”Adatok nélkül vakon repülünk” – Így tudod versenyképessé tenni a webshopod

Kobza András szerint egy webshop elindításának legfontosabb feltétele, hogy a cégeknek legyen olyan egyedi értékajánlatuk, amivel ki tudnak tűnni a konkurenseik közül. “Ezt a kereskedelemben USP-nek (Unique Selling Proposition – egyedi értékesítési ajánlat, a szerk.) hívjuk, és olyan, a célcsoport igényei és az adott cég erősségei alapján megfogalmazott ajánlatot takar, amivel a vállalkozások vonzóvá tudják tenni magukat az ügyfelek számára – magyarázza. – Ez lehet a nagyobb a választék, a gyorsabb, előzékenyebb a kiszolgálás, a hatékony panaszkezelés vagy hibaelhárítás: bármi, ami kiemeli őket a mezőnyből. Sajnos, sok hazai cégnél még mindig hiányzik a valódi USP; a legtöbben akciókkal, árazással próbálnak operálni, de ez könnyen kontraproduktív lehet, mert bármennyire is leszállítjuk az árat, mindig lesz egy jobb, olcsóbb ajánlat.”

Kobza András hangsúlyozza: mielőtt nekiállunk webáruházat építeni, azonosítanunk kell az ügyfeleink pain point-jait (fájdalompontok: azok a megoldásra váró problémák, amikkel egy cég potenciális ügyfelei szembesülhetnek – a szerk.), meg kell fogalmaznunk az USP-nket, és fel kell mérnünk, kik azok a szakemberek, akikkel érdemes konzultálnunk, együttműködnünk, hogy valóban jól működő felületet rakjunk össze. “De mindenekelőtt vizsgáljuk meg, hogy miről szól a piac – tanácsolja az e-kereskedelmi szakértő. – Sokan mondják, hogy vállalkozóként csak abba a bizniszbe érdemes belevágni, amit »szívvel csinálunk«. Ez néha bejön, néha nem. Én például tizennyolc éven keresztül női cipőket árultam, pedig nem mondhatnám, hogy szenvedélyesen vonzódom a tűsarkúakhoz. Tény, hogy a »szív«: az érdeklődés és az akarat komoly ösztönzést jelenthet; de ami még fontosabb: próbáljuk hideg fejjel felmérni, mire van kereslet a potenciális vásárlók körében, hol vannak azok a piaci rések, ahova a saját egyedi ajánlatunkkal beférkőzhetünk. Nagyon sok GYES-es anyuka nyit például bababoltot; ezeknek a vállalkozásoknak a többsége hamar el is bukik, mert akkora a verseny a piacon, hogy nem értelmezhető mennyiségű pénzt keresni.”

Egy jól működő webshop komoly bevételt termelhet

Egy jól felépített és üzemeltetett webshop érzékelhetően növelheti egy cég forgalmát. “Persze, ez is szektorfüggő, vannak olyan iparágak, amikben egy webshop egyetlen bolt bevételét tudja kitermelni, és olyanok is, amikben a bevétel túlnyomó részét produkálja. A nagy divatcégek például igyekeznek leépíteni a nagykereskedőkkel, viszonteladókkal kialakított kapcsolataikat, és a saját online felületeiken keresztül közvetlenül megszólítani a vásárlóikat. Ez egy kurrens stratégia; de ebben sem mindenki sikeres: a Nike-nak például nagyon visszaesett a forgalma, miután a komplett disztribútori hálózatát ledarálta, és megpróbálta a Nike.com-ra terelni a kuncsaftokat.”

Az e-kereskedelem negyedévről-negyedévre nagyobb szeletet hasít ki az értékesítésből. “Nagyon kényelmesek lettünk: megszoktuk, hogy ki sem kell tennünk a lábunkat a lakásból, mert a futárcégek helyünkbe hozzák az interneten megrendelt termékeket. Az e-kereskedelem részesedése folyamatosan nő. Hogy ennek a növekedésnek hol van a felső határa, azt még nem tudjuk – de mivel Nyugat-Európában, sőt, az olyan közép-kelet-európai országokban is, mint Csehország vagy Lengyelország, sokkal magasabb az e-commerce aránya az összkereskedelmen belül, mint nálunk, biztos, hogy van még játéktér, van hova fejlődnie a szektornak.”

