Sakk és üzlet: hogyan gondolkodik egy nagymester – és mit tanulhat ebből egy vállalkozó?

A sakk: az elme konditerme

Szabó Krisztiánt már gyerekként rabul ejtette a játék: öt évesen kezdett sakkozni, amikor a szülei vásároltak egy számítógépet. Ezen két játék volt: pasziánsz és sakk. Soha többé nem volt kérdés, melyikhez nyúl: „Óvodából hazaértem, és játszótér helyett egész délután sakkoztam a géppel” – meséli.
Gyors fejlődés, korosztályos bajnoki címek, majd nemzetközi sikerek következtek. És egy felismerés: a sakk nem csupán játék, hanem egy olyan gondolkodásfejlesztő rendszer, amely univerzálisan, szinte az élet minden területén alkalmazható – akár az üzletben is.
„Ez olyan, mint a konditerem az agynak. Ha rendszeresen csinálod, garantáltan fejlődsz. Nem azért, hogy világbajnok legyél – hanem hogy jobb legyél saját magadnál.” – hangsúlyozza. 

 Miért értékes a sakk egy vállalkozónak?

A sakk tökéletesen megmutatja azt, ami az élet: korábbi döntéseink által meghatározott lépések mentén haladunk, és minden döntés hatással van a lehetőségeinkre.
Krisztián három olyan, a KKV-k számára kritikusan fontos gondolkodási területet emelt ki, amelyekben a sakk, és leginkább az általa megtanulható, kialakítható gondolkodásmód hasznos lehet:

1. Stratégiai tervezés – teljes tábla vs. következő lépés

A legtöbb vállalkozó a „mi legyen most?” kérdésben él. De a sakk arra tanít, hogy egyszerre lásd a teljes térképet: nemcsak az azonnali lépést, hanem a következő hármat is.
„A sakktábla megtanít arra, hogy ne csak reagálj, hanem tervezz. Ez az üzletben is így van: ha csak a következő kampányra fókuszálsz, túl sok frontot nyitsz, és szétesik a rendszer.” – magyarázza.
Jó példa erre az az általánosnak is mondható üzleti gyakorlat, amikor egy cég egyszerre sok mindent akar csinálni: új termék, webshopfejlesztés, offline nyitás, marketingkampány – mind egyszerre. Ez a sakkban úgy néz ki, mintha valaki egyszerre támadna a vezérszárnyon, a királyoldalon és a centrumban: látványos, csak éppen működésképtelen. Másképpen: a látványos aktivitások után egyszerűen szétesik a középjátékod.
A nagymester tanácsa: „Az elején egyetlen kulcsterületre erősíts, arra vigyél át minden erőforrást. Ha ott stabil vagy, akkor nyiss új frontot.”
Mindezek mellett a nagymester szerint még a rossz stratégia is jobb, mintha nem lenne semmi. Mert egyszerűen lépni kell (az üzleti életben is).

2. Kockázatkezelés – nem minden támadás éri meg

A vállalkozók sokszor impulzívan döntenek: valami szembe jön, jó ötletnek tűnik, és beleugranak. És ilyenkor sokszor elhangzik az „aki mer az nyer” és más hasonló szólamok. A sakk ezzel szemben megtanít arra, hogyan ismerd fel a rossz lépéseket.
„A kizárásos alapon való gondolkodás az egyik legnagyobb érték” – mondja Krisztián. – „Amikor rengeteg lehetőség van, akkor az első kérdésnek kell lennie, hogy: mi az, ami biztosan nem jó? Így gyorsan eljutsz az optimális úthoz.”
A türelem kikopott az üzletivitelből, mert sokan azonnal eredményeket akarnak, gyors sikereket hajszolunk. Jönnek a marketing- és a growth hacker trükkök. Pedig ezek inkább rövid távú csapdák.
A sakkban ez a „megnyitási csapda” megfelelője: azaz rövid távon működik, de hosszú távon összeomlik. A tanács: előbb stabil cashflow, egyszerű és skálázható működés, kiszámítható ügyfélszerzés – és csak aztán jöjjenek a kreatív ötletek. Mert nem éri meg felesleges kockázatokat vállalni.

3. Erőforrás-menedzsment – a túl gyors növekedés veszélyei

A túl gyors növekedés mögötti folyamatok hasonlóak az előző hibához, ám míg ott a szétesés kockázata volt, addig a túl gyors növekedés valójában azt jelenti, hogy fedezet nélkül támadsz a táblán. A nagymester szerint ez a biztos bukás receptje. „A cég is össze tud omlani növekedés közben” – mondja Krisztián. – „Ez olyan, mint egy túl gyors, fedezet nélküli támadás a táblán.”
Tehát a gyors bővülés következtében felpörgött vállalat esetében kritikus fontosságú lehet a tudatos erőforrás-menedzsment, hogy elkerüljük:

• a rossz delegálást,
• a rossz felvételeket,
• a kapkodó folyamatokat,
• és mindezáltal a széteső rendszert

A nagymester tanácsa, hogy először stabilizáljuk a rendszert, azaz legyen fedezet a támadásra. Ezt követően egyszerűsítsük a saját dolgunkat, ne bonyolult rendszerben támadjunk. Majd, ha mindez megvan, akkor jöhet a növekedés, ami ezúttal biztonságos lesz.

