Hiába kerestek gyerekkönyvet, boltot nyitottak és kiadót is alapítottak – A Pagony története

Az igazi mesevilágot teremtő, idén 24. évfordulóját ünneplő Pagony három család tulajdonában áll, és bár ez nem céljuk, a sajátok mellett két – pécsi és soproni – franchise bolttal is rendelkezik. „A gimnáziumi legjobb barátnőmmel, Kovács Eszterrel kisétáltunk a Vörösmarty térre, a Könyvhétre, hogy az akkor egyéves fiainknak könyvet vegyünk. Az sem volt azonban egyértelmű, melyik standon találunk egyáltalán gyerekkönyveket” – idézte fel az ötlet születését Sárdi Dóra, az egyik tulajdonos. Akkor ott, június elején kitalálták, nyitnak egy könyvesboltot, ahol kizárólag gyerekeknek való dolgokat lehet kapni. Ahogy körülnéztek, Magyarországon ilyet nem is találtak. Hiába számolgatott azonban a két 25 éves, magyar szakot végzett bölcsész, nem volt elég pénzük. Megkérdeztek egy másik, akkor Izraelben élő barátnőt. „Demény Eszternek is régre nyúló, mély kapcsolata van gyerekkönyvekkel; a nagymamája a Móra Könyvkiadó egyik meghatározó szerkesztője volt.” Igent mondott, így a három lány, a férjeik támogatásával, közösen kezdett vállalkozni. Bő három hónappal később, október 19-én megnyitották a boltot a Pozsonyi úton.

„Fullbölcsészek” a pult mögött

Az odáig vezető út nem volt zökkenőmentes, de mint Dóra felidézte: „fiatalok voltunk és nagyon akartuk.” Azóta gyakran emlegetik: „micsoda vagányság volt belevágni.” Az összes pénzüket beletették: Dóra a pici örökségét, az egyik család eladott egy lakást, a másik pedig kölcsönkért. Sokan le akarták őket beszélni, arról főleg, hogy a Pozsonyi út legyen a helyszín. „Én ide születtem, a szívem csücske, igaz, akkor még nem volt ilyen élő, népszerű utca. Nem hallgattunk senkire” – tette hozzá.

Az üzleti tervüket több évre előre készítették, aztán módosítgatták. „Tudtuk, mit szeretnénk elérni, hogyan akarunk működni. Minden hónapban leültünk, átnéztük a számokat. Ahhoz képest, hogy hatunk közül öt »fullbölcsész« klasszul magunkévá tettük a vállalkozói szemléletet” – mondta Dóra. Eleinte megtartották a megélhetést jelentő munkájukat: az „izraeli” Eszter fordított, a másik szerkesztett, Dóra pedig az éppen akkoriban kezdett kutatását folytatta, tíz évig. Beosztották, mikor melyikük áll a pult mögé. Nagyjából másfél év múlva vették fel az első alkalmazottat, amikor a legtöbbet vállaló Eszternek is gyereke született. Megbeszélték, pénzt addig nem vesznek ki a vállalkozásból, amíg arra a fejlődéshez szükség van. „Sokáig nem fizettünk osztalékot, most is szerényen tesszük. 5-6 évig még fizetést sem adtunk magunknak” – árulta el Dóra.

Férjek támogatásával digitális alapú vállalkozói szemlélet

Az egyik férj, Banyó Péter hamar teljes mellszélességgel beszállt: történészként beletanult az IT-szakmába, és Demény Eszter férjével közösen kifejlesztette a Pagony első szoftverét. „Nekik köszönhetjük, hogy az első perctől kezdve digitális alapon dolgozunk. Az üzleti szemléletet is az izraeli férj, Haim Schlesinger hozta. Ő akkor már alapított néhány céget. Rengeteget tanultunk tőle. Jó kérdéseket tett föl, amelyekre mi hamar tudtunk klassz válaszokat adni. Az én férjem, Gáspár Máté akkoriban a Krétakör Színház ügyvezetője volt, most az Örkény Színház igazgatója, így neki is nemcsak affinitása, hanem tudása is van arról, hogyan lehet működőképes kulturális mintázatokban gondolkodni” – tette hozzá Dóra. A vállalkozói szemléletet úgy sajátították el, hogy megmaradtak bölcsésznek. „Természetes, hogy sokat olvasunk, gyűjtjük a kulturális élményeket. Sokat változott a pénzügyekhez való viszonyom, értelmet nyertek az olyan kifejezések, mint a B2C vagy KPI vagy az üzleti terv különböző oszlopaiban lévő fogalmak a nettó és bruttótól kezdve az adózás utáni nyereségig” – árulta el.