Ma már az olyan, hagyományosan “próbaérzékeny” iparágakban is egyre nagyobb az online értékesítés részaránya, mint a ruha- vagy a cipőkereskedelem. “Egyre többen szerzik be online ezeket a termékeket. Ilyenkor azt a fájdalompontot kell megoldania a kereskedőnek, hogy hogyan segíthet a vásárlóknak abban, hogy a megfelelő fazont, méretet válasszák, illetve, ha ez nem sikerült, hogyan tudja megkönnyíteni a számukra, hogy gond nélkül visszaküldhessék a nem kívánt árukat.”

"Nagyon sok az elérhető tudás és információ”

A pain pontokat az értékajánlat megfogalmazásánál is figyelembe kell venni. “Ez a konverzió-optimalizálás alapja: hogy tudjuk, mi a gond és hogyan tudjuk megoldani azt, hogy hol és milyen módszerekkel javíthatunk a vásárlóélményen.” Kobza András kiemeli: az e-kereskedelmi felületek hatékonyságnövelésének legjobb módszere, ha szakemberhez fordulunk. “Persze, tudom, hogy a hazai KKV-k általában költségérzékenyek, próbálnak mindent a lehető legkisebb befektetéssel megoldani. De a tudásra nekik is áldozniuk kell – ha nem pénzt, akkor időt és energiát – emeli ki. – Folyamatosan informálódni, tanulni kell; Magyarországon ugyan tudomásom szerint nincs olyan átfogó képzés, ami felkészíthet egy vállalkozót az e-kereskedelem minden csínjára-bínjára, de olyan online képzések, adatbázisok, tartalmak azért vannak, amik segíthetnek nekik abban, hogy jobbá, hatékonyabbá tegyék az online kereskedelmi tevékenységüket.”

A szakember szerint webáruházat nyitni ma már könnyű, rengeteg olyan rendszer – akár bérelhető webshopok, akár könnyen összekattintható felületek létrehozására alkalmas keretrendszerek – vannak, amik nagyban leegyszerűsítik ezt a folyamatot. “Ezeknek a megoldásoknak a segítségével ma már akár egy óra alatt össze lehet rakni egy webshopot; igaz, nem lesz tökéletes, de el lehet rajta kezdeni az értékesítést.”

Kobza Andrása hozzáteszi, korábban ők is rendeztek olyan workshopokat, amelyek keretében az e-kereskedelem alapjait oktatták. “De az ilyen alkalmak tényleg csak arra jók, hogy a legfontosabb fogalmakkal, módszerekkel megismertessük a résztvevőket. Szerencsére rengeteg olyan konferencia, oktatás, kurzus van, ahol legalább azt megtudhatják, hogy mik azok a trendek, területek, újítások, amikre érdemes odafigyelniük. Ilyen például a Magyar E-kereskedelem Napja, az E-Kereskedelmi Konferencia, az E-Commerce Expo, vagy a Marketplace Summit – szakértők részvételével megrendezett esemény, ahol az érdeklődők megismerhetik az alapokat, megtudhatják, mit jelent az, hogy PPC, SEO, konverzió-optimalizálás, fulfillment és az ezekhez hasonló titokzatos szak- és betűszavak. Ahogy azt is, hogy hogyan kell a Google Analytics-et használni, a Google Ads-ben vagy a közösségi médiában hirdetni, mik azok a jól bevált módszerek és trükkök, amikkel javíthatják a webáruházuk, e-kereskedelmi tevékenységük hatékonyságát. Nagyon sok az elérhető tudás és információ, csak tudni kell, hogyan válogassunk közülük.”

A mesterséges intelligencia is segítséget nyújthat

Kobza András szerint a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások is sokat segíthetnek a kezdő e-kereskedőknek a tájékozódásban. “Az MI-nak már KKV-szinten is lehet szerepe; ugyan még nem feltétlenül alkalmas arra, hogy minden felmerülő problémát megoldjon, de hasznos ötleteket, iránymutatást adhat. Ezzel együtt, vannak olyan feladatok, amiknek a megoldására mindenképp érdemes szakembert keresni: ilyen például a Google-, a Facebook-, vagy az Instagram-hirdetések beállítása, a közösségi kampányok finomhangolása – sorolja. – Ha ezekre a munkákra szakértőt – akár egy külsős céget – kérünk fel, több időnk és energiánk jut arra, hogy a lényegi kérdésekkel: az ügyfelekkel, a termékekkel, a stratégiával, vagy a marketing fontosabb elemeivel foglalkozzunk.”

