Új KATA 2027: nyitás a vállalati megrendelők felé, de szigorú korlátokkal

A kisadózó vállalkozások tételes adójának tervezett átalakítása jelentős fordulatot hozhat a magyar adórendszerben. Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a KATA ismét lehetővé tenné a gazdasági társaságok és más szervezetek részére történő számlázást, ugyanakkor a 2022 előtti rendszerhez képest több lényeges korlátozást is beépítene a jogalkotó az alvállalkozói konstrukciók visszaszorítása érdekében. 

{{ formattedDate }}6 perc olvasási idő

A jelenlegi KATA hatálya alatt kizárólag azok maradhatnának, akik 2026. december 31-én már kisadózónak minősülnek, és adóalanyiságuk később sem szűnik meg. Az új belépők 2027-től már csak az új KATÁ-t választhatnák. A jelenlegi KATA 2029. január 1-jével szűnne meg véglegesen. Az új KATA december 1-től választható, átalányadózók számára is nyitva áll ez a lehetőség. 2027-től év közbeni választás esetén a bejelentést követő hónaptól jönne létre az adóalanyiság. 

Ismét számlázhatnak cégeknek a katások

A tervezet alapján a KATA nemcsak főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára lenne elérhető, hanem több más adózói kör számára is, így például:

  • a legalább heti 36 órás munkaviszony mellett működő,
  • a nyugdíjas, valamint 
  • a nappali tagozatos hallgató

egyéni vállalkozók is választhatnák ezt az adózási formát. A legjelentősebb változás ugyanakkor az, hogy a kisadózó ismét szerezhetne bevételt belföldi és külföldi kifizetőktől, így gazdasági társaságoktól, egyéb szervezetektől, azaz üzleti megrendelőktől is. Ez a vállalkozások számára ismét lehetővé tenné szabadúszók, tanácsadók, szakértők és más kisvállalkozók rugalmas bevonását.

A munkaviszony átminősítésének kockázata továbbra is kiemelt

A tervezett szabályozás egyik központi eleme továbbra is az álvállalkozói konstrukciók elleni fellépés. Önmagában a KATA választása nem jelenti azt, hogy a felek között fennálló kapcsolat automatikusan vállalkozási jogviszonynak minősül. Egy esetleges NAV-vizsgálat során továbbra is a jogviszony tényleges tartalmát vizsgálják. Kockázatot jelenthet különösen, ha:

  • a vállalkozó lényegében egyetlen megrendelőnek dolgozik;
  • a megrendelő határozza meg a munkaidőt és a munkavégzés helyét;
  • a vállalkozó a megrendelő szervezetébe integrálódik;
  • a munkát a megrendelő eszközeivel végzi;
  • havi fix díjazást kap;
  • nem visel érdemi vállalkozói kockázatot;
  • nem vehet igénybe helyettest vagy közreműködőt.

Minél több munkaviszonyra jellemző elem jelenik meg egy konstrukcióban, annál nagyobb az átminősítés veszélye.

Szigorú szabály a volt munkáltatókra

A tervezet külön korlátozást vezetne be annak érdekében, hogy a munkaviszonyt ne lehessen egyszerűen KATA-s vállalkozássá alakítani. A KATA-alanyiság megszűnne, ha a vállalkozó:

  • jelenlegi munkáltatójától,
  • vagy az azt megelőző 24 hónapban fennállt munkaviszony szerinti korábbi munkáltatójától

szerez bevételt. A korlátozás a munkáltató kapcsolt vállalkozásaira és jogutódjaira is kiterjedne.

Új bevételkoncentrációs szabály

A jogalkotó egy új, lényeges korlátot is bevezetne. Ha a kisadózó ugyanattól a kifizetőtől és annak kapcsolt vállalkozásaitól olyan mértékű bevételt szerez, amely eléri vagy meghaladja az éves összes bevételének 50 százalékát, akkor a KATA-alanyiság az év végével megszűnne. Ez azt jelenti, hogy egyetlen nagy megrendelőre épülő üzleti modell hosszabb távon már nem lesz fenntartható KATA alatt. A szabály vállalatcsoport szinten is vizsgálandó, ezért a kapcsolt cégek közötti számlázás megosztása önmagában nem jelent megoldást.

