Aki most fejlődik, előnybe kerülhet – Vállalkozói körkép a digitalizációról és a vezetői kihívásokról
Az aktuális kihívásokról, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia hatásairól is megkérdeztünk néhány, több cég működését közelről figyelő, illetve „apró” vállalkozót.
„A fókuszálás és a skálázás jellemzi az évet” – kezdte a több kisvállalkozásra is rálátó Rab Máté, a Shoprenter ügyvezetője. „A kijózanító időszak után az látszik, egyre erősebb a verseny, ezért nem elég jelen lenni online, valódi értéket és kiemelkedő szolgáltatást kell nyújtani. Akik ebbe fektettek, stabilan tudtak növekedni. Ám még mindig sokan nem használják ki a költséghatékony, online, automatizált értékesítést, amellyel kiszámítható bevételt építhetnének” – tette hozzá az üzletfejlesztési szakértő. Az árversenyt a külföldi óriások nyerik, és tovább erősödik a specializáció. „Azok a vállalkozások lesznek sikeresek, amelyek egy jól meghatározott célcsoportra fókuszálnak és kiemelkedő szolgáltatást nyújtanak” – tette hozzá a bérelhető webáruház-rendszert kínáló cég ügyvezetője. A következő időszak kulcskérdése szerinte az, hogyan lehet fenntarthatóan növekedni egy telített piacon. Azt tapasztalja, sok vezető azzal küzd, hogyan találjon új vásárlókat, miközben a költségek folyamatosan emelkednek. Egyre hangsúlyosabbnak látja a hatékonyság és az automatizáció kérdését, valamint az AI iránti érdeklődés növekedését. A tapasztalatai szerint erős trend az ügyfélélmény tudatos fejlesztése is.
Alkalmazkodás után tudatosság
Az üzleti mentorként szintén szélesebb kisvállalkozói kört ismerő Pongor-Juhász Attila szerint továbbra is alkalmazkodásra van szükség. „A pandémiás helyzet óta a vállalkozói környezet folyamatosan változik, sok, korábban kiszámítható tényező alakult át, legyen szó beszerzési láncokról, energiaköltségekről vagy a fogyasztói magatartásról” – mondta a Pongor Group alapító-tulajdonosa. Azt tapasztalja, egyre több vállalkozó ismeri fel, hogy a megváltozott környezethez új működési módokra van szükség. „A régi eszközök sok esetben már nem hozzák ugyanazt az eredményt, ezért felértékelődik a nyitottság, a tanulás és az innováció” – tette hozzá. Úgy látja: a tudatos fejlődés időszakát éljük. „Nem könnyű az év, de komoly lehetőségeket tartogathat azok számára, akik fejlesztenek és mernek döntéseket hozni” – jegyezte meg. A kihívások egy része, mint fogalmazott: belül kezdődik. Azt érzékeli, a vállalkozók elfáradtak, ezért fontosnak tartja a vezetői stabilitás megerősítését, az energiaszint emelését, a mentális teherbírás javítását és a jövőkép megőrzését. „A vezetőknek ma egyszerre kell üzletileg racionálisnak, emberileg hitelesnek és stratégiailag előrelátónak lenniük” – hangsúlyozta. Nagy kihívásnak látja a csapatok egyben tartását, motiválását és fejlesztését, miközben a vevői oldalon is erősödik a bizonytalanság. Szintén fontos trendnek látja a folyamatok tudatos újragondolását. „Egyre több vállalkozó törekszik a gyorsabb, egyszerűbb, kevesebb erőforrást igénylő, azaz költséghatékonyabb, letisztultabb, fókuszáltabb működésre. Ez a szemléletváltás hosszabb távon a versenyképességet is erősíti” – mondta. Elárulta, a saját cégénél is elvégezték a költségracionalizálás és a produktivitásnövelés stratégiai feladatát. „Egyre inkább arra fókuszálunk, hogyan lehet ugyanannyi idő alatt nagyobb értéket teremteni. Ebben a mesterséges intelligencia komoly támogatást tud nyújtani, főként az adminisztratív, ismétlődő és elemző feladatok terén” – jegyezte meg.
