„Hibázz gyorsabban, mint a versenytársaid!” – így épít nemzetközi vállalkozást Tuzson Balázs és a THINKology

Leszállni egy távoli ország repülőterén, átöltözni a mosdóban, majd három óra alvás után úgy tárgyalni angolul az ázsiai partnerekkel, mintha az ember kipihenten érkezett volna? A THINKology-nál ez korántsem szokatlan. Aki megtanul ilyen helyzetekben is helytállni, komoly versenyelőnyre tehet szert. Tuzson Balázs, a cég vezetője nemrég ugyanígy érkezett Kuala Lumpurba egy nemzetközi konferenciára: a jetlag és az időeltolódás ellenére egymást követték a találkozók, a tárgyalások, és az interjúk.

Azt javasolták, menjen inkább Afrikába!

A nemzetközi gondolkodás Tuzson Balázs számára családi örökség. Erdélyből származó édesapja még a rendszerváltás előtt költözött Magyarországra. Később ötéves kutatói ösztöndíjat kapott az Egyesült Államokba, ahová a családját is magával vihette volna, ám ehhez nem kapták meg a szükséges vízumot. Az élmény mély nyomott hagyott az édesapjában, ezért tanította Balázsnak és a húgának, hogy mindenképp menjenek külföldre, ismerjék meg más országok működését, kultúráját, de az ott megszerzett tudást hozzák haza.

Balázs a Műegyetemen telekommunikációs mérnökként végzett, majd a Corvinuson és a CEU MBA-képzésén folytatta tanulmányait. Egyetemistaként Erasmus-ösztöndíjjal másfél évet töltött Finnországban, ahol később a diplomamunkáját is írta. A diploma megszerzése után az ottani cégénél végül nem indult el a tervezett magyar projekt, ezért azt javasolták neki, hogy menjen inkább Afrikába.

Balázst nem kellett sokat noszogatni, 24 évesen izgatottan szállt fel a gépre, hogy belevesse magát a munkába és a tapasztalatszerzésbe. Afrikában tanulta meg hogyan kezelje a kulturális különbségeket, hogyan tárgyaljon eltérően gondolkodó emberekkel, és miként álljon helyt szakmailag és emberileg egy teljesen ismeretlen környezetben.

Később hazatért, és az itthoni munkát választotta, amely azonban továbbra is rendszeres utazással jár. Dolgozott a Huaweinél, a Pannon GSM-nél, majd a Telenornál. Klasszikus nagyvállalati pozíciókban haladt előre a ranglétrán, miközben belülről ismerte meg a nagy szervezetek működését.

Üzleti ötlet az ügyfelek hiányaiból

A saját vállalkozás ötlete részben a tanácsadó cégekkel szerzett tapasztalatokból született. Balázs és későbbi üzlettársa azt látták, hogy egyes tanácsadókat egyszerre több projektre is beosztanak, ezért nem mindig tudnak kellő figyelmet fordítani egy-egy megbízóra. „Azt éreztük, hogy nagyvállalati oldalról a cégek egyszerűen nem kapják meg azt a tanácsadói fókuszt, amiért valójában fizetnek.” – fogalmaz Balázs, aki a Telenornál töltött időszak végén úgy döntött, nem jelentkezik újabb nagyvállalati állásra, inkább üzlettársaival saját céget épít. Olyat, amelyben kezdetben nincsenek kész folyamatok, kialakult szervezeti struktúra és az összes problémára használható vállalati rendszer, helyette mindent maguknak kell kitalálniuk és felépíteniük. Így jött létre a Consulthink Solutions Kft. „Az volt a célunk, hogy egy olyan tanácsadó céget építsünk, ami ezt a kiemelt fókuszt megadja a cégek számára.” – magyarázza a szakember. Az induláskor persze még nem állt rögtön rendelkezésükre annyi saját megbízás, amennyiből biztonságosan lehetett volna működtetni a céget, ezért egy nagyobb tanácsadó vállalkozás alvállalkozójaként kezdtek dolgozni.

