Család vagy cég? Így húzz határokat, hogy a vasárnapi ebéd ne váljon üzleti tárgyalássá, és a szerepek ne mosódjanak össze!

Más a helyzet a Fort Facilitynél, a felülettisztítással foglalkozó családi vállalkozásnál, ahol bár otthon is előkerülnek céges témák, mégis tudják kezelni a határokat. Harmath Nóra, a cég vezetője eredetileg magyar–angol szakos tanár volt. Édesapja, Virágh Endre révén ismerkedtek meg Kanadában a speciális tisztítószerekkel, majd hazahozták a technológiát, és ezzel megalapították a vállalkozást, hiszen addig Magyarországon ilyen még nem létezett. „Édesanyám halála után döntöttem úgy, hogy tovább viszem a céget. Az volt a legfontosabb számomra, hogy a munka mellett otthon biztonság legyen. Igyekeztem áthidalni a hullámvölgyeket, de a sikereket mindig hazahoztam, és megosztottam a gyerekeimmel” – meséli Nóra, aki egyszer majd lányának, Rácz Mankának adná át a stafétát. Manka jelenleg marketingesként dolgozik a családi cégben. 

Kürti Tamás szerint pontosan ez a kulcs: ahogy a cég nő és a család is változik – a gyerekek felnőnek, saját családot alapítanak, gyarapszik a vagyon –, úgy egyre fontosabb felismerni, hogy a család és az üzlet más-más dinamikával működik. „A család befelé forduló, gondoskodó rendszer, amit otthon, a vacsoraasztalnál vagy közös programokkal – ünnepekkel, nyaralásokkal – tudunk megőrizni. Az üzlet viszont kifelé forduló, versengő rendszer, amely teljesen más működést kíván” – teszi hozzá. Ezeket a különböző szerepeket és dinamikákat azonban nem mindig könnyű megérteni. Rácz Manka elmesélte, gyerekként sokszor nehéz volt felfognia, miért nem tudnak a szülei egy pillanat alatt átváltani munkaüzemmódból családi szerepbe – különösen, hogy a lakásuk mindössze öt percre volt a cégtől. „Emlékszem, egyszer vacsoráztunk, és a nevelőapukám hirtelen felcsattant valamin. Én akkor kicsi voltam, de csak annyit mondtam neki: vedd tudomásul, hogy mi a családod vagyunk, nem a beosztottjaid, ez egy másik közeg. Nagyon meglepődött, és onnantól már nem hozta haza ilyen formában a benti stílust” – idézi fel Manka.

Amit a család érdekében érdemes szem előtt tartani

Tamás kiemelte, mennyire fontos elkülöníteni a cég formális eseményeit – például egy igazgatósági megbeszélést – a családi asztaltól. „Érdemes megkülönböztetni a helyszíneket, ahol a különböző ügyeinkről beszélünk, ha nem akarjuk, hogy összekeveredjenek párhuzamos szerepeink: a családtag, a munkatárs, a tulajdonostárs. A különböző helyszínek segíthetnek nekünk különböző kereteket tartani, amikor családtagként megértéssel, vezetőtársként konfliktussal, vagy tulajdonostársként egy befektetési döntéssel fordulunk egymás felé.” – hangsúlyozta.

Ez a szemlélet az AgroOroszi Kft. vezetőjénél, Oroszi Imrénél és édesapjánál is visszaköszön. A vállalkozást 1990-ben alapította az apa, Imre pedig 2007-ben csatlakozott, amikor elindították a kerti kisgépeket és alkatrészeket kínáló webshopot. Ma már ő az ügyvezető, édesapja pedig szakmai vezetőként támogatja a munkát. A szerepeket eleinte nehéz volt szétválasztani, de tudatosan vállalták, hogy rendet tesznek: a munkahelyi ügyeket a munkahelyen tartják, a családi dolgokat pedig nem keverik bele. „Nálunk teljes a bizalom, mindent meg tudunk beszélni. Ha vasárnapi ebédnél szóba kerül egy-két kisebb dolog, az nem gond, de ha nagyobb falat van, akkor külön keretet kerítünk neki. Olyankor elmegyünk egy semleges helyre, ami se nem a cég, se nem a ház, és ott egyenlő felekként átbeszéljük” – mondja Imre. Szerinte a siker kulcsa az, hogy mindig tisztázzák, éppen melyik „kalapot” viselik: családtag, munkatárs vagy vezető szerepét. 

A vagyon kérdése kulcsfontosságú – ha kell, vonjunk be szakértőt

A Kürt Consulting tulajdonosa és vezetője szerint van egy harmadik, sokszor kényes terület is: a pénzügyek. „Ahogy nő a cég és a vagyon, úgy a pénzügyekben is egyre tudatosabban érdemes határokat tartani. Nem mindegy, hogy a cégben dolgozó családtagok versenyképes fizetést kapnak-e, vagy ajándékként érkezik nekik pénzkiegészítés. És az sem mindegy, hogy mindenki részesül-e az osztalékból, mert így válik természetessé, hogy mindenki érdekelt a nyereségben” – hangsúlyozza Kürti Tamás. Szerinte érdemes külön fórumokat tartani: a családi ügyeknek, a cégügyeiknek és a vagyongazdálkodásnak is külön keretet kell adni. „Világos határokat kell húzni: ki milyen pénzt, milyen indokkal kap, és az mire motiválja” – teszi hozzá. Ha pedig a családok tudatosan – akár szakértő bevonásával – hangolják össze ezeket a rendszereket, sokkal átláthatóbb működés jön létre. Így a cégben dolgozó alkalmazott versenyképes bért és bónuszt kap, a tulajdonosok reális részesedést, a különféle vagyonelemek (cég, ingatlanok, befektetések) pedig optimálisan gyarapodhatnak. Az igazán tudatos családok – főleg több utód esetén – aszerint osztják el a tulajdonrészeket, hogy ki miben tud valóban értéket teremteni.