Kobza András hozzáteszi: sajnos sokszor a megfelelő szakember kiválasztása sem egyszerű feladat. “Óvatosan mondom, de elég sok az »önjelölt guru« a szakmában. Van köztük kiváló szakember is, de olyan is, aki elolvasott egy blogposztot, és máris SEO-, PPC-, vagy MI-szakértőnek érzi magát. Szerencsére, a szakértők kiválasztásában is használhatjuk az MI-t – például úgy, hogy az algoritmus segítségével utánanézünk, mennyire megalapozott, naprakész az a tudás, amit el akarnak adni nekünk; mennyi a reális ROI vagy ROAS egy kampányban, milyen konverziós számokat lehet objektíven elérni.”

A fogyasztói igények ismerete alapfeltétel

Kobza András szerint egy webáruház üzemeltetésének alapfeltétele, hogy a tulajdonos ismerje a fogyasztói igényeit, és azokat a kellő helyen és hangsúllyal jelenítse meg a felületein, illetve a kampányaiban. “Meg kell győznünk őket arról, hogy érdemes nálunk vásárolniuk. Ehhez az kell, hogy olyan üzeneteket fogalmazzunk meg, amik érdekesek a számukra; hogy az őket érintő problémákat vessünk fel, és megoldásokat is kínáljunk rájuk. Itt lép be a saját szűkebb szakterületem, a konverzió-optimalizálás, ami azt vizsgálja, hogy mik azok a tényezők, amik a felületen tartják a látogatókat; hogy hogyan lehet tudatosan vezetni őket, oda irányítani a figyelmüket, ahova szeretnénk. Fontos, hogy az elsőre talán érdektelennek tűnő apróságokra is odafigyeljünk: mint a megfelelő landing-page (az az oldal, ahová a látogatók egy kampányra, hirdetésre, közösségi média-bejegyzésre kattintva érkeznek, a szerk.) beállítások: hogy ha például a Facebook-hirdetésünkben egy piros cipőt reklámozunk, a fogyasztó a képre kattintva annak a piros cipőnek a termékoldalán kössön ki, ne egy zöldén. Az is fontos, hogy igyekezzünk azokat az akadályozó, ún. »frikciós« tényezőket kiiktatni, amik megnehezítik, hogy a vásárló megtalálja az őt érdeklő terméket az oldalon. Könnyítsük meg a számára, hogy eldöntse, az adott termék valóban a neki megfelelő-e, legyenek róla megfelelő minőségű képek, adatok, információk.”

Mivel a vásárlók túlnyomó többsége okostelefonon keresztül böngészik, nagyon fontos, hogy a webshopunk mobil-kompatibilis legyen. “Ne a desktopot (a webáruház asztali gépekre optimalizált változatát, a szerk.) »fordítsuk le« mobilra, mert akkor könnyen szétcsúszhat, nehezen értelmezhetővé, navigálhatóvá válhat az oldal. Ne feledkezzünk el azokról a klasszikus »kötelező elemekről« sem, mint az utánvételes és a bankkártyás fizetés, a házhozszállítás, vagy a csomagautomatás átvételi lehetőség. Utóbbi egyre népszerűbbé válik, mert gyorsabb, sok szempontból kényelmesebb és általában olcsóbb is, mint a kiszállítás – ráadásul nem kell órákon keresztül azt figyelnie a vevőnek, hogy mikor csenget már végre be a futár..”

Mint mondja, annak ellenére, hogy egy kisebb KKV-nál általában nincs olyan munkatárs, aki kimondottan adatelemzéssel foglalkozna, egy kis odafigyeléssel begyűjthetők azok az adatok, amik lehetővé teszik, hogy a tulajdonosok, üzemeltetők megismerjék, feltérképezzék a vevőik igényeit. “Ha nem ismerjük az ügyfeleink elvárásait, könnyen versenyhátrányba kerülhetünk. Ha nem akarunk szakemberhez fordulni, használhatjuk az olyan adatgyűjtési módszereket is, mint a pop-upos (felugró ablakos) kérdőívek vagy a rendelés-utánkövető e-mailekbe épített kérdőívek. Hozzá lehet jutni az információkhoz, csak rá kell szánni az időt és az energiát, hogy begyűjtsük őket.”

