„A komposztálás varázslat” – Így született közösség a hulladékból

Kalo-Szabó Annáék boltja első pillantásra egy csomagolásmentes üzlet Újbudán, közelebbről nézve viszont sokkal több ennél: a Lemérem egyszerre bolt, szemlélet és találkozási pont, ahol a vásárlás mögött egy következetesen felépített környezetvédelmi értékrend áll. 

{{ formattedDate }}5 perc olvasási idő

A bolt falain túl

A Lemérem csomagolásmentes bolt története azért is figyelemre méltó, mert nem a villámgyors növekedésről szól, inkább arról, hogyan lehet egy kisvállalkozásból olyan helyet csinálni, amely egyszerre szolgálja a vevőket, a környezetet és a környék közösségét. Ugyanis a bolt mellett Anna és férje, Márk közösségi komposztáló pontot is létrehozott a Bikás park közelében, melyet az Újbuda Önkormányzat és a Humusz Ház is támogatott, a működtetés pedig önkéntes alapon zajlott. A keletkező komposztot a „10 Millió Fa” kezdeményezéssel együttműködésben faültetéshez használják fel.  

A komposztálásról sokan még mindig úgy gondolkodnak, mint valami bonyolult, kellemetlen dologról, Anna azonban egészen másképp látja, ahogy fogalmaz: „A komposztálás varázslat!” Szerinte épp az benne a legszebb, hogy valami feleslegesnek tűnő anyagból újra érték lesz, ráadásul ehhez sokszor csak figyelemre és némi háttértudásra van szükség – ezért is lenne fontos a megfelelő edukáció ebben a témában is.

Kis lépések

A Lemérem példája azt mutatja, hogy egy vállalkozás hatása nem csak a bevételben mérhető, hiszen akkor is építi a márkát, ha közben szemléletet formál, és a vásárlókat is bevonja a működésbe. A személyes kapcsolat és a közös gondolkodás legalább annyira fontos, mint maga az áru a polcokon. A komposztáló pont körül például azért is alakult ki erős közösség, mert voltak, akik naposi rendszerben segítettek, mások az átpakolásoknál álltak be, és a bolt körül így egy közös ügy is megszületett. Anna szerint a személyes kapcsolat különösen fontos, mert a boltban nem az a cél, hogy minél gyorsabban végigpörgessék a vásárlókat, hanem az, hogy valódi kapcsolódás alakuljon ki köztük.

„A kis lépések is tudnak nagy hatást elérni” – mondja Anna, a vállalkozásra is értve ezt a kijelentést. Tapasztalata szerint az igazi előrelépés sokszor nem nagy ugrásokból, hanem apró döntésekből áll össze. Abból, hogy valaki eljön segíteni a naposi rendszerbe, hogy a komposztálót használók aláírást gyűjtenek a kezdeményezés mellé, vagy hogy a bolt köré szerveződő közösség időt szán arra, hogy megértse, miért fontos a komposztálás. Szerinte egy vállalkozás jobb működéséhez a kisebb, következetes lépések vezetnek, például a pontos tájékoztatás, emberközeli ügyfélkapcsolat, olyan egyszerű szokások, amelyek kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá teszik a napokat. A kis lépések aztán összeadódnak, és ettől lesz tartós a változás.  

Vállalkozás és felelősség

Anna a Bridge to Benefits programban is részt vett, ahol fenntarthatósági és üzletfejlesztési kérdéseken dolgoztak a résztvevők. A program egyik fontos hozadéka az volt, hogy nem elméleti beszélgetések születtek, hanem konkrét ötletek is, Anna végül egy olyan megoldással állt elő, amely irodaházaknak és telephelyeknek segítene komposztáló pontok kialakításában.  

A Lemérem történetének egyik fontos üzenete, hogy a társadalmi elkötelezettség nem ellentétes az üzlettel, inkább azt a kérdést teszi fel, hogy mit ad a vállalkozás a környezetének, a vevőinek, és mitől marad hiteles hosszú távon? Anna szerint az a vállalkozás marad életképes, amely mögött valódi elhivatottság van, mert ez ad tartást akkor is, amikor a napi működés nehézségei előtérbe kerülnek. Náluk a cél nem kizárólag az eladás, hanem az is, hogy a bolt szemléletet adjon át. Ez különösen fontos olyan vállalkozásnál, ahol a környezetvédelem és a közösségépítés ugyanúgy része a működésnek, mint maga a kereskedelem. 

Anna abban hisz, hogy az a cég tud hosszú távon működni, amelynek a döntései mögött ott van a meggyőződés, a következetesség és a napi gyakorlatban is látható felelősségvállalás. A Leméremben ez abban is megjelenik, hogy a bolt nem akar ráerőltetni semmit a vevőkre, inkább kapcsolódási pontot kínál, és lassan, de tudatosan építi a közösségét.

Három gyakorlati tanács:

  • Találj olyan ügyet, ami természetesen kapcsolódik a vállalkozásodhoz. Így nem plusz teher lesz, hanem a működésed része.
  • Kezdj kis, könnyen ismételhető lépésekkel. Jobb vevőkapcsolat, pontosabb tájékoztatás vagy egy egyszerű közösségi rutin is sokat számít.
  • Kérj visszajelzést, és vond be az embereket. Anna szerint a közösség a rendszer egyik tartóeleme.

Tuning tippek:

  • Tanulj más vállalkozóktól, és kérj tanácsot. Nem kell mindent egyedül kitalálni. 
  • Készíts pontos üzleti tervet, még akkor is, ha ez eleinte nehéz. Minél jobban látod a költségeket és a bevételeket, annál biztosabb alapra építesz. 
  • Olyan csapatot építs, amelyben közös az értékrend. A jó együttműködéshez nem elég a szakmai tudás. 

Kérdeznél a digitalizációról?

Kérdezd a Telekom Digitalizációs Asszisztenst, és kapj válaszokat a vállalkozásodra szabva.

Megkérdezem

szerző:Kun Gabi

Ezek is érdekelhetnek

További tartalmak