Jó szakemberből vezető: hol csúszik el a legtöbb KKV-alapító?
Szakemberből cégvezetővé válni, hatékonyan működő csapatot építeni és közben a céget növekedő pályára állítani jelentős kihívást jelent az identitás változástól kezdve a delegáláson át a kontroll egy részének elengedéséig. Szakembereket kérdeztünk arról, hogyan lehet ezt igazán jól csinálni.
Sok vállalkozás ugyanazzal a történettel indul, vagyis van valaki, aki kiemelkedően ért a szakmájához, ügyfeleket szerez, egyre többen ajánlják tovább, a munka pedig szépen gyarapszik. Egy idő után azonban már nem lehet mindent egyedül elvégezni. Megérkezik az első munkatárs, később még néhány, és a vállalkozó egyszer csak azt veszi észre, hogy már nem kizárólag a szakmájából él. Embereket kell vezetnie, döntéseket kell hoznia, szervezetet kell építenie. Sok KKV életében ez az a pont, ahol a növekedés lelassul vagy akár meg is áll. Nem azért, mert elfogynak a megrendelések vagy romlik a szakmai színvonal. Inkább azért, mert a vállalkozás kinövi azt a működési módot, amely az induláskor még tökéletesen működött.
Nyári Péter, a ScaleUp Hungary vezetője szerint ennek jól látható mérföldkövei vannak. „Ha kicsit hátra lépünk és megnézzük a statisztikákat, jól látszanak azok a jellemző üvegplafonok, ahol a cégek növekedése rendszeresen megakad: tíz fő, harminc fő, száz fő körül. A vállalkozások 93 százaléka soha nem nő tíz fő fölé” – mondja Nyári Péter. Tíz emberig egy jó szakember még sokszor képes kézben tartani a teljes működést; részt vesz az értékesítésben, szakmai munkát végez, ügyfelekkel egyeztet, ajánlatot ír, számlázik, embereket vesz fel, problémákat old meg. Ahogy nő a cég, ezek a feladatok már nem férnek bele ugyanabba a munkanapba.
Amikor a cég már a vezető körül forog
A legtöbb vállalkozó ilyenkor ösztönösen ugyanazt teszi, ami korábban is működött: még több energiát tesz bele a munkába, de Klausz Attila vállalkozás- és szervezetfejlesztési https://klausz.hu/ szakember szerint ez csak átmeneti megoldás. „A vezető idejét teljesen kitöltik a napi ügyek, ezért elsősorban azokra a területekre koncentrál, amelyekhez a legjobban ért, eddig is csinált, vagy amelyeket a leginkább szeret: a szakmai munkára, az ügyfélkapcsolatokra” – árnyalja a helyzet a szervezetfejlesztő szakember. Közben háttérbe szorul minden, ami hosszabb távon vinné előre a vállalkozást. A folyamatok fejlesztése, a szervezet tudatos építése vagy a munkatársak fejlesztése rendszerint ráér holnapig. A gond csak az, hogy másnap is ugyanennyi sürgős feladat várja a vezetőt. „Amikor a vezető már nem alakítja, többnyire csak működteti és kiszolgálja a céget, a jó szakmai munka önmagában már nem elegendő” – fogalmaz Klausz Attila.
A szervezet közben észrevétlenül alkalmazkodik ehhez a működéshez, vagyis a kollégák megtanulják, hogy minden fontos kérdésben a vezető dönt, ezért egyre ritkábban vállalnak önálló felelősséget. A szakember szerint „a vezető azért dönt mindenben, mert úgy érzi, csak rá lehet számítani, a szervezet pedig egyre kevésbé tanul meg önállóan működni”. Ez a kör könnyen önmagát erősíti, ugyanis a vezető azt látja, hogy nélküle nem haladnak a dolgok, ezért még több döntést tart magánál. A munkatársak pedig egyre inkább megszokják, hogy minden fontos ügy visszakerül hozzá.
