Workation és a digitális nomád életforma – Újragondolt szabadság a munkában

A workationnél egy lépéssel tovább mennek azok, akik a teljes életüket a határokon átnyúló munkavégzésre építik. Ők a digitális nomádok – olyan szakemberek, akik jellemzően szabadúszóként, vállalkozóként vagy rugalmasan dolgozó munkavállalóként a világ bármely pontjáról képesek dolgozni.

Egy kávézó Bali szigetén, egy coworking iroda Lisszabonban vagy egy lakóautó Franciaországban – számukra ezek egyaránt „munkahelyek” lehetnek. A technológia fejlődése és a rugalmas munkakultúra elterjedése lehetővé tette számukra, hogy a földrajzi kötöttségek nélkül építsenek karriert.

Mit kell átgondolni munkáltatói oldalon?

Bármennyire is vonzó ez az életforma, a jogi és adózási kérdések nem maradhatnak figyelmen kívül. Az alábbi szempontok egyaránt vizsgálandók a Magyarországon dolgozó külföldiek és a külföldön dolgozó magyarok esetében is.

• Adózás és társadalombiztosítás: Fontos tisztázni, hogy a munkavállaló mely országban adózik, hol van adóügyi illetősége, fennáll-e adózási telephely kockázat a munkáltató szempontjából, illetve, hogy szükséges-e valamilyen biztosítás. Amennyiben például magyar illetőségűvé válik egy belföldön tartózkodó külföldi magánszemély, úgy a világjövedelme Magyarországon válik adókötelessé, míg külföldi adóügyi illetőség fennmaradása esetén csak a belföldről származó jövedelme lesz adóköteles. Az illetőség vizsgálata során – magyarországi szempontból nézve - különbséget kell tenni az EGT, illetve a harmadik országból érkező magánszemélyek között:
  - az EGT országból érkező esetén naptári éven belüli 183 napot meghaladó belföldi tartózkodás esetén keletkezik magyar adóügyi illetőség,  - harmadik állambeli, fehér kártyával rendelkező digitális nomádok esetén magyar illetőség keletkezéséhez (letelepedett jogállás hiányában) állandó magyarországi lakóhely, ennek hiányában pedig belföldi létérdekek központja (magyar személyes, családi és gazdasági kapcsolatok) vagy magyar szokásos tartózkodási hely szükséges – ez utóbbi esetben tehát úgyszintén 183 napot meghaladó magyarországi tartózkodás esetén keletkezhet magyar illetőség.
  
  Azt, hogy egy jövedelem Magyarországon válik-e adókötelessé, a jogviszony jellege is befolyásolja: pl. a külföldi foglalkoztató által a Magyarországon munkaviszonyban foglalkoztatott nomádnak fizetett jövedelem belföldi tevékenységgel arányos része után itthon merül fel szja fizetési kötelezettség. Amennyiben a nomád megbízási vagy vállalkozói jogviszony alapján tevékenykedik Magyarországon, úgy magyar adóügyi illetőség, illetve magyar adózási telephely keletkezése esetén merülhet fel belföldi szja-fizetési kötelezettsége a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben foglaltak szerint.
  Társadalombiztosítási szempontból Európán belül a szociális koordinációs rendelet rendelkezéseit, harmadik országok esetében pedig a szociális biztonsági egyezmények meglétét vagy hiányát szükséges vizsgálni. Ezen szabályok alapján eldönthető, hogy külföldön vagy belföldön keletkezik-e biztosítási jogviszony.
• Idegenrendészeti szabályok: Amennyiben külföldről érkezik belföldre munkavállaló, úgy az Európai Unióból vagy EGT tagállamból érkezők esetében európai regisztrációs kártyára, harmadik országból érkező személyeknek pedig fehér kártyára van szükségük a legfeljebb kétéves távmunkavégzési célzattal történő belföldi tartózkodáshoz. Természetesen magyar munkavállaló külföldre utazása esetén is szükséges vizsgálni a kinti szabályokat. 
• Munkavédelem: A munkáltatónak ilyen esetekben is biztosítania kell a biztonságos munkakörnyezetet – ez egy tengerparti apartman esetében kihívás lehet.
• Munkajogi szabályozás: Az EU területén belül a szabad mozgás elve egyszerűbbé teszi a munkavállaló mozgását, de egzotikusabb országok esetén (pl. Thaiföld, Mexikó, Bali) engedélyköteles lehet a munkavégzés, vagy bejelentési kötelezettség merülhet fel.
• Időkorlát és szabályzat: munkáltatói oldalon érdemes lehet belső szabályrendszert alkotni arról, hogy milyen hosszúságú tartózkodás engedélyezett, milyen országokra vonatkozhat a távmunka, és melyek annak pontos feltételei.

Munka és élet új egyensúlya

A workation és a digitális nomád életforma nemcsak trendek – ezek egy új szemléletmód megnyilvánulásai. A munkavállalók ma már nemcsak pénzt keresni akarnak, hanem élni is közben. A rugalmas munkavégzés, a helyfüggetlenség és a személyes szabadság iránti igény egyre inkább a tehetséges munkavállalók megtartásának és bevonzásának kulcsa lesz.

Azok a munkáltatók, akik időben felismerik ezt, nemcsak elégedettebb munkavállalókra, hanem hosszú távon versenyelőnyre is szert tehetnek.

A szerző adótanácsadó, jogász, a WTS Klient Kft. managere.