Gyakornokként kezdte, 26 évesen már vezérigazgató volt - Lakatos Gergő cégépítő páratlan története

Huszonhat évesen egy vállalat vezérigazgatói székében ülni komoly lehetőség, de legalább ekkora felelősség is. Különösen akkor, ha egy olyan márka fejlődéséért kell dolgozni, amelynek már kialakult piaca, története és elismertsége van. Lakatos Gergő a Panyolai Szilvóriumnál került ebbe a helyzetbe. Gyakornokként kezdett a vállalkozásnál, majd üzletfejlesztési vezető lett, később pedig közel egy évtizeden keresztül irányította a céget. A történetét persze könnyű lenne a fiatalon kinevezett vezérigazgató sikersztorijaként elmesélni. Ő azonban másként közelít a saját pályájához. Ha azt kérdezzük tőle, minek tartja magát a különböző vezetői, üzletfejlesztői és tanácsadói szerepek után, a válasza egyszerű: leginkább üzletfejlesztőnek és cégépítőnek.

„Könnyen meglátom a kapcsolódási lehetőségeket egy jó termék, egy vállalkozó, egy lehetséges partner vagy egy új piac között. Az érdekel, hogyan lehet ezekből valódi együttműködést és működő üzletet építeni” - fejtette ki a szakember. A szerepeit összekötő „közös nevező tehát az építés, amelynek nálam az emberi kapcsolatok is meghatározó részei.” Ez a gondolkodás végigkísérte a pályáját, amelynek meghatározó állomásai a vidéki agrár- és élelmiszeripari vállalkozásokhoz kötődnek. Ebben a világban különösen jól látszik az a különbség, amely egy értékes termék és egy sikeresen működő vállalkozás között húzódik.

Értékmegőrzés új piacok feltárásával

A Panyolai Szilvórium már akkor ismert és elismert márka volt, amikor Lakatos Gergő csatlakozott hozzá. A feladat tehát nem egy ismeretlen termék bevezetése volt, sokkal inkább annak megtalálása, hogyan lehet a meglévő alapokra további növekedést építeni. „Fontos pontosítani, hogy a Panyolai akkor már ismert és elismert márka volt, jó alapokra lehetett építeni” – hívta fel a figyelmet Lakatos Gergő. Az ő feladata a további fejlődés és a terjeszkedés volt; hogyan tudják a meglévő értékeket megőrizve tovább növelni a vállalkozást, és a termékeket még több vásárlóhoz eljuttatni? 

Ehhez először is érteni kellett a piacot. A vállalatnál folyamatosan figyelték a fogyasztói igényeket, a kereskedelmi partnerek visszajelzéseit, a versenytársakat és az iparági trendeket. A megszerzett információkat - fogalmazott a cégépítő - pedig be kellett építeni az üzleti döntésekbe. Az egyik meghatározó lépés a kereskedelmi rendszer új alapokra helyezése volt. Ezzel párhuzamosan az értékesítési szemléletet is megerősítették a vállalkozáson belül. Szerinte a kiváló minőség önmagában nem biztosítja az üzleti sikert; a terméknek el kell jutnia a vásárlókhoz, ehhez pedig tudatosan felépített értékesítésre és megfelelő partneri kapcsolatokra van szükség.

A növekedés ugyanakkor sajátos dilemmát is teremtett. „Úgy kellett terjeszkednünk és alkalmazkodnunk, hogy a Panyolai közben önazonos maradjon. Számomra ez volt az egyik legfontosabb vezetői feladat: összehangolni az üzleti fejlődést azokkal az értékekkel, amelyekre a márka épült” - fogalmazott Lakatos Gergő.

Amikor egyik napról a másikra megváltozik a piac

Egy vállalkozás fejlődését azonban nem kizárólag a tudatosan meghozott stratégiai döntések alakítják. Időnként olyan helyzetekkel is szembe kell nézni, amelyekre lehetetlen teljesen felkészülni. Lakatos Gergő számára a Covid időszaka jelentette az egyik legnehezebb szakmai és emberi próbatételt. A vendéglátóhelyek bezárása alapjaiban változtatta meg a pálinkaértékesítés feltételeit. A korábban működő értékesítési lehetőségek beszűkültek, miközben senki sem tudhatta, meddig tartanak a korlátozások. Ebben a helyzetben gyorsan kellett új lehetőségeket keresni. 

A Panyolai ekkor jelent meg a szezonális „Maradj otthon” elnevezésű termékével, amellyel a cég időszakosan biztosította a bevételét egy olyan helyzetben, amikor nem sok egyéb lehetősége volt. „Ez megerősített abban, hogy a piac figyelése, a gyors döntés és a megvalósítás képessége válsághelyzetben különösen sokat számít” – mondta Lakatos Gergő.

Ugyanakkor számára a járvány ennél személyesebb tanulságokat is hozott. A bizonytalanság, a munkatársakért és a környezetükért érzett felelősség új megvilágításba helyezte a vezetői szerepet. Ez a tapasztalat később más vállalkozásokkal végzett munkájában is meghatározóvá vált. A vezetői döntések mögött ugyanis mindig ott vannak az emberek, akiknek a munkáját, megélhetését és mindennapjait ezek a döntések befolyásolják.

