„Az online térben nem lehet félgőzzel játszani” – így nőtt túl Nyíregyházán a Nyírosz

Aki járt már Nyíregyházán, jó eséllyel találkozott a „nyírosz” kifejezéssel, ami a városban jellegzetes módon elkészített gyros neve lett. A specialitás abban rejlik, hogy a gyroshús egy úgy nevezett gyroskiflibe kerül, joghurtos öntet vagy tzatziki helyett pedig egy majonézes alapú, édes mártás kerül rá, a tetejére pedig reszelt sajt. Van, aki odavan érte, és van, aki meglepetten fogadja, hogy a gyrost így készítik, de mindenképpen egyedi a jelenség az ország más vidékeiről Nyíregyházára látogatók számára.

Na de mi is az a „nyírosz”?

A szabolcsi streetfood-sztár már a nyolcvanas-kilencvenes években megjelent, ám a „nyírosz” név jóval később ragadt rá. Menyhért Gábor, a Nyírosz büfék alapítója úgy emlékszik, hogy egy, a Nyíregyházáról fővárosba szakadt fiatalok számára létrehozot zárt Facebook csoportban találkozott először a kifejezéssel: „Valaki beírta a kérdést, hogy ki kér valamit Nyíregyházáról, és erre jött válaszként, hogy ’hozz egy nyíroszt’. Amikor belevágtam a vállalkozásba, akkor tudatosan ezt a nevet választottam, szerettem volna erre felépíteni a marketinget.”
Gábor mentorának tekinti Adler Lászlót, aki a 80-as években, amikor még nem lehetett pitát beszerezni, kikísérletezte, hogy hosszúkás kiflit is meg lehet tölteni gyroshússal. Gyerekkora óta nagy kedvence a gyros, ha otthon maradt valamilyen sült hús, akkor ő azt átfűszerezte és gyrost készített magának belőle. A konyhai sürgölődés csak hobbiszinten maradt meg az életében, hivatása szerint szoftverfejlesztő lett belőle – meg most már két nyíregyházi „nyíroszozó” tulajdonosa.

Miért pont a nyíroszozó, és mennyire volt tudatos a helyszínválasztás?

„Már legalább tíz éve motoszkált a fejemben, hogy valamilyen vállalkozást kellene indítani. Először hamburgerezőben gondolkodtam, az inspirációt egy az Egyesült Államok nyugati partján tett utazásom adta, ott találkoztam az In and Out étteremlánccal. Tetszett az egyszerűségük, ízlett a hamburgerük, megfogott a viszonylag szűk ételválasztékuk – ezt akartam átültetni egy saját vállalkozásba” – meséli Gábor arról, hogy mi adta az ötletet a vállalkozás indításához.
Három éve nyitott meg az első egység a nyíregyházi piac szomszédságában, a Búza téren, tavaly év végén pedig már egy új nyíroszozó is várja a vendégeket a belvárosban, a Kossuth téren. A cél a további terjeszkedés, túl a város határain: „A terv az, hogy Debrecenben is megjelenünk egy egységgel, a következő lépés pedig egy budapesti nyíroszozó megnyitása lesz” – árulja el Gábor.  Aki nyíregyházi, az tudja, hogy Nyírosz első egysége, a Búza téren, csak mintegy 100 méter távolságban van egy több mint harminc éves múltra visszatekintő gyrosozótól. Gábor azt mondja, hogy a helyszínválasztást nem is annyira a konkurencia, mint inkább a piaccsarnok közelsége határozta meg: azt remélték, hogy onnan érkezik majd forgalom hozzájuk, de mostanra a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem feltétlenül igaz. A konkurens közelsége olykor inkább hátrányos, mint előnyös, mert gyakran összekeverik őket: volt, hogy valaki odament felvenni a náluk leadott rendelést.

Mi áll a siker hátterében? Erős online jelenlét, Google Térkép ajánlások, vagy valami más?

