárólag telefonálásra és csevegésre használják…
Pedig a mesterséges intelligencia elől nem lehet elbújni, annak pedig, akinek fontos a befektetései megtérülése – és melyik kkv-nek nem? -, végképp nem hagyhatja figyelmen kívül. Kulcskérdés, mikor ismerik fel a magyar vállalkozók, hogy megkönnyíti az életüket és mikor „szállnak be”. Rendszerszintű felzárkóztatásra lenne szükség a vállalkozóik digitális készségeinek szintre hozásához, különben lemaradunk a nemzetközi versenyhelyzetben. Ez már az oktatásra is igaz, hiszen a piacra kilépő fiatalok már a kezdeteknél lemaradhatnak, ha nem használják készségszinten az új technológiákat.
A dolog emberi, kompetenciát érintő oldala mellett az idei év legnagyobb kihívása mindenképpen az, hogy digitálisan is alkalmassá kell tenni a cégeket a fejlődésre, például eszközberuházásokkal. És bár a technológiai fejlesztésekről többnyire nagyobb cégek ugranak be az embernek, én nagyon sok olyan vállalkozóval találkozom, akinek egy 4-500 ezer forintos új számítógép megvásárlása is gondot jelent…
Visszatérve a trendekhez: eljön az a világ, amikor a kétkezi, kézzelfogható eredménnyel járó szakmák felértékelődnek, újra meglesz a becsülete az asztalosnak vagy a cipésznek, vagyis azoknak a munkáknak, amelyeket nem lehet a mesterséges intelligenciára vagy a robotizációra bízni; ez viszonylag kiszámítható irány.
Még nagyobb teret hódít majd a felhőalapú működés, amely egyedülálló rugalmasságot és szabadságot tesz lehetővé - elég, ha csak a helyfüggetlen munkavégzésre gondolunk. Ez azonban felveti az adatbiztonság, az adatvédelem kérdését, az általunk kezelt adatok és a saját szellemi termékeink védelmének problémáját. Ez részben még mindig szabályozatlan terület, nincs például egységes jogi álláspont az MI segítségével létrehozott produktumok jogairól… Úgy gondolom, ezen a területen is komoly előrelépés és megoldások várhatók a közeljövőben.