Kiadó és a boltos játék

A második boltot 2004-ben nyitották a Lövőház utcában, de 2008-ban be is zárták. „A válság előtt időben kiugrottunk belőle”. Úgy döntöttek, nem is a bolthálózat-építésből szeretnének megélni, hanem a könyvkiadásból. Erre már induláskor is gondoltak, ám felmérték, csupán három-négy könyv elkészítésére lett volna elég a pénzük. „2001-ben újra kiadtuk a Boribon születésnapja című Marék Veronika mesét. Én voltam éppen a boltban, amikor az írónő bejött. Boldog volt, amikor megkérdeztem, mit szólna hozzá” – idézte fel a Pagony első születésnapjára megjelentetett könyv ötletének születését. A könyvkiadás valójában 2005-ben indult el, amikor elkészítették el a Friss tinta! című kortárs versantológiát. „Ez volt az első olyan könyvünk, amelynek friss nyelvezetét, szövegét és illusztrációját a mai napig a zászlónkra szeretünk tűzni” – fogalmazott. Ezután következett a Rumini-sorozat 2006-ban, a kapcsolati háló fontosságára utalva Dóra hozzátette: „nem véletlenül: Berg Judittal is együtt jártunk egyetemre”. Aztán következtek a Bogyó és Babócák, a Kuflik és sok más fantasztikus, mostanra ikonikussá vált sorozat. Mára a Pagonynak 1400 kiadott könyve és játéka van.

2005 után stratégiai döntésük is lett, hogy a kiadó építésére fókuszálnak. „Felvettünk munkatársakat, lett irodánk, a Pozsonyi útra márkaboltként tekintettünk.” Aztán 2011 körül megkeresték őket vidékről: szeretnének üzletet nyitni. Dóra éppen akkor fejezte be a kutatást, és mint fogalmazott: a negyedik gyereke is volt már akkora, hogy koncentráltan tudjon dolgozni, ezért elvállalta a rendszer „gatyába rázását”. „Mindig is szerettem boltosat játszani, és érdekelni kezdett a bolthálózat-építés. Három-négy év alatt nyitottunk hat boltot, bebizonyosodott, hogy működik, csak nem volt elég figyelmünk rajta” – mondta. A legutóbbit 2021-ben nyitották, és bár kifejezetten nem keresik a lehetőségeket, a továbbiaktól sem zárkóznak el.

Működés alapja: mindent megbeszélni

Komoly fordulópontot hozott a vállalkozás életébe, hogy 2011-ben felismerték: ők maguk a növekedés gátjai, erősebb gazdasági szemléletre van szükség „Volt egy fiatalember, aki időnként segített a tanácsaival, őt kértük fel a cégcsoport ügyvezetőjének. Ürögdi András a mai napig velünk dolgozik. Olyan vállalati működést vezetett be, amelyeket mi nem szerettünk vagy tudtunk volna, holott egy száz főt foglalkoztató cégnél megúszhatatlan. Igaza volt, rengeteget köszönhetünk neki.” Hatuk közül négyen beosztottként dolgoznak a Pagonyban, de mindent mindig megbeszélnek Andrással, a leglényegesebb kérdésekben közösen döntenek.

Az elsődleges céljuk most is a fejlődés. Dóra szerint talán azért sem élték meg rosszul a kihívásokat, mert a működés természetes részének tekintik. A fájdalmas, de szükségszerű boltbezárás után a koronavírus-járvány is óriási kihívás elé állította a vállalkozást. „A webshopunk azért addigra olyan mértékűre nőtt, hogy pótolni tudta a kieséseket. Minden dolgozónkat meg tudtuk tartani, az eladóknak találtunk ideiglenesen más munkát. Egyik napról a másikra át tudtunk állni a home office-ra, ami igazolása volt annak, hogy digitálisan is jól építettük fel a rendszert. Mindannyian naponta beszámoltunk a területükről és arról, hogy vannak a kollégák” – idézte fel a Covid-időszakot Dóra. 2023-ban aztán a háború utáni inflációrobbanás tépázta meg a vásárlóerőt. „A politikai, gazdasági folyamatok az utóbbi tíz évben inkább nehézségeket okoznak. Ahhoz már nagy ez a vállalat, hogy a működését veszélybe sodorják, de folyamatosan fejtörésben vagyunk, hogyan lehetne jobban és főleg olcsóbban működni. Rezsicsökkentésnél izzókat cserélünk, hűvösebben tartjuk a boltokat – minden helyzetre válasszal készülünk. Ehhez (is) az kell, hogy rengeteget beszélünk. Az elmúlt 24 év tapasztalata alapján ez mindig megoldást eredményez. Akkor állunk fel, ha születik valami, ami kiutat mutat. Lehet, hogy nem a jó megoldás, de abban a pillanatban kimondjuk: kipróbáljuk. Ez a működésünk alapja” – árulta el Dóra.