A tervekben tehát máris városhatáron túli terjeszkedés szerepel, pedig az indulás nem volt sima ügy, az első év mínuszos volt – de Gábor így is számolt vele, hogy nem rögtön fog nyereséget termelni a vállalkozás. Biztos volt benne, hogy a koncepció, amit kitalált, beérik, és a vállalkozás felpörög. A következő év már nyereséges lett, a harmadik évben pedig még jelentősebb forgalomnövekedést tapasztaltak: „A január a vendéglátásban jellemzően nagyon gyenge hónap, de most a tavalyi év nyarához hasonló forgalom volt nálunk.”
A növekedés hátterében több tényező áll: sokat számítanak a vendégek ajánlásai, a Google Térképen 4,6-os értékeléssel büszkélkedhetnek, de legalább ilyen fontos a marketing is. Gábor maga vette kézbe a marketingtevékenységet, és elsősorban rövid videók készítésére fókuszál. Jelen vannak a Facebookon és a TikTokon is, ott teszik közé a videókat. „Nagy az elérésünk, itt Nyíregyházán megtekintésszámban, lájkok számában, követők számában már mindenkit leelőztünk, és nem is csak a vendéglátó szektorban. Mindezt úgy, hogy én magam találom ki a részleteket, én vágom a videókat. Kezdetben nehéz volt szereplőket találni, gyakran a feleségem szerepelt a videókban, de mostanra kialakult egy kör, hogy kik dolgoznak velünk rendszeresen. Ott tartunk, hogy minket keresnek, hogy szeretnének szerepelni a videóinkban. Volt, hogy valaki egy álláshirdetésünkre is azért jelentkezett, hogy majd később ő is benne legyen a tartalmakban” – meséli Gábor.
De az is előfordult, hogy Gábor, pontosabban a Nyírosz belvárosi egysége szerepelt a Fókuszcsoport egyik videójában: „Gyorsan felismertem a lehetőséget, mertem megszólítani a stábot, így hozzánk tértek be, pedig van a főtér környékén még néhány opció.”
Gábor nem marketingszakember, de sokat inspirálódik külföldi videókból, főleg gasztronómia-vendéglátás vonalon. A már befutott éttermek videóiból próbálja megtanulni, hogy mi és miért működik az online kommunikációban. „Kiemelném azt is, hogy mérjük a videók teljesítményét, komoly Excel-táblát vezetünk a visszajelzésekről, sőt, azt is ki tudom olvasni az adatokból, hogy melyik nap hány órakor érdemes posztolni” – teszi hozzá Gábor. TikTokon és Facebookon vannak jelen egyelőre, az Instagramot, mint lehetséges plusz platformot fontolgatják.
A közösségi médiában virálisan terjedő videóknak és posztoknak is köszönhető, hogy egyre nő a Nyírosz népszerűsége. És nem is csak a nyíregyháziak körében. Ha ránézünk a Google Térképen olvasható véleményekre, akkor sokan számolnak be arról, hogy a városban tett látogatásuk alkalmával úgy érezték, nem hagyhatják ki a helyi specialitást, és már csak ezért is keresték fel a Nyíroszt. Mondhatni, hogy az országszerte híres nyíregyházi állatkert után a Nyírosz lett a szabolcsi megyeszékhely másik fő nevezetessége.

Hogyan segíti az AI és a digitális fejlesztés a vállalkozást?

És ha már szó esett arról, hogy a marketingben mennyire újítóknak számítanak a helyi éttermek között, nem lehet meglepő, hogy a mesterséges intelligenciát is igyekeznek kiaknázni.
„Képgenerálásra rendszeresen alkalmazzuk: nem teljes egészében mesterséges intelligencia készíti a vizuális anyagokat, de egy-egy elemét igen, amelyeket aztán szerkesztőprogramokban véglegesítünk. Videós tartalmaknál is kísérleteztünk már AI-alapú megoldásokkal, például egyes jelenetek generálásánál. Az operatív működésben szintén támaszkodunk rá, többek között döntéshozatali folyamatok támogatására. Emellett saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszerrel dolgozunk – szoftverfejlesztőként ezt magam építettem fel. A rendszer kezeli a készletet, központilag látjuk a beszerzéseket, és részletes statisztikákat tudunk kinyerni belőle. A fejlesztés folyamatos: hónapról hónapra kerülnek be új funkciók, attól függően, mire van kapacitás, illetve mi válik sürgetővé. Nemrég például digitális jelenléti ív is bekerült a rendszerbe, így egyre több adminisztratív folyamatot tudunk papírmentesen kezelni. A cél az, hogy a rendszer egyre intelligensebbé és hatékonyabbá váljon, valódi támogatást adva a napi működéshez” – magyarázza Gábor.

Milyen kihívásokkal kell szembenéznie ma egy vendéglátó szektorban működő vállalkozásnak?

Gábornak nem ez az első vállalkozása, volt már üzleti tapasztalata, a vendéglátó szektor mégis tartogatott kihívásokat számára: „Ez egészen más terep: speciális, kiszámíthatatlan és kifejezetten nehéz műfaj. Kívülről sokkal egyszerűbbnek tűnik, mint amilyen valójában. A gyakorlatban szinte minden nap adódhat váratlan helyzet – technikai probléma, alapanyaghiány vagy éppen emberi tényező. A vendégek ráadásul a nagy, nemzetközi franchise-ok által megszokott sztenderdekhez mérnek minket: gyorsaságot, állandó minőséget, kiszámítható kiszolgálást várnak el. Egy kisebb vendéglátóhelyként ezt nap mint nap hozni komoly kihívás. Hosszú időbe telt, mire kialakítottuk a saját belső folyamatainkat és minőségi sztenderdjeinket – és talán még nagyobb feladat volt ezek következetes betartatása.”
Ma már könnyebb a helyzet: a felépített know-how-nak köszönhetően egy új munkatársat akár néhány nap alatt be tudnak tanítani. Kezdetben azonban még keresték a legjobb módszereket, de a kísérletezés a fejlődési útjuk része volt. Az étlapot is módosították, finomhangolásokat végeztek, egy-egy recepten is változtattak olykor: „Akkor is mertünk módosítani, amikor már stabil vendégkörünk volt. A visszajelzések megerősítettek bennünket abban, hogy jó irányba haladunk” – mondja Gábor. A vendéglátásban visszatérő probléma a munkaerőhiány és a magas fluktuáció – és ez Nyíregyházán sincs másként. Gábor arról számol be, hogy náluk is mindennapos jelenség, hogy vadászni kell a jó munkaerőre: „Mi is megtapasztaltuk, hogy nehéz stabil, megbízható csapatot építeni. Az elmúlt időszakban a második egységünkből is többen távoztak: volt, akitől mi váltunk meg, és volt, aki saját döntésből ment el. Akadtak működési és hozzáállásbeli problémák is. Tudatosan fiatalokkal dolgozunk, mert számukra versenyképes bérezést tudunk biztosítani, és igyekszünk kiszámítható feltételeket teremteni. A vendéglátásban gyakori az órabéres konstrukció, ami erősen ingadozó jövedelmet jelenthet. Mi ezzel szemben fix, tervezhető nettó bért kínálunk, ami inkább egy irodai munkaviszony stabilitását idézi. Emellett csapatépítő programokkal, közös eseményekkel is igyekszünk erősíteni a lojalitást és vonzóbbá tenni a munkahelyet.”