Egy webshop önmagában még nem elég

Kobza András hangsúlyozza: ma már nem csak egyszerű weboldalt, hanem webáruházat is építhetünk a széles körben elérhető e-kereskedelmi platformok segítségével. “A két legnagyobb ilyen platform Magyarországon az Unas és Shoprenter. Mindkét rendszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai, de abban megegyeznek, hogy viszonylag kedvező havi díjért kínálnak működő, minden szükséges funkciót elérhetővé tévő webshopokat – magyarázza. – Persze, ezekbe is bele kell tenniük a cégeknek a saját tudásukat, adataikat, dizájnjukat stb., de magát a felület létrehozását rendkívül egyszerűvé teszik, és biztosítják azokat a fejlett lehetőségeket, mint például az elhagyott kosár-értesítés, ami automatikusan e-mailt küld azoknak a vásárlóknak, akik beletettek bizonyos termékeket az online »bevásárlókosarukba«, de aztán valamilyen okból mégsem vitték végig a rendelést. Az ilyen és ehhez hasonló megoldások ma már pár kattintással könnyen beállíthatók.”

Kobza András kiemeli: egy webshop, önmagában még kevés. “Egy webáruház nem más, mint egy értékesítési csatorna, amin keresztül eljuttathatom a termékeimet a vevőimhez. Ebből a szempontból épp úgy működik, mint egy fizikai bolt: meg kell fizetni az árát annak, hogy »szem előtt« legyen – csak épp nem a bevásárlóközpont üzemeltetőjének, vagy a sétálóutcában lévő üzlethelyiségek bérbeadóinak, hanem a Google-nek, a Facebooknak, a TikTok-nak, vagy az árukereső oldalak tulajdonosainak. Ahogy a plázákban, úgy itt is azért fizetünk, hogy a vásárlók elé kerüljön a boltunk – tulajdonképpen egyfajta »digitális bérleti díjként« is felfoghatjuk a hirdetési költségeket.”

Az online értékesítésnek megvannak a maga komoly előnyei. “Például az, hogy a földrajzi adottságok – jelesül a boltjaink, üzleteink helye – nem, vagy csak kevésbé befolyásolják azt, hogy hány potenciális vevőt érhetünk el. Ha a boltunk Nyíregyházán van, a hagyományos értékesítési modellben nem tudjuk a zalaegerszegi vevőket is kiszolgálni – online viszont igen.”

Az online értékesítés másik nagy előnye, hogy ha igazán jól csinálják, nem csak a tízmilliós hazai, hanem a többszáz milliós európai piacot is elérhetővé teszi. Igaz, ez megint újabb kihívásokat vet fel, hiszen olyan logisztikai megoldásokat kell találniuk a tulajdonosoknak, amik lehetővé teszik, hogy ne csak a szűkebb környezetükben tudják eljuttatni a megrendelt termékeket a vevőikhez. “Ha szabványos méretű termékekről van szó – nem szénabálákat vagy kábelkötegeket árulunk –, akkor számos futár- illetve csomagautomata-cég rendelkezésre áll, amik ki tudják szállítani a csomagjainkat. Ezeknek mind van értékesítő csapatuk, érdemes megkeresni őket. Nyilván, minél nagyobb a csomagszám, annál kedvezőbb az ár, ezért ha kicsiben kezdjük a kiszállítást, érdemes valamelyik munkatársunkkal elvitetni a termékeket a depóba vagy a postára, esetleg személyesen feladni azt egy csomagautomatás keresztül.”

Okosan hirdetni

A KKV-k jelentős része a közösségi médiafelületeken hirdet, hiszen nemigen van pénzük az olyan hagyományos hirdetési eszközök megfizetésére, mint az óriásplakátok, a televíziós vagy rádióhirdetések. “A legegyszerűbb csatornák, amiken el lehet indulni: a Google Adds, illetve a Facebook- és az Instagram-hirdetések. Mindkettőre szükség van: mert míg a közösségi oldalakon inkább érdeklődési kör szerint lehet célozni, addig a keresőoldalon a konkrét vásárlási szándék alapján – fejtegeti Kobza András. – De ezek önmagukban még nem elegendőek a sikeres értékesítéshez: mindenképp szerencsés, ha olyan ún. »remarketing és retention marketing-rendszereket« is⁣ mögéjük teszünk, amikkel azokat a tudjuk megszólítani, akik már jártak az oldalunkon, és valamilyen érdeklődést mutattak a termékeink iránt. Nekik jellemzően jobb eséllyel tudjuk újrahirdetni a portékáinkat – de ezeknél a rendszereknél is nagyon fontos, hogy jól állítsuk be őket: ne forduljon elő például olyan, gyakran tapasztalható hiba, hogy azt a terméket akarjuk újra eladni nekik, amit már megvásároltak. Ezzel nem csak a potenciálisan visszatérő vásárlókat riaszthatjuk el, hanem a saját pénzünket is feleslegesen égetjük.”

A szakember szerint a remarketing és retention marketing következő lépcsője az, ha saját csatornáinkon keresztül tartjuk a kapcsolatot a vevőinkkel. “Azoknak az ügyfeleknek például, akik hajlandók regisztrálni az e-mail címüket, rendszeresen küldhetünk hírleveleket, hirdetéseket, közelgő akciókról, termékbevezetésekről szóló felhívásokat: olyan tartalmakat, amik relevánsak lehetnek a számukra. Ez egy sokkal hatékonyabb hirdetési forma, mint az automatizált rendszerek. Persze, ez is szektorfüggő: hiszen teherautót ritkábban vesznek a vevők, mint tisztítószereket, élelmiszert, vagy vitaminokat. De a legtöbb szektorban van lehetőség arra, hogy saját adatbázist, címlistát építsünk – ahogy arra is, hogy olyan tartalmakat osszunk meg a vásárlóinkkal, amik izgalmassá, érdekessé teszik a márkánkat a számukra, amik segítségével közösséget építhetünk belőlük.”

Kobza András hangsúlyozza: ha a Facebookról, Instagramról, Tiktokról – a népszerű közösségi oldalakról – van szó, fontos, hogy folyamatosan nyomon kövessük a trendeket. “Sajnos, az üzemeltetők bármikor át tudják állítani a megosztásért felelős algoritmusokat – és meg is teszik. Amikor elkezdtem e-kereskedelemmel foglalkozni, még jelentős organikus (nem fizetett) elérést tudtak produkálni a bejegyzéseink, kis túlzással mindenki látta őket, aki követte az oldalunkat, gyakorlatilag ingyen hirdettünk. Mára ez nagyon megváltozott, mert a Facebook gazdái úgy döntöttek, pénzt kérnek azért, hogy láthatóvá tegyék a tartalmakat.”

Ha adat van, minden van

Kobza András szerint egy webáruház felfuttatásának leghatékonyabb eszköze az adatalapú konverzió-optimalizálás.  “Nem véletlen, hogy nekünk is az ún. »Full Stack CRO« az egyik legfontosabb termékünk. Ez egy komplex elemzési és fejlesztési keretrendszer, ami lehetővé teszi, hogy pontosan felmérjük, hogy a látogatók mit csinálnak egy oldalon: hol lépnek ki, hol vannak azok az akadályok, amik miatt nem viszik végig a konverziós folyamatot, majd ez alapján teszteléseket végezzünk, megoldásokat keressünk, fejlesztéseket javasoljunk. De az első lépés mindig az állapotfelmérés: megnézzük például, hogy jól állították-e be a Google Analytics-et, megfelelően monitorozza-e a látogatásokat, az interakciókat. Aztán jön a webes »hőtérkép-elemzés«: erre számos olyan analitikai eszköz rendelkezésre áll már, mint a Hotjar vagy az ingyen használható Microsoft Clarity, amik képesek megmutatni nekünk, hogy mire kattintanak, meddig görgetnek le a felhasználók. Ezekből az elemzésekből rengeteg következtetést levonhatunk, kiszűrhetjük például azokat a tartalmakat, elemeket, amiket nem olvasnak, nem használnak az emberek. De erre jó a Google Analytics is, mert segít megérteni, hol és miért lépnek ki a weboldalunkról a látogatók, hol vannak a problémás pontok. Ezek segítségével jelentősen növelhetjük a webáruházunk látogatottságát – és vele természetesen az értékesítéseket is. Az így kapott eredmények alapján olyan új megoldásokat javasolhatunk, amiket pop-up felmérések, e-mailes kutatások, vagy akár személyes felhasználói interjúk során tesztelhetünk a megcélzott fogyasztói csoportok tagjai között. Az ilyen kutatások persze nem olcsók, de igazi információs aranybányát jelenthetnek a kereskedők számára.”

A szakember szerint ideális esetben folyamatosan elemezni kellene a webshopok forgalmával kapcsolatos adatokat, de erre csak nagyon kevés cégnek van kapacitása, pénze. “Érdemes időről-időre megbízni egy, a Konvertify-hez hasonló céget, hogy végezzen el egy átfogó konverziós auditot az oldalunkon, vizsgálja át, hogy megvannak-e azok a fontos funkcionalitások, amiket elvárnak tőlünk a fogyasztók, megfelelően működik-e az oldal, jól vannak-e összekötve egymással az egyes elemek, megfelelően működik-e a megrendelés, a check-out folyamata. Az audit után aztán a szakemberek elkészítenek egy részletes, a problémák súlyossága alapján súlyozott riportot, amiből egyértelműen kiderül, mik azok a pontok, ahol mindenképpen változtatnunk kell.”

Kobza András azt mondja, az ilyen auditokat érdemes minden olyan esetben elvégeztetni, amikor komolyabb átalakításokat, fejlesztéseket végzünk az oldalon. “De emellett az is sokat segít, ha az üzemeltetők legalább havi rendszerességgel átnézzék, hogy minden rendben működik-e az oldalon. Fontos megérteni, hogy adatok nélkül vakon repülünk: az e-kereskedelemnek éppen az az egyik előnye a fizikai boltokkal szemben, hogy nagyon sok adatot lehet viszonylag egyszerűen begyűjteni – igaz, ez az adatbőség egyben nehézséget is jelent, hiszen minél több a rendelkezésre álló információ, annál nehezebb eligazodni közöttük. Ezért is érdemes időről-időre szakértők közreműködését kérni.”

E-kereskedelmi alapfogalmak

• Fulfillment: A “fulfillment" magyarul teljesítést, végrehajtást, megvalósítást jelent. A kereskedelemben, különösen az e-kereskedelemben, a fulfillment szolgáltatás kifejezés a raktározást, csomagolást, szállítást és a rendelések teljesítésének teljes folyamatát takarja, amelyet általában külső logisztikai partnerek végeznek.
• Full Stack CRO: A Full-stack CRO lényege, hogy a szakember az adatelemzés mellett , az így kapott információkra támaszkodva hipotéziseket alakítunk ki arra vonatkozóan, hogy mik lehetnek a vevők fájdalompontjai, mi a mögöttes, pszichológiai indok a nem vásárlásra, és mi lehet a megoldás ezekre az oldalon. Ezeket a hipotéziseket egy ún. “A/B tesztelés” módszerrel le is tesztelik, így valódi vásárlói viselkedések alapján dönthetnek az oldal részleteiről, elemeiről, designjáról és marketingüzeneteiről.
• Konverzió-optimalizálás: A konverzió-optimalizálás (Conversion Rate Optimization – CRO) egy olyan marketingfolyamat, amelynek célja egy weboldal, webshop vagy még digitális platform látogatói arányának növelése. Akkor hatékony, ha a látogatók minél nagyobb számban végeznek el bizonyos előre meghatározott műveleteket az oldalon: például kattintanak, vásárolnak, vagy regisztrálnak.
• PPC: A PPC (Pay Per Click) a digitális marketing egyik legelterjedtebb formája, lényege, hogy a hirdetők csak akkor fizetnek, ha a felhasználó rákattint a hirdetésükre, és eljut a weboldalukra. Ez a modell a keresőmotorokban, a közösségi médiában és más weboldalakon is alkalmazható. 
• Remarketing és retention marketing: A remarketing (vagy retargeting) egy online marketingtechnika, amelynek lényege, hogy a reklámozók egy weboldal vagy mobilalkalmazás korábbi látogatóit újra megcélozzák hirdetésekkel. Célja, hogy azokat az embereket, akik már valamilyen módon interakcióba léptek a tartalommal (pl.: megnézték a termékoldalakat, és kosárba tettek termékeket, de nem fejezték be a vásárlást), ismét megszólítsák, és ezzel vásárlásra ösztönözzék őket. A retention marketing ennek a stratégiának egy olyan mutációja, amely a meglévő ügyfelek megtartását és a márka iránti lojalitás erősítését célozza. Ez magában foglalja a vásárlói élmény javítását és a hosszú távú kapcsolatok kiépítését is.
• ROI és ROAS: A “ROI” a Return on Investment angol kifejezés rövidítése, magyarul befektetésarányos megtérülést jelent. Ez egy olyan pénzügyi mutató, amely a befektetés hatékonyságát, azaz a befektetett tőke megtérülését fejezi ki. Segít megállapítani, hogy egy adott befektetés mennyire volt nyereséges, és lehetővé teszi a különböző befektetések összehasonlítását. A “ROAS” (Return on Ad Spend) a hirdetési kiadások megtérülését méri. Segítségével felmérhető, hogy egy adott marketingkampányra fordított hirdetési költségek mennyi bevételt hoztak, a kampány mennyire volt hatékony és megtérülő.
• SEO: A “SEO” (Search Engine Optimization) magyarul keresőoptimalizálást jelent. Ez egy olyan folyamat, amelynek célja, hogy egy weboldal minél jobb helyezést érjen el a keresőmotorok (pl.: a Google) találati listáján a természetes, nem fizetett (organikus) találatok között. A keresőoptimalizálás célja, hogy a weboldal tartalmát és szerkezetét a keresőmotorok számára vonzóbbá tegye, így növelve a láthatóságát és a látogatottságát. 
• USP: Az USP ( Unique Selling Proposition) magyarul egyedi értékesítési tulajdonságot, termékelőnyt jelent. Azt a tulajdonságot jelöli, amiben egy termék vagy szolgáltatás kiemelkedik a versenytársak hasonló ajánlatai közül.

