Hogyan adóznak a digitális nomádok?

Egy ideje már Brian Chesky, az Airbnb vezérigazgatója is a digitális nomádok táborát gyarapítja és a közeljövőben vélhetően egyre több magyar állampolgár is kedvet kap, hogy az iroda helyett madeirai, andalúziai, máltai vagy horvátországi helyszínekről dolgozzon, mint ahogy egyre több külföldi is Magyarországot választja majd munkavégzése helyéül.

Jelen cikkemben a digitális nomádokat érintő adózási kérdéseket érintem.

Kik a digitális nomádok?

A digitális nomádok jellemzően laptoppal felszerelt freelancerek, vállalkozók, vagy helyfüggetlen munkát végző munkavállalók, akik a világot beutazva végzik tevékenységüket.

A digitális nomád életforma mindenekelőtt piacképes tudással rendelkező, jellemzően 40 év alatti influencerek (bloggerek, vloggerek, youtuberek, instagrammerek), webdesignerek, programozók szoftverfejlesztők, online marketing szakértők, nyelvtanárok, coachok, alkalmazásfejlesztők stb. számára jelenthet életképes alternatívát a megélhetésre.

A digitális nomád életforma egyaránt érintheti a külföldön dolgozó magyarokat és a Magyarországon dolgozó külföldieket is.

A határokon átnyúló munkavégzés és szolgáltatásnyújtás a jogi vonatkozásokon (pl. milyen tartózkodási és/vagy munkavállalási engedély alapján végezhető munka az adott országban gazdasági letelepedés nélkül) túlmenően számos adózási kérdést is felvet.

A felmerülő adózási kérdések mindenekelőtt a munkát végző magánszemélyt, de adott esetben az őt foglalkoztató vállalkozást is érintik.

A határon átnyúló munkavégzés és szolgáltatásnyújtás kapcsán

• egyrészt nemzetközi személyi jövedelemadózási és társadalombiztosítási kérdések merülhetnek fel (pl. hol van a magánszemélynek adóügyi illetősége, mely ország a jövedelem forrása, van-e az illetőség és a forrás országa között kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, melyik ország társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni stb.),
• másfelől vizsgálni szükséges, hogy a foglalkoztató vállalkozásnak keletkezik – e adózási telephelye/adott esetben bejelentkezési kötelezettsége a munkavégzés helye szerinti országban, azaz kell-e az ottani adókötelezettségekkel számolnia,
• a fentieken túlmenően a tevékenység jellegétől függően speciális általános forgalmi adó és adatszolgáltatási szabályokra is figyelemmel kell lenni, valamint
• tisztában kell lenni a munkavégzés helye szerinti ország jogi, számviteli és egyéb adózási szabályaival is.

Digitális nomádok Magyarországon

Jelen cikkben külön figyelmet kap a digitális nomádok magyarországi tartózkodását lehetővé tevő fehér kártya jogintézménye, ezért elsőként a belföldön dolgozó külföldiekre fókuszálok.

Digitális nomádok a világ valamennyi tájáról érkezhetnek Magyarországra.

A belföldi tartózkodás adminisztratív feltételei mindenekelőtt attól függenek, hogy EU/EGT tagállamból, vagy harmadik országból érkezik-e az illető:

• Az EU/EGT-állampolgárok magyarországi tartózkodására a szabad mozgás és tartózkodás szabályai irányadók, azonban a hosszabb tartózkodáshoz kapcsolódó adminisztratív kötelezettségek vizsgálata minden esetben szükséges az aktuális idegenrendészeti szabályok alapján.
• A harmadik országból érkező digitális nomádok számára a Magyarországról történő távmunkavégzés céljából fehér kártya igényelhető, amely első alkalommal legfeljebb egy évre adható ki, és egy alkalommal további egy évvel hosszabbítható meg. A fehér kártya nem vonatkozik menekültekre, hontalanokra, illetve olyan harmadik országbeliekre sem, akik például letelepedési engedély alapján jogosultak Magyarország területén tartózkodni.

Fehér kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki Magyarország területéről digitális technológia segítségével végez munkát egy Magyarországon kívüli munkáltató számára fennálló foglalkoztatási jogviszonya keretében, vagy Magyarországon kívül működő, igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban rendelkezik tulajdoni részesedéssel, és e vállalkozás irányítását Magyarországról végzi.

