Új Áfa szabályok vonatkoznak az alanyi mentes kkv-kra 2025-től
Jövő évtől lép hatályba az ún. alanyi ÁFA-mentességre vonatkozó uniós szintű változás. A módosítás célja a kis és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint ennek a vállalkozói körnek a határon átnyúló kereskedelmét elősegítő, az egyes tagállami szabályozások eltéréseit áthidaló adózási környezet kialakítása. Fontos újdonság, hogy a gazdasági letelepedettségtől eltérő tagállamban is választható lesz az alanyi mentes státusz, melyre való jogosultság kapcsán uniós (100 000 EUR), illetve tagállami (85 000 EUR) értékhatárokra is tekintettel kell majd lenni. A külföldi alanyi mentesség az EU-n belül, elektronikus felületeken (webshopokon) távértékesítőknek, határon átnyúló elektronikus szolgáltatásokat nyújtóknak, külföldön konferenciát szervezőknek jelenthet majd adóelőnyt, ugyanis így nem kell megfizetniük a célországban az ÁFÁ-t. Azoknak az alanyi menteseknek, amelyek már 2025-re uniós alanyi mentességet szeretnének választani, december 31-ig meg kell tenni a választásukat.
A múlt és a jelen
A magyar szabályok 12 millió Ft éves bevételi korlát alatt lehetőséget biztosítanak a kkv-knak alanyi adómentesség választására, mely értékhatár az Európai Tanács engedélye alapján 2024. december 31-ig továbbra is változatlanul fennáll. Ebben az esetben főszabály szerint nem kell áfát fizetni, ugyanakkor áfa levonására sem lesz jogosult a vállalkozás. A főszabály alól természetesen vannak kivételek, ugyanis bizonyos esetekben (pl. határon átnyúló szolgáltatások nyújtása és igénybevétele, Közösségen belüli termékbeszerzés és értékesítés, termékimport, távértékesítés stb.) az alanyi adómentes vállalkozásra is az általános ÁFA-szabályok vonatkoznak.
A magyar szabályok szerint a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás köteles adóalanyként bejelentkezni az adóhatóságnál, azonban az alanyi ÁFA-mentesség csak akkor jár neki, ha erre vonatkozó választását is bejelenti a NAV felé. A közelmúltban több Európai Bírósági ítélet is megerősítette, hogy a magyar Áfa tv. alanyi mentességre vonatkozó szabályai összhangban vannak az európai irányelvi rendelkezésekkel, így a NAV teljesen jogosan állapíthatott meg ÁFA-hiányt és adóbírságot a szabálytalanul működő (az adóalanyként történő bejelentkezést elmulasztó, vagy adóalanyként bejelentkező, de alanyi ÁFA-mentesség választását elmulasztó) air bnb-zők, vaterázók és társaik esetében akkor is, ha bevételük alatta marad az 12 millió Ft-os értékhatárnak. Ezekben az esetekben az alanyi ÁFA-mentesség visszamenőleges választása főszabály szerint nem lehetséges, így az adóhatóság fogja megállapítani vagy megbecsülni a törvényeknek megfelelő adókötelezettséget, továbbá emelt összegű mulasztási és adóbírsággal is számolniuk kell, amennyiben a NAV a rosszhiszeműséget is bizonyítani tudja. A törvény szigora alól mindössze azok az esetek jelentenek kivételt, amikor a választás utólagos módosítása az adó, adóalap összegét nem érinti és a korrekció még az adóellenőrzés megkezdése előtt megtörtént (ún. kijavítási kérelem). Ebben az esetben a vállalkozás alapvetően jogkövető szándékkal működik, „csak” egy adminisztratív tévedést vétett.
Eddig az alanyi Áfa-mentesség csak a gazdasági letelepedettség országában volt választható és az ott teljesített ügyletekre vonatkozott, a külföldön teljesített ügyletek esetében azonban külföldi Áfá-t kellett fizetni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a 12 milliós értékhatárba csak a belföldi ügyletek számítanak bele (pl. a határon átnyúló webshopos értékesítések, elektronikus szolgáltatásnyújtások jellemzően nem), másrészt a nemzetközi ügyleteit az alanyi mentes vállalkozásnak is ugyanúgy kell kezelnie, mintha az általános szabályok szerint adózna.
Annyi egyszerűsítés eddig is volt a rendszerben, hogy 2021. júliusa óta nem minden esetben volt kötelező külföldi adószámot kiváltani, ugyanis külföldi magánszemély, nem adóalany megrendelő/vásárló esetén alkalmazható az egyablakos rendszer (OSS) is, amely adminisztratív egyszerűsítést jelentett az érintetteknek.
A korábbi szabályozás összességében piaci egyenlőtlenséget eredményezett, melyet az új szabályozás bevezetésével kívánnak feloldani.
