Alt Andrea, a FIKSZ alapító-kurátora: "Azonnal éreztem, hogy ez a feladat rám várt!"

Akadnak olyan emberek, akiknek már egészen kicsi korukban megmutatja az élet, hogy mire hivatottak. Kevesek közülük nyílegyenesen haladnak a céljuk felé, míg mások tesznek néhány vargabetűt. Alt Andrea az utóbbi csoportba tartozik, ám a sors nem hagyta, hogy maradjon a paragrafusok világában.

Antikvitás után egzotikus fűszerek

Már gyermekként vonzották a műtárgyak, a régiségek közül pedig leginkább az ékszerek rabolták el a szívét. Ennek ellenére úgy döntött, a jogi karra felvételizik, ahol sikeresen teljesített öt szemesztert. Ám érezte, döntenie kell, mert az egészsége a tét. „Sokan mondták, hogy a felénél nem érdemes kiszállni, hiszen rengeteg munkát tettem az egyetembe, de váltanom kellett, mert nem voltam boldog – kezdi a történetet Alt Andrea. – Azt azonban nem tudtam, merre tovább. Ekkor adta kölcsön az egyik barátom Pierre LaMure: Moulin Rouge című könyvét, melynek hatására néhány hónapot Párizsban éltem. Ott már egyértelmű volt, hogy művészetekkel szeretnék foglalkozni, de nincs alkotói vénám, viszont jó az analizációs képességem. Így elvégeztem a műtárgy, a festmény és az ékszerbecsüs képzést is, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem művészeti menedzser szakát.” 

Andrea több aukciós házban is dolgozott, 10 évig alkalmazottként vezetett egy antikvitást, majd megnyitotta saját szalonját. Ezután azonban ismét egy új területre sodorta az élet; egzotikus fűszerekkel kezdett foglalkozni. „Egy párizsi cég fűszereiről volt szó, amelyeket nem kiskereskedelemben fogalmaztunk, hanem neves szállodák és Michelin-csillagos éttermek konyhájába került. Soha nem hittem volna, hogy hatvanféle borsból lehet kiválasztani a legtökéletesebbet és hogy a munkám kapcsán a legkülönlegesebb sókat kóstolgatom. A szívem azonban visszahúzott a művészet területére.”

Covid-járvány: online mutatkoztak be

Tanítani kezdett, mégpedig a számára oly kedves ékszerekről. Olyan érdeklődőknek tartott szakmai programokat, akik szerettek volna elmerülni az ékszerekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudásban, ám nem tudtak két évet rászánni, hogy elvégezzenek egy hivatalos becsüs képzést. Ezután újabb fordulat következett a pályáján. 

„2019 decemberében Budapesten rendeztek egy iparművészeti adventi vásárt, ahová látogatóként mentem el. Több alkotóval is találkoztam, akiket a korábbi munkáim kapcsán ismertem és jó néhányan jelezték; szívesen vennének részt egy olyan vásáron, ahol tényleg csak iparművészek állíthatnak ki. Azonnal éreztem, hogy ez a feladat rám várt.”  

A következő év januárjában dolgozni kezdett, hogy 2020 decemberében létrejöhessen az általa elképzelt iparművészeti szalon.  „Felkerestem jó néhány olyan rendezvény helyszínt, amelyet alkalmasnak gondoltam, hogy megrendezzük a vásárt, ám a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetősége volt az, akik olyan befogadó, értő, támogató nyitottsággal álltak a tervemhez, amelynek köszönhetően a mai napig itt tartjuk a FIKSZ programjait. A bérleti díjat például úgy határozták meg egyénileg, hogy az a művészek számára is kitermelhető legyen.”

Az élet, pontosabban a koronavírus-járvány azonban közbeszólt. 2020-ban az online térben tudtak csak elindulni. A legszigorúbb lezárások idején a művészek maguk forgattak a műhelyükben, otthonukban bemutatkozó kisfilmeket, amelyet aztán feltöltöttek a világhálóra. Ám 2021 adventjén végre személyesen is találkozhattak a vásárlókkal; ekkor 90 alkotó állított ki a Petőfi Irodalmi Múzeum gyönyörű tereiben. 

Művészet és mesterséges intelligencia

Kezdetben Andrea csak adventi vásárokban gondolkodott, ám az élet ismét más irányba terelte. Gőzerővel készültek a 2022-es karácsonyi szezonra, amikor kiderült; a múzeum felújítása csúszni fog, az eredetileg ígért októberi nyitást nem tudják tartani, emiatt pedig a decemberi programok is meghiúsulnak. 