Új berendezkedés és átrendeződés
Óvatosságot hozott a vállalkozói döntésekbe az elmúlt időszak gazdasági hullámzása; az infláció, a lassuló növekedés és a kiszámíthatatlan környezet – tette hozzá a Bridge Budapest társalapítója és ügyvezetője, Pistyur Veronika. „Sokan visszafogottabb működésre rendezkedtek be, és egyre többen kezdték újragondolni, hogyan működik valójában a vállalkozásuk” – osztotta meg az előbbiekhez hasonló tapasztalatait a magyar vállalkozók által alapított, szemléletformáló nonprofit szervezet vezetője. Úgy veszi észre, sok cég már nem abban reménykedik, hogy a piac visszatér a korábbi „aranykorhoz”, kezd kialakulni egy realistább gondolkodás. Szerinte sem átmeneti válságkezelésben, hanem a működésük tartós újraépítésében gondolkodnak a vállalkozók. Bár sokan továbbra is óvatosak, „új berendezkedési időszak” kezdődik. „Azok a vállalkozások fognak erősödni, amelyek nem csak túlélni próbálnak. A siker kevésbé a gyors növekedésről, sokkal inkább a stabil működésről, az innovációs képességről, a jó csapatról, és az ezekre épülő, hosszú távon fenntartható üzleti modellről fog szólni” – jegyezte meg. Ő is úgy érzékeli, a bizonytalanság mentálisan is megterheli a vállalkozókat, és egyre erősebb az emberi oldal jelentősége. „Egy vezető döntési képessége, fókusza, mentális állapota ma már ugyanolyan kockázati tényező lehet, mint egy gazdasági mutató” – mondta a Bridge Budapest ügyvezetője. Úgy látja, egyre több vezető teszi fel magának azt az alapvető kérdést is: milyen szerepet tölt be a vállalkozás az életében, és milyen irányba érdemes továbbépíteni.
A bizonytalanság mentális terhét kiemelve Gangel Péter, a hétszáz tagot számláló cégvezetői klub, a Bizalmi Kör alapító-tulajdonosa is kimerítőnek tartja a közelmúltat, és a jövő szerinte sem könnyebb. „Sőt bizonyos szempontból nehezebb is” – tette hozzá. Mivel azonban a külső körülmények folyton változnak, a szakember tanácsa szerint a vállalkozóknak azzal érdemes foglalkozniuk, amire valódi ráhatásuk van. Úgy látja, mindenki, így a vállalkozók is figyelnek arra, milyen hatással lesz a világra az AI. „A mastermindjainkon azonban még mindig közel 40 százalékban HR-kérdések foglalkoztatják a tulajdonosokat. Próbálják megérteni, hogyan tudják a csapatukat hatékonyabban működtetni” – tette hozzá.
„Aprók” nagy változásai
„Kihívásokkal gazdagítottnak” jellemezte az elmúlt időszakot a zero waste Mix Your Nature/Myne natúrkozmetikumok alapítója, Máthé Csilla is. „Több kisvállalkozóhoz hasonlóan úgy láttuk, sikerül jövedelemszerző rendszereket kiépíteni, de aztán – az algoritmusok változásai és a választási hirdetések miatt – megnövekedtek, és egyre kevésbé váltak kifizetődővé a marketingköltségek, és nehezebbé vált az adók, járulékok kitermelése is. A Covid-járvány idején vállalkozni kezdők közül sokan látták be, nem nekik való ez az életforma, ezért egyéb jövedelemszerzési lehetőségeket keresnek vagy visszatérnek az alkalmazotti létbe” – mondta. A környezetében azt is tapasztalja, erősödik az igény a rugalmas és távoli munkavégzésre. „Egyre több megoldást látok arra, hogy Budapesten kívüli, természetközeli helyről, akár külföldről vezetik a vállalkozásukat a tulajdonosok” – mondta. Nagy változást egyelőre nem is vár, de azért az előzőnél jobb évre számít – fogalmazott. Mint megosztotta: márciustól ismét százszázalékos tulajdonosa a kisvállalkozásának. „Nagyon élveztük és sokat tanultunk a befektetőnkkel közös két év alatt, de visszavásároltam a részesedésemet” – árulta el. Következő mérföldkőként a vállalatirányítási rendszer bevezetését említette, és hozzátette, a munkafolyamatok menedzselésében is változtatott. „Végre találtam valakit, akinek átadhatom az operatív szervezési feladatokat, a felszabaduló időmben a fejlesztésekre tudok fókuszálni.”
