NAV támogató eljárás: mire számíthatnak a külföldi jövedelemmel rendelkező magánszemélyek?

A NAV a nemzetközi automatikus információcsere (DAC1, DAC2/CRS) keretében több mint 100 országból kap adatokat a külföldi pénzintézeteknél vezetett számlák és befektetések adatairól. Ha a hatóság észleli, hogy az adatok és a magánszemély által bevallott jövedelmek között eltérés van, támogató eljárást indít. Ez nem ellenőrzés, és nem jár azonnali szankciókkal, hanem lehetőséget ad az önkéntes egyeztetésre, magyarázatra és szükség esetén önellenőrzésre.

A támogató eljárást 30 napon belül folytatja le a NAV. Ha az adózó nem működik együtt, nem reagál vagy nem rendezi a felmerült kérdéseket, a NAV adóellenőrzést indíthat, amely már szankciókkal is járhat, akár az adóhiány 50%-át elérő bírság formájában.

Az adózóknak különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a külföldi befektetésekből származó jövedelem típusát (pl. osztalék, kamat, árfolyamnyereség stb.) a magyar Szja törvény szerint helyesen határozzák meg, mert ez befolyásolja az adókötelezettséget és az esetleges adókedvezményeket. Kiemelendő, hogy a külföldi pénzintézetek által kiállított igazolások gyakran nem felelnek meg teljesen a magyar szabályoknak, ráadásul a külföldi igazolás szükségszerűen eltér a bevallási adatoktól, ugyanis az nem a jövedelmet, csak a bevételre vonatkozó számadatokat tartalmazza.

A fentiekben hivatkozott DAC1 adatszolgáltatás az Európai Unió tagállamai között van érvényben és elsősorban a munkaviszonyból, tiszteletdíjból, életbiztosításból, ingatlanértékesítésből és nyugdíjakból származó jövedelmekre vonatkozik. Ezen jövedelmek kapcsán a vonatkozó kettős adóztatást elkerülő egyezmények alapján vizsgálandó

1. egyfelől a jövedelmet szerző magánszemély adóügyi illetősége, valamint az is, hogy
2. az adott jövedelem Magyarországon vagy külföldön adóköteles-e, illetve - amennyiben felmerül külföldi adókötelezettség,
3. az beszámítható-e a magyar adóba, vagy mentesíthető-e a magyar adókötelezettség alól. míg a DAC2/CRS a pénzügyi számlák adatait (pl. számlatulajdonos, számlaegyenleg, kamatok, osztalékok, értékpapír-értékesítések) tartalmazza.

Mivel az adatok gyakran kumuláltak, pontatlanok vagy hibásak lehetnek, a magánszemélyeknek javasolt alaposan összevetni a NAV értesítésében foglaltakat a saját dokumentumaikkal, és szükség esetén adótanácsadó segítségét kérni a pontos adókötelezettség megállapításához. A támogató eljárás során fontos, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő banki dokumentumok, amelyek valamennyi releváns adatot tartalmazzák. Nemcsak az összesítő kimutatások lehetnek szükségesek, hanem tranzakciós szintű részletezések bemutatását is kérheti a NAV, különösen akkor, ha az összesítő dokumentumok nem tartalmazzák valamennyi szükséges információt.

Összességében a támogató eljárás jó lehetőség az adózóknak arra, hogy rendezzék esetleges eltéréseiket a NAV-val szemben büntetés nélkül, így érdemes élni vele és együttműködni a hatósággal.

A szerző adótanácsadó, jogász, a WTS Klient Kft. managere.