„Azzal tisztában voltam, hogy egy fiatal rendezvénnyel nem várhatunk egy újabb évet, így végül úgy döntöttem, hogy 2023-ban a húsvéti szezonra is meghirdetünk egy vásárt. Az alkotók közül többen aggódtak, hogy nem lesz olyan látogatott, mint egy adventi esemény, de meglepetésünkre óriási sikerrel zárult. Talán akkor tájt lélegezhettünk fel igazán a világjárvány után, és a közönség örömmel mozdult ki egy ilyen eseményre.” 

Közben több „külsős” rendezvényre is meghívták a FIKSZ-et; tartottak pop-up vásárt Szentendrén és a Magyar Szecesszió Házában is. Az azonban egyértelmű volt, hogy csak abban az esetben jelenthet biztos megélhetést, ha minden évben több vásárt is megrendeznek. A művészek részvételi díjat fizetnek, ám Andrea célkitűzése a legelejétől az volt, hogy ez egy barátságos összeg legyen. Bár sokan erre bátorították, továbbra is kitart amellett, hogy a FIKSZ-en nincs belépődíj. Az ő célja ugyanis az, hogy minél többen jöjjenek és kerüljenek közelebb a kortárs iparművészethez. Azonban, hogy mindez nyereséges legyen, pályázni is szoktak támogatásra. Ehhez pedig létrehoztak egy civil szervezetet, KultArtot.  

„Tavaly ősszel már nem csak dizájnvásárt, hanem fesztivált is tartottunk, számos kiegészítő programmal, idén júniusban pedig egy olyan FIKSZ-et is rendeztünk, ahol egyértelmű célunk volt, hogy a fiatalabb közönséget is megcélozzuk; kimentünk a szabadba, DJ szolgáltatta a zenét, influenszerekkel is felvettük a kapcsolatot. A közönségünk jellemzően 35 és 85 év közötti, és talán ennek is köszönhető, hogy leginkább a Facebook oldalunkon aktívak. A posztokat én írom, ám a TikTok-ra szánt videós anyagokat profi videósra bízzuk. A fizetett hirdetéseket és a marketinget egy ügynökség gondozza, a kommunikációt és a médiamegjelenéseket pedig a kezdetektől Tomaskó Betti egyengeti. Jelenleg a második weboldalunkat használjuk – az elsőt viszonylag hamar kinőttük, már csak azért is, mert a kiállító, száznál több művész is itt mutatkozik be.” 

A FIKSZ arculatát grafikusművész álmodja meg minden egyes vásárra és fesztiválra, illetve a 2026. szeptemberi esemény esetében már segítségül hívták az online anyagok elkészítéséhez a mesterséges intelligenciát is.   

„A FIKSZ egyik titka talán a folyamatos megújulásban van – mondja Andrea. – A kiállításoknak van egy-egy témája, így az alkotók lehetőséget kapnak, hogy mindig új tárgyakat hozzanak el. Arra is ügyelünk, hogy minden alkalommal bemutatkozhassanak új művészek. A vásár sikerét az is mutatja, hogy idén, az adventi időszakban már három hétvégén is ott leszünk a Petőfi Irodalmi Múzeumban, hogy az alkotók találkozhassanak a régi és az új vásárlókkal, érdeklődőkkel.”  

Andrea öt tippje, hogy a felmerülő nehézségeket a javadra fordítsd

1. Adj időt a helyzet megértésére. Egy kis távolságból gyakran már az is látszik, mit érdemes másképp csinálni, ráadásul közben maga a helyzet és a körülmények is sokat változhatnak. 
2. Tekints az elakadásra lehetőségként. Megmutathatja, hol érdemes pontosítani vagy új megoldást keresni, miközben önmagadról, a határaidról és az erősségeidről is sokat tanulhatsz. 
3. Bontsd kisebb, átlátható lépésekre a feladatot. Ezután mindig az előtted álló lépésre összpontosíts, és ne engedd, hogy az egész feladat nagysága elbizonytalanítson, vagy megrémisszen.
4. Beszélj róla olyan emberekkel, akikben megbízol. Nem feltétlenül kell szakértőnek lenniük, a szeretetteljes figyelem és az értő meghallgatás is rengeteget segíthet. Sokszor már azzal közelebb kerülsz a megoldáshoz, hogy hangosan megfogalmazod, mi foglalkoztat. 
5. Őrizd meg a célt, de maradj rugalmas az odavezető útban. Egy kényszerű irányváltásból gyakran jobb, sőt szinte mindig jobb megoldás születik, mint amit eredetileg elképzeltünk.