Közös sarok
„Nem találkoztam felívelő sztorikkal. A környezetemben lévő kisvállalkozók a túlélésért küzdenek” – ismertette az előbbiektől némileg eltérő tapasztalatait a vegyszermentes bútorfestéket gyártó Azúr Bagoly alapítója, Isza Ágnes. A jelent sem érzi „lelkesítőbbnek”, de reméli, nem lesz igaza. Jelenleg az foglalkoztatja leginkább, hogy a folyton, sokszor „drasztikusan változó és zajos térben” hogyan érdemes kommunikálni. „Nem beszélhetünk már úgy, ahogyan 2019-ben vagy akár 2022-ben tettük. A bútorfelújítás, bár nem rakétatudomány, egy negyedperces TikTok-videóban nehezen adhatók át azok az információk, amelyek egy sikeres átalakításhoz szükségesek. Az algoritmusok változásai, az AI, és az egyre élesedő versenyhelyzet miatt muszáj figyelni a trendeket, és folyamatosan növelni kell a hatékonyságot” – fogalmazott. Talán általános helyzetképnek is tekinthető ahogyan a vállalkozásáról beszélt: „az ilyen apró cégeknek az a dolguk, hogy rátaláljanak egy kicsi sarokra, ahol működő világot tudnak maguknak építeni. És ezek szépen megférnek egymás mellett, sőt együtt kiadhatnak egy izgalmas egészet”. Ezt valósította meg az Arikan Therapy módszerét létrehozó Abonyi Réka: néhány vállalkozóval összefogva létrehozott ugyanis egy „közös helyet”. Mint mondta: alapvetően „zökkenőmentesen” működik a vállalkozása, annak ellenére, hogy magánéleti gondok nehezítették a munkáját. „Segítő szakmában különösen fontos a belső stabilitás; akkor tudok másoknak segíteni, ha jól vagyok. Igyekeztem tartani magam, de határokat húztam, és szünetet is tartottam, ha arra volt szükség”– mondta a korábban masszázzsal is foglalkozó hangterapeuta. Bár éppen a második gyermekével „babázik”, a vállalkozása nem állt meg. „A sors úgy rendezte, hogy most, amikor a kisfiam fejlődésére koncentrálok, két hangtálterapeuta is tud helyettesíteni” – tette hozzá. Az Arikan Therapy tulajdonosa úgy érzékeli, a spiritualitás felkapott témává vált; egyre többen nyitottak a természetesebb lehetőségekre. „Örülök, hogy nemcsak abból van több, akinek ezekre szüksége van; a kínálat is nőtt. Bár vannak, akik csak bizniszt látnak benne, sokan tényleg segítenének másoknak.” Úgy véli, az azonos ágazatban dolgozóknak sem muszáj egymás konkurenciáinak lenniük. „Én közös munkára hívtam azokat, akik ugyanúgy szeretik a hangokat, a rezgéseket és a gyógyítást, mint én” – tette hozzá.