4. Kríziskezelés: mit csinál egy nagymester?

Minden lépés nem jöhet ki jól, ezért előfordulhat a legnagyobbakkal is, hogy hirtelen tüzet kell oltani. Azaz egy vállalkozás életében elkerülhetetlen, hogy néha „szorít az óra”: például romló eredmények, a konkurens támadásai, elvesztett ügyfél vagy finanszírozási gondok miatt.

Krisztián szerint a nagymester háromlépéses protokollja ilyenkor életmentő lehet:
1. Stabilizálás – szüntesd meg a fenyegetést
„Előbb a tűzoltás. Mint a sakkban: ha mattfenyegetés van, nem indítasz támadást.”
2. Normalizálás – rendezd át az erőforrásaidat
Vagy ahogy ő mondja: „visszacsoportosítom a bábuimat az erős mezőkre”.
3. Fordítás – csak akkor, ha helyreállt a stabilitás
Amíg nincs stabil alap, vállalkozásban tilos a növekedés: „Válságban nem növekedünk. Válságban stabilizálunk.”

Nem lehet minden partit megnyerni

Krisztián útja is hosszú volt, míg nemzetközi nagymester lett, és sokszor veszített ő is. Gondoljunk csak bele: míg egy focista egy évben lejátszik 50–60 meccset, addig egy sakkozó egy este is le tud játszani ennyi partit. Ezért sokkal több vereséggel is találkoznak – és sokkal jobban tudják kezelni is.  A sakk a kudarc feldolgozásában is segíthet: az első és legfontosabb Krisztián szerint, hogy „kudarc nincs, inkább úgy nevezem, hogy késlekedő siker”. Ez is egy fontos, gondolkodásbeli különbség. A nagymester minden elvesztett játszmát elemez, és ugyanígy érdemes minden rossz üzleti döntést is feldolgozni⁣.

Nehéz a vereség feldolgozása, de úgy az igazán nehéz, ha egyedül van az ember. Nem véletlen, hogy a verseny sakkban egy dedikált team van a nagymester mellett / mögött. Szabó Krisztián is dolgozott együtt Polgár Judittal és Lékó Péterrel is, mint szekundáns. A sakkban természetes, hogy még a legjobbaknak is kell edző – mert kívülről más szinten látszanak a hibák és a lehetőségek. Mentor nélkül nincs csúcs, és ez a vállalkozóknál is igaz. Krisztián szerint „Egy vezetőnek talán még nagyobb szüksége van mentorra. Ő hordja a legnagyobb felelősséget.” Ezért érdemes átgondolni a vállalatvezetőknek, ha egyedül vannak, hogy kit tudnak bevonni, kivel tudják megosztani a vállalatvezetés és üzleti döntéshozatal kihívásait, problémáit – és sikereit.

Tanácsok vállalkozóknak

Kezdjünk el sakkozni. És tanítsuk gyerekeinket is erre. Mert a sakk gondolkodásfejlesztést és személyiségfejlődést jelent. A sakk a gyerekekre is elképesztő hatással van: bizonyítottan fejleszti a koncentrációt, a logikát, a problémamegoldást. Egy brit kutatás szerint – meséli a nagymester – azok a tanulók, akik heti három matekóra helyett három sakkórát kaptak, fél év után 30%-kal jobb teljesítményt értek el minden tantárgyból. És hogy hogyan lehet megszerettetni? „Élményen keresztül. Játszani velük, hagyni, hogy nyerjenek. A gyerekeknek a szigorú egyesületi oktatás unalmas – az élménysakk működik jól.”

Szabó Krisztián nemzetközi sakk-nagymester tanácsai vállalkozóknak, avagy mit vihet haza egy vállalkozó a sakktábláról?

• Stratégiai gondolkodást – ahol a teljes piacot látja, nem csak a következő lépést
• Kockázatfelismerést – gyors döntési technikákat krízisben
• Erőforrás-menedzsmentet – hogy ne ess szét növekedés közben
• A veszteségek feldolgozásának képességét
• Tudatos fejlődést – mentorral, rendszerben
• Fegyelmet és türelmet – ami nélkül nincs hosszú távú siker

Ahogy a nagymester mondja: „Ez nem sikerrecept. De garantált fejlődés. Mint a konditerem – csak az agynak.”