Imréék az AgroOroszi Kft.-nél megtapasztalták, hogy ez nem mindig egyszerű. „Édesapámnak nehéz volt elengedni bizonyos dolgokat, hiszen a vállalkozást a saját gyerekeként kezelte, és nehezen fogadta el az új ötleteket, amelyeket mi, a fiatalabb generáció másként láttunk a cég jövőjében” – meséli Imre. A feszültség végül odáig fajult, hogy külső segítség nélkül nem tudtak volna továbblépni. Egy tanácsadó bevonásával sikerült tervet készíteniük, amely mindkét félnek segített megérteni a másik álláspontját. Imre szerint a kulcs a bizalom és a határok tisztelete. „Ne mossuk össze a családot és a munkát. A kisebb, mindennapi ügyek beleférnek egy vasárnapi ebédbe, de a komolyabb kérdéseknek külön keretet kell adni. Ha érzelem is van benne, nem szabad az asztalnál vitatni – erre a cégen belüli tárgyaló vagy egy semleges hely a legjobb” – teszi hozzá. Kürti Tamás szakértő szerint mindezt érdemes tudatosan szakértői támogatással átgondolni, mitől lesz a család boldog és összetartó, mitől a cég és mitől a vagyon közép- és hosszú távon versenyképes, hogyan lehet a családtagokat tulajdonosként és vezetőként is érdekeltté tenni ezekben.

Nehéz a határt meghúzni a munka-magánéletben

Rácz Manka szerint új szintet jelentett számukra, hogy családként együtt dolgoznak – ráadásul élvezik is a közös munkát. Ugyanakkor ez együtt jár azzal, hogy a munkahelyi történéseket nehéz teljesen az irodában hagyni. „Kemény meghúzni a határt: meg kell tanulni segíteni egymásnak anélkül, hogy belerántanánk a másikat egy olyan körforgásba, amiből otthon sincs kiút. Sokszor a vacsoraasztalnál is nehéz függetleníteni magunkat egy munkahelyi precedenstől vagy egy problémás kollégától. De szerintem ez egy tanulási folyamat” – fogalmaz. Édesanyja hozzátette: a ventillálás természetes jelenség, és nem csak családi cégeknél fordul elő. „Sokan hazaviszik a munkahelyi feszültséget akkor is, ha nem családi vállalkozásban dolgoznak. Csakhogy teljesen más, ha kívülállóként hallgatjuk meg a szerettünket, mintha közvetlenül mi is érintettek vagyunk” – mondja.

A családi alkotmány szerepe és létjogosultsága

Kürti Tamás szerint a szerepek keveredésének elkerüléséhez elengedhetetlen az egészséges határok meghúzása – ezek hosszú távon a vállalkozó családok sikerének zálogai. A határoknak nemcsak lelki, hanem megegyezések szintjén is, akár jogi és fizikai értelemben is létezniük kell. Minél nagyobb a család, a vállalkozás és a vagyon, annál inkább szükség van világos megállapodásokra – ezek rendszerét nevezzük családi alkotmánynak. Fontos azonban tudni: önmagában a dokumentum nem garancia, a siker azon múlik, mennyire van megalapozva, összehangoltak-e a célok, és tudnak-e ezek alapján döntéseket hozni, együttműködni. A szakértő szerint a családi alkotmányt érdemes tapasztalt tanácsadó segítségével elkészíteni, mert egy rosszul felépített szabályrendszer később komoly konfliktusokat szülhet. Kis cégeknél, ahol egy utód van és kisebb a vagyon, elég lehet egyszerűbb megállapodás. A részletesebb alkotmány inkább a több tagú családok, nagyobb vagyonok és vállalatok működtetésének biztonságát szolgálja.

Rácz Mankáék példája jól mutatja, hogy a hétköznapokban a határok betartása folyamatos tanulási folyamat. Ha valaki ingerültebb, határozottan jelezni kell: most vacsora van, a cég ügyei maradjanak későbbre. Hazafelé „levezetnek”, így könnyebb kilépni a munka szerepeiből, otthon pedig példát mutatnak a gyerekeknek: segítik őket különbséget tenni a valóban fontos munkahelyi gondok és az apróságok között. Egy kis humor sokszor oldja a feszültséget, és emlékeztet, hogy a családi cég is csak az élet egy szelete. Ahogy Nóra összegzi: „Meg kellett tanulnom, hogy a feladatokat nem szabad hazavinni. Ha idegesítő dolog jön szembe, leteszem, és majd hétfőn veszem elő újra.”