A legnagyobb váltás nem szervezeti kérdés
Az ilyen helyzetekben sokan új szabályokat alkotnak vagy jobbnak vélt folyamatokat vezetnek be a működésbe. Ezek valóban fontosak, a legnagyobb változás mégis a vezető gondolkodásában történik. Sándorfy Adrián, a Brocasterz Podcast Ügynökség társalapítója és a Biznisz Boyz Podcast házigazdája szerint sok vállalkozó úgy tekint magára, mint a cég legjobb szakemberére. Ez természetes, hiszen többnyire valóban ezért indult el a vállalkozás. De a szakmai tudás önmagában még nem üzleti modell. Sándorfy Adrián szerint sok vállalkozó a saját ötletéből indul ki, miközben az első kérdés inkább az lenne: valóban van-e rá piaci igény? Kiknek készül a termék vagy szolgáltatás, milyen problémát old meg, és hajlandók lesznek-e fizetni érte? Ezek azok a kérdések, amelyek már nem a szakmáról, hanem a vállalkozásról szólnak.
Azonban a következő szinthez egy új szerepet is fel kell építeni. „Az nagyon jó, ha egy cégvezetőnek van egy erős szakmai identitása, és pontosan tudja azt, hogy hogy működik az a világ, amiben ő ott van” – mondja Sándorfy Adrián. Szerinte ez a szakmai identitás érték marad, de közben meg kell tanulni azt is, hogyan lehet ezt a tudást másoknak átadni, miként lehet folyamatokat kialakítani, embereket fejleszteni és olyan környezetet teremteni, ahol a csapat önállóan is képes jól működni. Szavai szerint „a vállalkozás nem lesz képes valódi növekedésre, ha vezetőként nem tanulja meg, hogy a saját tudását át tudja adni a munkatársaknak.” A vezető szerepe ettől nem lesz gyengébb, éppen ellenkezőleg: egyre nagyobb hatása lesz arra, hogyan működik az egész szervezet. Kiemelte, hogy „egy cégvezetőnek előbb-utóbb ott kell lennie fejben, hogy hogyan tudja növelni a vállalkozását, hogyan tud több profitot termelni, hogyan tud több mindent automatizálni, hogyan tudja jobbá alakítani az ügyfélélményt”.
Az elvárások fogságában
A legtöbb vállalkozó számára talán ez a legnehezebb pont, hiszen évekig az hozta a sikert, hogy minden problémára gyors és jó választ adott. Ahogy nő a cég, egyre kevésbé az lesz az értéke, hogy mindenre ő tudja a megoldást Sokkal fontosabbá válik, hogy olyan embereket építsen maga köré, akik képesek önállóan dönteni. Sándorfy Adrián szerint ilyenkor sok vezető ugyanabba a hibába esik. „Azt várjuk el, hogy ugyanabban a minőségben meg tudják csinálni az emberek helyettünk azt, amit mi csinálunk, de nem teljesen reális elvárás” – mondja Sándorfy Adrián. A cél nem az – tudtuk meg –, hogy mindenki ugyanúgy dolgozzon, mint a tulajdonos. Sokkal inkább az, hogy a munkafolyamatok átláthatók legyenek, a felelősségi körök világosak legyenek, és mindenki tudja, miben dönthet önállóan.
A felelősséget nem lehet félúton átadni
Amikor szóba kerül a szervezetépítés, sok vezető elsőként új szabályokra vagy részletesebb folyamatokra gondol. Ezek valóban fontosak, önmagukban mégsem oldják meg a problémát. Klausz Attila szerint a legtöbb működési zavar ott kezdődik, ahol a felelősség és a döntési jog elválik egymástól. „Felelősséget csak megfelelő döntési joggal és a szükséges információkkal együtt lehet valóban átadni” – mondja a szervezetfejlesztő szakember.
Ez első hallásra magától értetődőnek tűnik, a mindennapokban mégis sok vállalkozás működik ennek éppen az ellenkezője szerint. A munkatárs felel egy területért, minden fontos döntést mégis jóvá kell hagyatnia a vezetővel. A tulajdonos úgy érzi, továbbra is minden rajta múlik, a kolléga pedig azt éli meg, hogy valójában nem bíznak benne.
Klausz Attila szerint legalább ennyire fontos, hogy mindenki értse, milyen szerepe van a szervezet egészében, ugyanis „a jól működő szervezetekben egyensúlyban van a felelősség, a képesség és a hatókör”. Ahogy nő a cég, ezt az egyensúlyt már nem lehet pusztán személyes jelenléttel fenntartani. A vállalkozás kezdetén szinte mindenki közvetlenül a tulajdonossal dolgozik együtt, látja, hogyan gondolkodik, milyen minőséget vár el. Később már ez sem működik ugyanúgy. Talán ez írja le a legpontosabban, miért válik idővel nélkülözhetetlenné a tudatos szervezetépítés.