Más feladat egy márka továbbépítése és egy vállalkozás nulláról indítása

A Panyolai után a Tormaricumnál szerzett tapasztalatok újabb nézőponttal gazdagították pályáját. Míg korábban egy már működő, elismert márka fejlesztésén dolgozott, itt a gyárépítés és egy termék nulláról történő piaci bevezetése is a feladatok közé tartozott. A két helyzet – mint megtudtuk – egészen más kihívásokat jelentett. Egy meglévő vállalkozás esetében adottak a működés alapjai, a piaci kapcsolatok és a korábbi tapasztalatok. Egy új terméknél viszont ezeket is meg kell teremteni. Meg kell találni a vásárlókat, ki kell alakítani az értékesítés útját, és olyan működést kell felépíteni, amely hosszabb távon is fenntartható. 

„A Panyolainál egy ismert és elismert márka továbbépítésén dolgoztam, a Tormaricumnál pedig a gyárépítést és egy termék nulláról történő piaci bevezetését is megtapasztalhattam. Sokat köszönhetek annak a néhány évnek, ugyanis egészen más feladatokat és tanulási lehetőségeket hozott” - emlékezett vissza az üzletfejlesztő-cégépítő. Mint kiderült, úgy tekint erre az időszakra, mint amely lezárta szakmai pályájának első, menedzseri szakaszát. Ekkorra már megtapasztalta egy ismert márka fejlesztését, a válsághelyzetben történő döntéshozatalt és egy új üzleti működés kialakításának nehézségeit is.

Miért akadnak el a jó vidéki vállalkozások?

Magyarországon számos kisebb, vidéki vállalkozás rendelkezik értékes termékkel, különleges szakértelemmel vagy olyan helyi tudással, amely akár szélesebb piacon is versenyképes lehetne. A növekedés azonban sokszor elmarad. Lakatos Gergő szerint ennek egyik oka, hogy a vállalkozók gyakran egyedül próbálnak minden problémára megoldást találni. A termékfejlesztés, az értékesítés, a partnerkapcsolatok és a napi működés feladatai ugyanarra az emberre nehezednek, így kevés idő és energia marad a stratégiai kérdésekre.

„Szerintem az egyik akadály az, hogy a vállalkozó sokszor egyedül próbál mindenre megoldást találni. Pedig a vállalkozásnak nem kell magányos műfajnak lennie” – hívta fel a figyelmet. Úgy látja, „érdemes tudatosan keresni azokat a szakmai közösségeket, szervezeteket és együttműködési lehetőségeket, amelyek segíthetik a vállalkozások fejlődését”. Egy külső szakember vagy tapasztalt vállalkozótárs már azzal is sokat adhat, ha más nézőpontból képes ránézni egy elakadásra. Ez különösen akkor lehet fontos, amikor egy helyi vállalkozás nagyobb piacra szeretne lépni. A jó termék mellé ilyenkor új értékesítési tudásra, kapcsolatokra és sok esetben a korábbiaktól eltérő működésre van szükség. Mint mondja, „nem kell minden tudásnak egyetlen ember fejében lennie, vezetőként azt is fel kell ismerni, mikor és kit érdemes bevonni a következő lépéshez.”

Öt tanács azoknak, akik vállalkozást építenek

Ha öt tanácsot kellene adnia a hazai kis- és középvállalkozások vezetőinek, elsőként a piac alapos megismerését emelné ki. A vállalkozóknak érdemes rendszeresen beszélgetniük a vásárlóikkal és kereskedelmi partnereikkel, figyelniük a versenytársakat és a változó igényeket. A saját termékbe vetett hit önmagában kevés, azt is érteni kell, miért választják azt a vevők. A második tanácsa a tudatos értékesítési rendszer felépítése. Meg kell határozni, kik a lehetséges vásárlók, milyen csatornákon lehet elérni őket, ki felel az értékesítésért, és hogyan követhetők az eredmények. Ahogy a Panyolainál szerzett tapasztalatai is mutatják, egy jó termék mögé üzletileg átgondolt működést kell építeni.

Harmadikként a változásokra való gyors reagálást tartja meghatározónak. A vállalkozásnak szüksége van irányra és tervekre, ugyanakkor a piaci vagy szabályozási környezet változásakor képesnek kell lennie ezek módosítására. A Covid időszakában szerzett tapasztalatai különösen megerősítették ebben. Negyedik tanácsa, hogy a vállalkozók merjenek segítséget kérni. Egy szakmai közösség, tapasztalt vállalkozótárs vagy külső szakember olyan szempontokat hozhat be a döntésekbe, amelyek a napi működésből nehezen láthatók.

Végül arra hívja fel a figyelmet, hogy a fejlődés során a vállalkozások őrizzék meg az alapvető értékeiket. Tudniuk kell, mire épül a márkájuk, miért bíznak bennük a vásárlók, és mit szeretnének ebből hosszú távon is megtartani.

Összefoglalva

• Egy jó termék önmagában még nem jelent sikeres vállalkozást.
• A növekedéshez tudatos értékesítés és piacismeret kell.
• A gyors alkalmazkodás válsághelyzetben versenyelőnyt jelenthet.
• A vállalkozásnak nem kell magányos műfajnak lennie
• A fejlődés során is meg kell őrizni a márka eredeti értékeit.