Az évek során több kiváló üzlettárssal is dolgozott. Kovács Júlia azonban a kezdetektől végigkísérte a cég fejlődését. Korábban a Telenornál voltak kollégák, ma pedig mindketten tulajdonosok. Júlia a megvalósításért és a projektek szállításáért, Balázs pedig az üzletfejlesztésért felel.

A tanácsadástól az adatokig

A vállalkozás működése jelenleg három pillérre támaszkodik. Az első a klasszikus üzleti tanácsadás, a második az IT-fejlesztés – ezen belül egyre erősebben az agrárium és az adatok hasznosítása –, a harmadik pedig a délkelet-ázsiai üzletfejlesztés.

A tanácsadói munka során a vállalkozások működését vizsgálták, és javaslatokat tettek arra, hogyan dolgozhatnának hatékonyabban. Idővel azonban felismerték, hogy bizonyos tanácsok megvalósításához sokszor informatikai fejlesztésre is szükség van. Ebből nőtt ki az IT-fejlesztési irány, amelyet később különválasztottak. Így jött létre a THINKology, amely elsősorban adatközpontú digitális megoldások fejlesztésére fókuszál. Azt látták, hogy számos vállalat hatalmas mennyiségű adatot gyűjt, de azt alig használja fel a vezetői vagy a napi működést érintő döntésekben. A THINKology feladata éppen az, hogy ezekből az adatokból használható információt, majd konkrét digitális megoldást hozzon létre.

A problémából indulnak ki

Balázs szerint a THINKology egyik fontos sajátossága, hogy nem egy előre elkészített, általános terméket próbál minden ügyfelének eladni. Először azt akarják megérteni, milyen konkrét problémát kell az adott vállalkozásnál megoldaniuk. Egy délkelet-ázsiai rizstermelő partnerük például egy olyan kártevővel küzd, amely komoly veszteségeket okoz, így a cég erre a konkrét problémára készít digitális megoldást. A rendszer a rendelkezésre álló adatok alapján igyekszik előre jelezni, mikor jelenhet meg a kártevő, és mikor érdemes védekezni. 

Hasonló elven működik egyik magyarországi fejlesztésük is. Néhány hektáron almát, körtét és barackot termesztő gazdának olyan megoldást készítettek, amely segít meghatározni a permetezés optimális időpontját. A növényvédelem jelentős költség, ezért sok termelő a biztonság kedvéért meghatározott időközönként akkor is permetez, ha arra éppen nincs feltétlenül szükség. Ez csökkentheti a fertőzés veszélyét, ugyanakkor sokba kerül és a környezetet is feleslegesen terhelheti. A cég rendszere időjárási és hőmérsékleti adatokat elemez, amelyeket a gazdaságban elhelyezett talajnedvesség-mérő és más szenzorok információival is kiegészít, így pontos előrejelzés készíthető arról, mikor indokolt valóban permetezni. De ez még nem minden: műholdas adatok segítségével akár vadkárra is képesek figyelmeztetni a gazdákat. A jelzés után a veszélyeztetett terület személyesen vagy drónnal is ellenőrizhető, a THINKology pedig vadkár esetén az ügyintézésben is segítséget nyújt. 

Kis állandó csapat, rugalmas szakértői hálózat

Mivel a cég nem tudja minden szükséges szakterület képviselőjét  - agrármérnököket, növényvédelmi szakembereket, programozókat - egyszerre alkalmazni, integrátorként kapcsolja össze azokat a szakértőket, akiknek a tudására az adott megoldáshoz szükség van. Stratégiai partnerség keretében szorosan együttműködnek például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakembereivel is. Általában tízfős állandó csapattal és számos külső szakemberrel dolgoznak, így szükség esetén akár harmincfősre is tudják bővíteni a projektcsapatot.