Mit hoz a jövő?
Az alanyi mentesség választása az új szabályok értelmében is opcionális marad, ugyanakkor a – jelenlegi szabályozástól eltérően – az alanyi mentesség alkalmazható lesz a gazdasági letelepedettségtől eltérő tagállamban is (pl. egy Magyarországon székhellyel rendelkező, Közösségen belüli távértékesítést végző vállalkozás Németországban is választhat alanyi ÁFA-mentességet, amennyiben ottani vevőkörrel is rendelkezik, és természetesen fordított irányban is lehetséges lesz a magyar alanyi mentesség választása).
Az új szabályok szerint a kétféle értékhatárt is figyelembe kell majd venni a jövőben: egy tagállami és egy uniós limitet.
A tagállami éves bevételi korlát Áfa nélkül számított értéke legfeljebb 85.000 EUR lehet (természetesen az egyes tagállamok az említett értékhatár alatt bármilyen egyéb értékhatárt alkalmazhatnak. A nemzeti értékhatárba csak az adott tagállamban teljesített tranzakciók értéke, míg az uniós értékhatárba az Unió területén teljesített valamennyi ügylet beleszámít. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a tagállamok objektív kritériumok alapján eltérő bevételi értékhatárokat is megállapíthatnak különböző szektorok vonatkozásában. A tagállami limit mellett tekintettel kell lenni egy uniós limitre is ( 100 000 EUR ). Az uniós bevételi értékhatár átlépése kizárja a külföldi alanyi mentes státuszok fenntartását, ugyanakkor a hazai alanyi mentesség (amennyiben az értékesítés volumene a hazai értékhatár alatt marad) továbbra is megtartható lesz.
A fogyasztók részére határon átnyúló értékesítéseket nyújtó távértékesítők (webshopok) részére továbbra is nyitva áll a lehetőség az OSS alkalmazására, ugyanakkor, például a 10.000 eurót meghaladó együttes összegű Közösségen belüli távértékesítésnél vagy import távértékesítésnél nem kell belföldön bejelentkezni az egyablakos rendszerbe, és azon keresztül megfizetni a célországbeli áfát, mert alanyi mentes lehet az ottani értékesítés is a vonatkozó értékhatárokig. Ez egyúttal persze azt is jelenti, hogy a külföldön teljesített ügyletekre vonatkozó beszerzésekre nem gyakorolható az adólevonási jog sem.
Mely ügyleteket kell figyelembe venni az értékhatár számítása során?
Az olyan termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat, amelyek normál ÁFA-státusz mellett adókötelesek lennének, a 0 %-os ügyleteket, az export és az adómentes nemzetközi ügyleteket, az adómentes Közösségen belüli ügyleteket, ingatlanügyleteket és adómentes pénzügyi szolgáltatásokat. A tárgyi eszközök értékesítéséből befolyó ellenértéket azonban mindkét értékhatár számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A tagállami értékhatár átlépése esetén az alanyi ÁFA-mentesség a következő naptári évre nem lesz választható, továbbá a tagállamok mérlegelésére van bízva, hogy ilyen esetekben akár két évre is „eltilthatják” a vállalkozásokat az alanyi mentesség újraválasztásától. Évközi határátlépés esetén azonban a tagállamok alkalmazhatnak egy “türelmi zónát”, ami lehetővé teszi, hogy az adóalanyok minimális (10-25%-os, de 100 000 EUR éves árbevételt meg nem haladó) limitátlépés esetén ne essenek ki az alanyi ÁFA-mentes státuszból az adott évben, így „csak” a következő évtől vesztik el a kedvező adózási státuszt.
Milyen adminisztratív kötelezettségekkel kell számolni?
A külföldi alanyi mentes státusz választása egykapus rendszerben fog működni, tehát az ezzel kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeket (pl. negyedéves forgalomról történő adatszolgáltatás a következő hónap utolsó napjáig a belföldi és a más tagállamokban realizált árbevételről) a NAV felé kell majd teljesíteni.
Azoknak az alanyi menteseknek, amelyek már 2025-re uniós alanyi mentességet szeretnének választani, december 31-ig meg kell tenni a választásukat. Emellett a 2024. évre vonatkozó göngyölített uniós árbevételükről 2025. január 15-ig adatot kötelesek szolgáltatni. Az így nyilatkozó és az alanyi mentesség feltételeinek egyébként megfelelő adóalanyok 2025. január 1-től a kérelem jóváhagyásáig (EX-végű azonosító megállapításáig), de legkésőbb 2025. április 30-ig alanyi adómentesként járhatnak el belföldön.
Tovább olvasnád?
Regisztrálj!
- Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
- Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
- Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
- Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből