Hiába vagy jó szakember, ha a saját működésed akadályoz a sikerben - Ezen bukik el sok vállalkozó

A vállalkozások többsége azzal a céllal indul, hogy tulajdonosának szabadságot, anyagi biztonságot és több időt teremtsen. Ehhez képest a valóság sokszor egészen más: állandó tűzoltás, folyamatos nyomás, magányos harc és végül sokszor a kiégés. „A magyar tréningpiac legnagyobb hiányossága jelenleg az, hogy 90%-ban tüneti kezelést nyújt” – mutat rá Magyar Judit klinikai szakpszichológus, a Vállalkozók pszichológiája platform és mentorprogram alapítója - „Kapsz egy remek értékesítési szkriptet vagy egy Excel-táblát, de ha a belső működésed, a hiedelmeid és a pszichológiai gátjaid nincsenek szinkronban ezekkel az eszközökkel, a rendszer összeomlik. Az üzletfejlesztés 20%-a száraz technika és struktúra, de 80%-a kőkemény pszichológia.” 

A vállalkozásod a személyiséged tükörképe

A szakember szerint amikor felépítünk egy vállalkozást, észrevétlenül a saját élettörténetünk dinamikáit kezdjük működtetni benne. „Az, amit az életről megtanultál, valamilyen módon mindig vissza fog köszönni a cégedben. Jó eséllyel vagy gyerekkori mintákat ismételsz, vagy azokat próbálod extrém módon kompenzálni” – magyarázza a szakember -„Ha gyerekként például azt tanultad meg, hogy a határaidat büntetlenül át lehet lépni, a vállalkozásodban sem fogsz tudni határokat szabni, sem az ügyfeleknek, sem a munkatársaknak, de még saját magadnak sem.”

Kis elakadások, kőkemény profit veszteségek

Sok vezető hajlamos legyinteni a pszichológiai elakadásokra, pedig ezek a mindennapi üzleti működésben számszerűsíthető veszteségként csapódnak le. Magyar Judit praxisában a leggyakrabban az alábbi visszatérő minták szabotálják a növekedést a hozzáfordulók esetében:

• Konfliktuskerülés: A vezető fél a nehéz beszélgetésektől, és inkább megtűri a mérgező vagy alul teljesítő munkatársakat, nem meri érvényesíteni az érdekeit a tárgyalásokon, vagy nem mer árat emelni az ügyfeleinél. 
• A delegálás hiánya (kontrollmánia): A vezető meggyőződése, hogy senki nem tudja olyan jól elvégezni a munkát, mint ő. Ennek eredményeképp szakmunkát végez cégépítés helyett, miközben a stratégiai feladatokra nem marad energiája. 
• A halogatás, mint védelmi mechanizmus: A halogatás mögött szinte soha nem az időmenedzsment vagy a lustaság áll, hanem a kudarctól, a megszégyenüléstől – vagy paradox módon - a sikertől való félelem.

Sokszor a tudattalan írja az üzleti tervet

Döntéseink több mint 90%-át a tudattalanunk irányítja. Ha olyan mélyen gyökerező családi hiedelmek futnak programként, mint pl. hogy ’a pénzért látástól vakulásig kell dolgozni’, vagy hogy ’a gazdag emberek nem tisztességesek’, akkor a vállalkozó tudat alatt el fogja szabotálni, vagyis meg fogja akadályozni a saját sikerét. Pl. elrontja a kulcsfontosságú tárgyalást, túl olcsón adja a szolgáltatását, vagy nem tudatosan, de krízishelyzeteket teremt, csak hogy a belső forgatókönyvének igaza legyen. 

Judit úgy látja sokan próbálnak menekülni a valóság elől olyan irreális elképzelésekbe, hogy ’elég csak vizualizálni a sikert, reggel 5-kor kelni és hideg zuhanyt venni, és dőlni fog a pénz’. Amikor azonban bekopogtat a valóság, sokan feladják, vagy kiégnek. „Mi a ’Vállalkozók pszichológiája’ programban pont az ellenkezőjét tesszük: segítünk reálisan látni a jelent, feltérképezni és felülírni a tudattalan szabotázsmintákat, és erre építve segítünk abban, hogy a vezető létrehozzon egy stabil, hosszú távon is működőképes vállalkozást.” – magyarázza a szakember.