Tippek olyan vállalkozóknak, akik szeretnék kimaxolni az online értékesítési megoldások lehetőségeit:

• Legyen egyedi üzeneted, értékajánlatod! “Fontos, hogy markánsan megkülönböztesd magad a versenytársaidtól. Gondold végig, mi az, amiben többet, jobbat tudsz adni, mint ők és ezekre az értékekre építsd a kommunikációdat. Ne feledd: az árversenyben nehéz az élre törni, ne csak az akciókkal, leértékelésekkel próbáld magadhoz csábítani a vevőket.”
• Folyamatosan tartsd a kapcsolatot a vásárlóiddal! “A közösségépítés és az ügyfeleid lojalitásának megtartása, erősítése komoly versenyelőny. Ne csak a Facebook-on kommunikálj, a hírlevél még mindig az egyik legjobb online hirdetési eszköz, és az a cég, amelyik él az általa nyújtott lehetőségekkel, rengeteg pénzt hagy az asztalon.”
• Több szem többet lát. “Ha nem akarsz szakemberekre költeni, kérd meg a külsős barátaidat, ismerőseidet, hogy időnként klikkeljék végig a webáruházadat, és osszák meg veled az ötleteiket, tapasztalataikat. Könnyen előfordulhat, hogy olyan akadályokat, hibaforrásokat vesznek észre, amiket te, üzemeltetőként, tulajdonosként nem szúrnál ki.”
• Figyelj oda az apróságokra! “Sokszor az is komoly különbséget jelent, hogy piros vagy zöld színű a »vásárlás« gomb a webshopodban. Mielőtt új elemeket építenél az oldalba, igyekezz letesztelni, hogy azok milyen reakciókat váltanak ki az általad megcélzott fogyasztói csoportok tagjainak körében.
• Folyamatosan gyűjtsd és aktualizáld a vásárlóiddal kapcsolatos adatokat. “Az e-kereskedelemben a legnagyobb érték az információ: ez az, ami lehetővé teszi, hogy a vevőid szempontjainak leginkább megfelelően fejleszd az oldaladat és vele a vásárlási élményt. Minél átláthatóbb, akadálymentesebb egy webshop, minél több kényelmi opciót kínál, annál szívesebben látogatnak el rá a vevők.”