Ázsiában az üzletfejlesztés évekbe telik 

A délkelet-ázsiai kapcsolatrendszerük egy 2017 és 2020 között zajló laoszi projektből nőtt ki. Balázsék a projektmenedzsment-iroda feladatait látták el: tervezést, dokumentációt, pénzügyi tervezést és a projekt szereplőinek munkáját hangolták össze. 

Bangkokban jelenleg két partnerrel dolgoznak: egyikük spanyol, 13 év magyarországi tapasztalattal, másikuk thai, aki ösztöndíjasként Magyarországon végezte a gimnáziumot és az egyetemet. Malajziában közben most építik ki a partnerhálózatukat. A helyi partnerek mellett szorosan együttműködnek a magyar nagykövetségekkel is, hiszen a diplomáciai és az üzleti kapcsolatok jól erősíthetik egymást. Balázs szerint egy nagykövetség vagy nagykövet megkeresése elsőre szokatlannak vagy kissé formálisnak tűnhet, a külképviseletek azonban jellemzően nyitottak és segítőkészek. Ismerik a helyi viszonyokat, és olyan szereplőkkel is összeköthetik a magyar vállalkozásokat, akiket másként nehéz lenne elérni. Arra azonban számítani kell szerinte, hogy Délkelet-Ázsiában az üzletfejlesztés jóval lassabb.  „Magyarországon egy üzletfejlesztési folyamat három-hat hónap alatt lezárulhat, ott viszont akár egy-két évig is eltarthat. Sok munkát és pénzt kell befektetni, a helyi partnerek pedig szinte nélkülözhetetlenek.”-magyarázza Balázs.

„Hibázz gyorsabban, mint a versenytársaid!” 

Balázs egyik fontos vállalkozói tanulsága, hogy nem elég jól dolgozni, látszódni is kell. A másik pedig a hibázáshoz kapcsolódik. „Hibázni is ér! Sőt, gyorsabban kell hibázni, mint a versenytársaid.” -mondja. Úgy látja, a poroszos oktatási rendszerben azt tanultuk meg, hogy ne hibázzunk, és sokszor nem merünk nemet mondani. „Más üzleti kultúrákban ez nem így van. Az Egyesült Államokban egy vállalkozó akár könnyebben kaphat támogatást egy új ötletéhez, ha már volt két bukott cége, mert úgy vannak vele, hogy ugyanazokat a hibákat már valószínűleg nem fogja újra elkövetni.” – magyarázza Balázs. 

A felhasználóikat a rendszer bevezetése után sem hagyják magukra. Balázs szerint az AI fejlődésével ⁣a technológiai megoldások egyre könnyebben másolhatók, ezért önmagában a technikai minőség nem feltétlenül dönt egy termék életképességéről. Náluk ezért ugyanilyen fontos az árazás, a megfelelő üzleti modell, az értékesítés és az ügyfélkapcsolat, mindenekelőtt azonban az ügyfél elégedettsége. 

Tuzson Balázs öt tippje vállalkozóknak:

1. Szerezz külföldi tapasztalatot! Más kultúrákban rövid idő alatt olyan alkalmazkodóképességet és tárgyalási tudást szerezhetsz, amely később komoly előnyt jelenthet. 
2. Tanulj nagy terhelés mellett is! Egy nagyvállalatnál vagy tanácsadó cégnél fiatalon megszerzett intenzív tapasztalat felgyorsíthatja a szakmai fejlődésedet. 
3. Keress magadnak őszinte mentort! Olyan embert válassz, aki irányt mutat, aki akkor is szól, ha rossz úton jársz vagy túlságosan elszállsz a saját ötletedtől. 
4. Merj hibázni! Minél hamarabb kiderül, mi nem működik, annál gyorsabban és olcsóbban tanulhatsz belőle, és annál könnyebben találod meg a jó irányt.
5. Merj felállni és váltani! Ha egy munkahely, vezető vagy üzleti környezet már nem szolgálja a fejlődésedet, vegyél egy nagy levegőt, és lépj tovább!