Amikor megnyílik az út a növekedés előtt

Judit elmesélt egy konkrét esetet is, amelynek során egy vállalkozó túlterhelt  ’tűzoltó’ helyett tudatos cégvezetővé vált. „Amikor az egyik ügyfelem Péter, - aki egy sikeres, 35 fős digitális ügynökség alapítója volt -  csatlakozott a Vállalkozók pszichológiája programhoz a kiégés szélén állt. Cége ugyan szép árbevételt produkált, de napi 12-14 órát dolgozott, folyamatosan feszült volt, és minden döntés – a legkisebb grafikai jóváhagyástól a milliós szerződésekig – rajta ment keresztül. Úgy érezte, ha ő egy hétre kiesik, a cég kártyavárként omlik össze.” – meséli a történetet Judit. Bár a vezető elméletben pontosan tudta, hogyan kellene delegálnia, a gyakorlatban mégis képtelen volt rá. Valahányszor kiadott egy feladatot, szorongani kezdett, és az első apró hiba után csalódottan vette vissza az irányítást, mondván: Jobb, ha magam csinálom, abból nincs baj.

A program során a mélyére ástak ennek a működésnek. Péter egy idő után felismert egy gyerekkorából hozott, tudattalan mintát: ő volt a legidősebb testvér egy olyan családban, ahol a szülők korán elváltak, így neki kellett felnőttként helytállnia és felelősséget vállalnia mindenkiért. Akkor tanulta meg, hogy ’csak magára számíthat’, azóta a biztonságot kizárólag a 100%-os kontroll jelenti számára. Ez a tudattalan program – bár gyerekként segített neki túlélni – cégvezetőként már súlyos növekedési plafonná vált. A felismerést kőkemény belső munka követte. Péter megtanulta elengedni a kontrollt, és képessé vált elfogadni, hogy a kollégái az ő elvárásaihoz képest kezdetben ’csak’ 80%-on teljesítenek. Ennek következtében az operatív terheltsége hetek alatt a felére csökkent, és végre azzal kezdett foglalkozni, ami a valódi dolga: hosszú távú stratégiával, új piaci partnerek felkutatásával és a cég építésével. 

A cégünk növekedési plafonja mindig mi magunk vagyunk. Ha ezt felismerjük, a határ a csillagos ég!

A valódi transzformáció nem abban áll, hogy több információt zsúfolunk a fejünkbe, hanem abban, hogy megváltoztatjuk a vezetői identitásunkat. A cél az, hogy a túlterhelt, mikromenedzselő ’operátorból’ egy integrált, tudatos ’tulajdonos’ váljon, aki már nem a cégében dolgozik rabszolgaként, hanem a cégén dolgozik stratégaként. Ehhez az egyik legfontosabb lépés a delegálás pszichológiájának megértése. „Sokszor mondom a klienseimnek, hogy engedd meg a munkatársaidnak, hogy hozzád képest csak 80%-osan teljesítsenek! Bírd ki! Az a hiányzó 20% lesz a te szabadságod és a céged növekedésének a záloga!”- magyarázza a szakember - „Egy érett vezető nem felnőtt óvodát vezet, hanem önálló, elszámoltatható emberekkel dolgozik együtt, akik döntéseket hozhatnak.” Fontos megérteni, hogy ahogy te változol és fejlődsz emberként, úgy fog szintet lépni a szervezeted is. A cégünk növekedési plafonja mindig mi magunk vagyunk! Ha ezt felismerjük, a határ a csillagos ég! 

Útravaló a szintlépéshez – 5 kulcsfontosságú felismerés:

1. A vállalkozásod a személyiséged tükre: Ha te nem fejlődsz vezetőként, a céged növekedése is el fog akadni. 
2. Ne csak a cégedet építsd, önmagadat is! Az üzleti tudás önmagában kevés, ha a saját tudattalan működésed folyamatosan behúzza a kéziféket. 
3. A konfliktuskerülés és a halogatás valós, számszerűsíthető veszteséget okoz a vállalkozásodnak. 
4. Merj delegálni! Nem kell, hogy minden feladatot tökéletesen végezzenek el helyetted. A 100%-os kontroll hajszolása a szabadságod legnagyobb ellensége. 
5. A vállalkozás nem sprint, hanem maraton! A hosszú távú üzleti siker alapja a magas szintű önismeret és a tudatos személyiségfejlesztés.