Új elem: 15 százalékos kiegészítő adó a kifizetői bevételekre

A céges számlázás lehetőségét a jogalkotó egy új adóteherrel kapcsolná össze. Amennyiben a kifizetőktől származó bevétel 15 százaléka meghaladja az adott évben fizetendő tételes adó összegét, a különbözet után kiegészítő adót kellene fizetni. Például:

  • éves KATA: 1,2 millió Ft,
  • kifizetőktől származó bevétel: 10 millió Ft,
  • 15% = 1,5 millió Ft,

ebben az esetben a kiegészítő adó összege 300 ezer Ft lenne. A többletadó közvetlenül a kisadózót terhelné, de várhatóan a vállalkozói díjakban is megjelenhet.

Emelkedő tételes adó és magasabb bevételi értékhatár

A tételes adó összege 2028-tól a minimálbérhez igazodik. Főfoglalkozású kisadózónál a tárgyévet megelőző év első napján érvényes minimálbérre jutó szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék együttes (jelenleg 13 + 18,5 = 31,5 %), ezer forintra kerekített összege lenne fizetendő. Nem főfoglalkozású kisadózónál a korábbi év eleji minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg határozná meg a havi adót.  

A „régi” KATÁ-sok átmenetileg eltérő összeget fizetnének: havi tételes adójuk a jelenlegi 50 ezer forintról 2027-ben 75 ezer, majd 2028-ban 100 ezer forintra emelkedne. Ebben az átmeneti rendszerben csak a „régiek” maradhatnak, „újak” nem léphetnek be.

 A magasabb tételes adóhoz magasabb társadalombiztosítási ellátási alap is tartozna a főfoglalkozású kisadózók esetében. Az új KATA ellátási alapja magasabb, mint a régi KATÁ-soké, bár ez utóbbiak is számolhatnak átmeneti emelkedéssel 2027-től e tekintetben. Az előző pontban említett kiegészítő adó jelen állás szerint nem képezne ellátási alapot. A kiegészítő KATÁ-sok nem minősülnek biztosítottnak, így az ő esetükben a főállású munkaviszonyuk, nyugdíjas státuszuk, vagy egyéb biztosítási jogviszonyuk alapozná meg a társadalombiztosítási ellátásukat.  

Az éves bevételi értékhatár 18 millió Ft-ról 22 millió Ft-ra emelkedne, ami a jövő évben átmenetileg azonos az alanyi Áfa-mentesség értékhatárával. Az értékhatárt meghaladó bevételrész után továbbra is 40 százalékos különadó terhelné a vállalkozót.

Mire figyeljenek a cégek?

A vállalati megrendelők számára a jövőben nem lesz elegendő annak ellenőrzése, hogy a partner KATA-alany-e. Érdemes vizsgálni:

  • a jogviszony tényleges tartalmát, 
  • a korábbi munkaviszonyokat, 
  • a kapcsolt vállalkozási viszonyokat, 
  • a bevételkoncentrációt, 
  • a vállalkozó várható ügyfélstruktúráját.

A szerződésekben célszerű lehet:

  • vállalkozói nyilatkozatokat kérni, 
  • értesítési kötelezettségeket előírni, 
  • szabályozni a KATA-státusz elvesztésének következményeit.

Tovább olvasnád?
Regisztrálj!

  • Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
  • Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
  • Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
  • Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből

Kérdeznél a digitalizációról?

Kérdezd a Telekom Digitalizációs Asszisztenst, és kapj válaszokat a vállalkozásodra szabva.

Megkérdezem

szerző:Dr. Horváth Zoltán

Ezek is érdekelhetnek

További tartalmak