Mik a rövid- és hosszabb távú célok a Nyírosz számára?

Gábornak cégvezetőként ma már kevésbé kell napi szinten jelen lennie az operatív működésben. A saját fejlesztésű rendszernek köszönhetően az adatok jelentős részét központilag, akár otthonról is ellenőrizhető számára. Ennek ellenére körülbelül kétnaponta személyesen is jelen van valamelyik egységben – részben kontroll, részben kapcsolattartás miatt. A cél az, hogy a rendszer egyre önjáróbb legyen, és a napi működés egyre kevesebb közvetlen beavatkozást igényeljen. Gábor azt mondja, hogy még vannak feladatok ezen a téren, de az irány egyértelmű: stabil csapat, átlátható működés, kevesebb tűzoltás.
Most már, hogy kellő tapasztalat felgyűlt a vendéglátásban is, Gábor akár más profilú egységgel is próbálkozna: „Engem nagyon izgat a hamburger-téma, nem tudom kizárni, hogy egyszer lesz egy hamburgerezőm is. Most viszont annyira elcsépeltté vált már a smashed burger vonal, hogy nem érzem időszerűnek a hamburgerezővel való próbálkozást. De mindenképpen bátrabban vágnék már bele egy ilyen új bizniszbe, azt érzem.”
Öt éven belül Budapesten is szeretnének jelen lenni legalább egy egységgel, és a működést franchise-modellben képzelik el. „A cél az, hogy a jelenlegi üzlet operatív üzemeltetését is franchise partner vegye át, mi pedig a márkaépítésre és a magasabb szintű stratégiai feladatokra koncentrálhassunk. Ez azt jelenti, hogy a hangsúly a hálózatépítésen, az egységes sztenderdek kialakításán és a háttérfolyamatok megerősítésén lesz. Hosszabb távon saját háttérkonyhát is szeretnénk létrehozni, ahol a kulcstermékeket – például a saját receptúra alapján készülő pékárut – központilag állítanánk elő a hálózat számára. Ez nemcsak minőségbiztosítási, hanem márkaépítési szempontból is fontos lépés” – fejti ki Gábor.
De vannak távlati tervek Nyíregyházán belül is, a céljuk a kiszállítási piac megerősítése. Nem kizárólag a saját kínálatukban gondolkodnak, hanem egy olyan, több éttermet összefogó rendszerben, amely a nemzetközi platformokhoz hasonlóan működik, ugyanakkor a helyi szereplők számára is méltányos, fenntartható piaci feltételeket biztosít.

Menyhért Gábor, a Nyírosz tulajdonosának 3 legfontosabb tippje más vállalkozások számára:

1. Ne féljünk a matektól: ne érzésből vállalkozzunk, hagyatkozzunk a számokra
   A leggyakoribb hiba, amit fiatal vállalkozóknál látni, hogy „érzésre” döntenek. Egy ötlet lehet lelkesítő, de a számok nem hazudnak. Minden döntést kőkemény, valós adatokra kell alapozni: költségek, megtérülés, cash flow, árrés. A matek nem ellenség, hanem biztonsági háló. Ha a számok nem működnek, az üzlet sem fog.
2. Tervezni kötelező – különben jön a kiégés
   Legalább negyedéves tervekben érdemes gondolkodni, konkrét célkitűzésekkel. A vállalkozás könnyen beszippant, és ha nincsenek mérföldkövek, gyorsan elvész az irány. A tudatos tervezés nemcsak üzletileg hasznos, hanem mentálisan is kapaszkodót ad: a célok elérése visszajelzés, sikerélmény, motiváció.
3. Az online térben nem lehet félgőzzel játszani
   A social media ma már nem extra, hanem alap. A figyelemért óriási a verseny: néhány másodperc alatt dől el, hogy valaki továbbgörget-e. Organikus elérést unalmas tartalommal gyakorlatilag lehetetlen építeni. Ha valaki nem akar komoly összegeket hirdetésre költeni, kreatívnak, bátornak és következetesnek kell lennie.