A cég fejlődésével a vezető munkája is megváltozik
A legtöbb vállalkozó azért indít céget, mert szeretne szabadabban dolgozni és saját maga alakítani a jövőjét. Néhány évvel később sokan éppen az ellenkezőjét élik meg. „Van csapatod, mégis úgy tűnik, hogy nélküled semmi nem halad; a döntések újra és újra visszapattannak hozzád; minden nap úgy ér véget, hogy csak tüzet oltottál, a jövőre pedig nem jut idő” – mondja Nyári Péter. Szerinte ezen nem egy újabb túlóra segít.
„Szánjon negyedévente legalább egy-két napot egy külső helyszínre, kizárólag azért, hogy a cégén dolgozzon, ne a cégében” – javasolja a ScaleUp Hungary vezetője. A különbség egyetlen szó, mégis teljesen más nézőpontot jelent.
A szakember szerint a szervezet fejlesztésére tudatosan kell időt teremteni, amit érdemes a szervezeti ábrával kezdeni. Ha a tulajdonos végignézi, milyen feladatok vannak a cégben és beírja mindenhová a felelős nevét, sokszor meglepő eredményt kap. A legtöbb rubrikában ugyanaz a név szerepel. Innen már könnyebb eldönteni, melyik két-három területet érdemes elsőként átadni másnak, árnyalta a helyzetet.
Mi a helyzet a kontrollal?
Sok vezető attól tart, hogy ha kevesebb operatív feladatot végez, elveszíti a rálátását a vállalkozásra. A három szakember tapasztalata ennek éppen az ellenkezője, ugyanis a jól működő cégekben a vezető nem távolodik el a vállalkozásától, sokkal inkább egyfajta pozícióváltásról van szó. Sándorfy Adrián szerint egy idő után már nem az a legfontosabb feladata, hogy ő készítse el a legjobb ajánlatot vagy ő oldja meg a legbonyolultabb szakmai problémát. Szerinte „egy cégvezetőnek előbb-utóbb ott kell lennie fejben, hogy hogyan tudja növelni a vállalkozását, hogyan tud több profitot termelni, hogyan tud több mindent automatizálni, hogyan tudja jobbá alakítani az ügyfélélményt”. Ez már egészen más nézőpont, mint amelyből a vállalkozás indult. A hangsúly fokozatosan áthelyeződik a napi feladatokról arra, hogyan lehet olyan szervezetet építeni, amely hosszú távon is képes fejlődni.
Elengedni a segédrudat
Klausz Attila egy egyszerű hasonlattal írja le ezt a vezetői váltást. Mint mondja, „a szülő először egy segédrúddal tartja egyensúlyban a biciklit, majd eljön a pillanat, amikor elengedi. Aggódik, mert tudja, hogy a gyerek eleshet, de mégis örömmel figyeli, hogy már önállóan teker. A vezetőnek is ezt kell megtanulnia: elengedni a segédrudat, és örülni annak, hogy a munkatársai nélküle is képesek jól működni”. Talán ez választja el leginkább a kiváló szakembert a jó vezetőtől.
Összefoglalva
A szakmai tudás a cég működésének továbbra is az egyik legfontosabb alapja marad. Egy növekvő vállalkozás életében azonban eljön az a pont, amikor már nem ez határozza meg a cég fejlődésének ütemét. A következő szintet az nyitja meg, hogy az alapító képes-e új szerepet vállalni: olyan vezetővé válni, aki nem minden döntést maga akar meghozni, miközben olyan szervezetet épít, ahol mások is felelősséget vállalnak, önállóan gondolkodnak és együtt viszik tovább azt, amit egykor egyetlen jó szakember indított el.
Tovább olvasnád?
Regisztrálj!
- Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
- Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
- Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
- Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből
Kérdeznél a digitalizációról?
Kérdezd a Telekom Digitalizációs Asszisztenst, és kapj válaszokat a vállalkozásodra szabva.