Amennyiben a digitális nomád magyarországi tartózkodása várhatóan meghaladja a 90 napot, a tartózkodás jogszerűségéhez megfelelő tartózkodási jogcím szükséges, amelynek egyik lehetséges formája a fehér kártya. 

A fehér kártya kiadásának feltétele, hogy a kérelmező igazolja a beutazás és tartózkodás feltételeinek fennállását, magyarországi szálláshelyét, megélhetésének fedezetét, valamint azt, hogy Magyarországon nem folytat keresőtevékenységet és nem rendelkezik magyar gazdasági társaságban részesedéssel. A fehér kártyához családegyesítési jog nem kapcsolódik, és az e jogcímen történő tartózkodás nem vehető figyelembe a hosszú távú letelepedési jogosultsághoz szükséges tartózkodási idő számítása során.

Amennyiben a külföldi magánszemély magyar adóügyi illetőségűvé válik, úgy főszabály szerint világjövedelme Magyarországon válik adókötelessé, míg külföldi adóügyi illetőség fennmaradása esetén elsősorban a Magyarországhoz kapcsolódó jövedelmei eshetnek magyar adókötelezettség alá.

A digitális nomádok esetében kiemelt jelentősége van az adóügyi illetőség meghatározásának, amelyet minden esetben az érintett államok belső joga és – amennyiben van ilyen – az alkalmazandó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján kell vizsgálni. Az adóügyi illetőség megállapítása során különösen az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a szokásos tartózkodási hely és egyéb kapcsoló tényezők bírnak jelentőséggel.

A Magyarországon töltött idő az illetőség meghatározása során fontos körülmény lehet, azonban önmagában a 183 napot meghaladó tartózkodás nem eredményez automatikusan magyar adóügyi illetőséget; az illetőséget minden esetben az összes releváns körülmény együttes értékelésével szükséges megállapítani.

A külföldi foglalkoztató által a Magyarországon munkaviszonyban foglalkoztatott nomádnak fizetett jövedelem belföldi tevékenységgel arányos része után itthon merül fel szja fizetési kötelezettség.

Amennyiben a nomád megbízási vagy vállalkozói jogviszony alapján tevékenykedik Magyarországon, úgy magyar adóügyi illetőség, illetve magyar adózási telephely keletkezése esetén merülhet fel belföldi szja-fizetési kötelezettsége a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben foglaltak szerint.

A fehér kártyával rendelkező nomádok esetében a magyarországi egyéni vállalkozás alapítása a vonatkozó idegenrendészeti korlátozások miatt nem jelent reális alternatívát. EU/EGT állampolgárok esetében ugyanakkor a magyarországi egyéni vállalkozói tevékenység folytatása lehetséges, amely során elsősorban az átalányadózás vagy az általános szabályok szerinti adózás feltételeit szükséges vizsgálni.

Amennyiben a nomád nem egyezményes országból szerzett jövedelméből külföldön is vontak szja-t, úgy ebben az esetben a hazai jogszabály egy speciális beszámítást alkalmaz, melynek értelmében a külföldi adó meghatározott részben levonható a magyar adóból.

Társadalombiztosítási szempontból azt kell vizsgálni, hogy a másik ország tekintetében az uniós szociális biztonsági koordinációs rendeletek, szociális biztonsági egyezmények vagy egyéb nemzetközi szabályok alkalmazandók-e. Amennyiben ezek alapján a külföldi biztosítás fennmaradhat, úgy Magyarországon nem feltétlenül keletkezik járulékfizetési kötelezettség. A társadalombiztosítási kötelezettséget minden esetben az adott foglalkoztatási konstrukció és a vonatkozó nemzetközi szabályok alapján szükséges egyedileg megvizsgálni. A határon átnyúló távmunkavégzés elterjedésére tekintettel 2023. július 1-jétől több európai állam alkalmazza a határon átnyúló távmunkára vonatkozó ún. Framework Agreement szabályait. A megállapodás lehetővé teheti, hogy a munkavállaló a lakóhelye szerinti államban a munkaideje 25–49,9%-ában távmunkát végezzen, miközben megfelelő A1 igazolás birtokában továbbra is a munkáltató államának társadalombiztosítási rendszere maradjon alkalmazandó.

Magyar digitális nomádok külföldön