„Száguldozó gyalogkakukk”

A tulajdonosok feladatmegosztása Dóra szerint „adta magát”. Kovács Eszter lett a könyvkiadó főszerkesztője. „Ő állítja elő a könyveket az ötlettől a szövegig és a képekig. Demény Eszter a produkciót viszi: eljuttatja a kéziratot a könyvig. Utolsó lépcsőfokként én az eladást segítem, a bolthálózatban és a webshopon is. A kommunikáció, a marketing, és az egész kiskereskedelmi tevékenységet figyelem és felügyelem, ahogy a bolthálózattal kapcsolatban is folyamatos a jelenlétem. Száguldozó gyalogkakukként oda megyek, ahol szükség van rám, akár eladóként is beugrom, ha kell, de a beosztásban már nem vagyok benne, azt kinőttem” – jegyezte meg Dóra. Mindenhez természetesen nem értett, de beletanult. Mint mondta, a marketingnek például főleg a szemléletét sajátította el. „Elvégeztem egy online kurzust, hogy ne lehessen megvezetni, de megtanultam, nem az a jó vezető, aki minden folyamatot hibátlanul meg tud csinálni, a szakértő kollégái véleményét összefésülve kell tudnia új minőséget létrehozni. Tudni kell bízni a munkatársakban; elhinni, hogy jó munkát végeznek. Ezzel a módszertannal tudok sok mindennel foglalkozni. És inspirál is. Kifejezetten szeretem, amikor logikus gondolkodással és intelligenciával gondolatébresztő kérdéseket tudok feltenni a kollégáknak” – árulta el.

Tervek és valóra váló álmok

A marketingstratégia részeként a közösségi oldalaikat a marketing csapat tagjai „etetik”. Készítenek sok videós tartalmat, de rengeteg cikket, szemlét, beleolvasót is, amelyeket a Pagony blogján lehet elolvasni. Vannak, amelyeket a közösségi oldalakon is kiposztolnak és a hírlevelekben is kiküldenek. „Azt látjuk ugyanis, ha a vásárlóink megértik, miért és kinek ajánlunk egy-egy terméket, kisebb az esélye, hogy olyat vesznek, aminek nem örülnek. A megbánt vásárlás ugyanis a sikeres kereskedés egyik legnagyobb ellenfele” – jegyezte meg Dóra.

Tervük, mint elárulta, rengeteg van; néhány szerző nemzetközi piacra lépésén dolgoznak. Járnak külföldi könyvvásárokra, mert szeretnék, ha a magyar gyerek- és ifjúsági irodalom bekerülne ez európai vérkeringésbe. „Egy nagy álmunk pedig nemrég vált valóra: lett egy gyerekirodalmi műsorunk: a Százhold Veiszer Alindával a Rádió Cafén hallható” – büszkélkedett Dóra. Sikerük titka szerinte a szerénység és az anyagiak tekintetében mutatott alázatuk. „És az a fajta partneri gondolkodás, amelynek köszönhetően nemcsak megmaradt a hat alapító, de mindenki meg tudott hajolni, amikor kellett” – fogalmazott. Sikerült megőrizniük a jó kapcsolatot. A három család a mai napig összejár, sőt együtt nyaral, a gyerekek is barátok. Büszkék arra is, hogy a házasságaik is megmaradtak.

Kezdetben ugyan nem tudták, „jól bele is nyúltak”. „Most már, ennyi – összesen nyolc – gyerek és a velük kapcsolatosan megélt helyzetek után látszik, jól éreztük, hogy ha klassz dolgokat igyekszünk mutatni a szülőknek, megpróbálják azokat mindenáron megadni a gyerekeiknek. Rendületlenül hisszük, hogy amit csinálunk, az fontos és jó. Ezt a Bartók Béla utcai üzlet elismerése (2024-ben megnyerte a Visa Boltok Boltja versenyt – a szerk.) vissza is igazolja.” Az igazi gyerekparadicsommá váló, mesés játszó- és közösségi helyről Dóra azt mondta: „úgy tűnik, sikerült egy olyan teret létrehoznunk, amely európai szinten is különleges. Megmutatja, mit gondolunk a családokról, a gyerekekről, a partnerségről, a szabadságról, az együttműködésről. Minden szeglete azt a hitet igyekszik tükrözni, van egy jobb világ is, ahol azok a valódi értékek, amelyeket a kollégáinkkal és az egész létünkkel, a könyveinkkel próbálunk a világba kiabálni. Lehet, hogy nem tudjuk túlharsogni a jelenlegi szörnyű dolgokat, de a magunk módján próbáljuk képviselni. Ezeket a történeteket mesélve, szövegeket olvasva, képeket nézve, és ezekben a terekben létezve egy kicsit megnyugodhatnak az emberek.”

Sárdi Dóra tippjei vállalkozóknak:

• Ha nem találod, amit keresel, csináld meg!
• Higgy abban, hogy amit adsz, az fontos!
• Mindig mindent beszélj meg!
• Ne akarj azonnal meggazdagodni!
• Mindig keresd a fejlődés útját!

A Pagony  a Visa Boltok Boltja verseny egyik díjazottja. A Visa Boltok Boltja verseny 2022-ben indult a kiskereskedelmi üzletek megmérettetésére Magyarországon, azzal a céllal, hogy elismerje a helyi vállalkozások eredményeit és felhívja a vásárlók figyelmét a kiemelkedő vásárlási élményt és magas szolgáltatási színvonalat nyújtó boltokra.