Tanulni: egyedül és egymástól is
„Egyre inkább természetes része az önfejlesztés a vállalkozói gondolkodásnak” – jelentette ki Rab Máté. „Azok a vállalkozók, akik hosszú távon sikeresek, tudatosan fejlesztik magukat” – tette hozzá. Ehhez olyan szakmai partnerektől várnak segítséget, akik konkrét eszközöket és megoldásokat tudnak adni. Tipikus tájékozódási formákként a szakmai konferenciákat, üzleti klubokat, online üzleti tartalmakat: szakmai cikkeket, podcastokat, videókat említette. Úgy látja, sok vezető fejlődik autodidakta módon: kurzusokat végez és egyre népszerűbbek mentorprogramok és a mastermind csoportok is. „Fontosak a személyes ajánlások és egyre erősebb a közösségi tanulás is.” Hasonlóan látja Pongor-Juhász Attila is. „Már nem extra, hanem versenyelőny” – fogalmazott. Úgy tapasztalja, azok a vezetők tudnak stabilabb, kiszámíthatóbb és hosszabb távon erősebb vállalkozást építeni, akik hajlandók saját magukon is dolgozni. A tipikus tájékozódási irányok között szerinte is egyszerre vannak jelen a digitális és a klasszikus tudásforrások. „A könyveknek továbbra is komoly jelentőségük van, különösen akkor, ha valódi tapasztalatra és gyakorlatban is működő gondolkodásmódra épülnek” – mondta. A vállalkozói közösségek, networking események, illetve szakmai rendezvények nagy ereje, hogy mint fogalmazott: „megszüntetik a vállalkozói magányt: kiderül, mások is hasonló kérdésekkel küzdenek, és közösen sokkal könnyebb megoldásokat találni”. Úgy tapasztalja, keresettek az olyan gyakorlati minták is, amelyeket a saját cég működésére le lehet fordítani. „A fejlődés sokszor vezetői szemléletváltást is igényel. Gyakran nem az a kérdés, hogy egy vállalkozó tudja-e, mit kellene tennie, hanem az, hogy meg tudja-e hozni a szükséges döntéseket. Ebben a külső nézőpont, a mentorálás, a coaching vagy egy tapasztaltabb vállalkozói közeg nagyon sokat tud segíteni” – tette hozzá.
Kulcsképesség és élet-halál kérdés
Így látja Gangel Péter is: „a vezetői network az utóbbi időben kulcsképesség lett. Az AI-jal mélyre lehet menni egy-egy probléma megoldásában, de irányt a tapasztalatok megosztására alkalmas mastermind tud leginkább mutatni” – fogalmazott. Azt tapasztalja, a konferenciákon már nem a színpadi programra kíváncsiak a vállalkozók, inkább egymással kapcsolódnak. „A Bizalmi Kör mastermindjain nemcsak az aktuális kérdésemre kapok választ, azt is látom, mások hogyan oldanak meg nehéz helyzeteket. És ez validálja, hogy együtt vagyunk” – tette hozzá. A vezetői önismeretet és stabilitást Pistyur Veronika is egyre fontosabbnak látja. „Ha a vezető fejben nincs jelen, azt a csapat azonnal megérzi – még akkor is, ha nem tudják pontosan megfogalmazni, mi a probléma.” Máthé Csilla megfogalmazása szerint egyenesen „élet-halál kérdése”. A natúrkozmetikum-márka alapítója azt emelte ki, bármilyen segítséget is vesz igénybe egy vállalkozó az önfejlesztéshez, tudnia kell eldönteni, mi hiteles és mi nem. Úgy veszi észre, a környezetében lévő cégtulajdonosok a „még nem tudom, mit nem tudok” fázisban a TikTokról, podcastekből, cikkekből, a mesterséges intelligenciától és üzleti konferenciákon keresnek választ. Ha már célzottabb az információkeresés, akkor különböző szakemberektől, mentoroktól, tanácsadóktól kérnek segítséget. Egyénenként és ezáltal vállalkozónként is eltérőnek érzékeli a fejlődésre és a tájékozódásra szolgáló kisvállalkozói stratégiákat Isza Ágnes. Úgy véli, az emberekéhez hasonlóan a cégek életében is van olyan szakasz, amikor fontos intenzíven fejlődni, máskor inkább az addig megtanultak elmélyítésére kell fókuszálni. „Az ember, ha vállalkozó, ha nem, saját magán tud segíteni a legjobban. Kívülről senki nem tud megmenteni senkit” – fogalmazott Abonyi Réka. Úgy tartja: nyitottnak kell lenni, akár arra is, hogy véletlenül „érkezik” megoldás. Ő maga külföldi hangtálterapeutákat követve inspirálódik, de törekszik az egyediségre. „Azzal tudok ugyanis a legjobban segíteni, ha önmagamat adom” – mondta. Tapasztalatai alapján hozzátette azt is: csapatmunka esetén azt is meg kell tanulni, hogy ne főnökök, hanem vezetők, sőt inkább együttműködő partnerek legyünk.
Digitális érettség: vegyes a kép
A legtöbb vállalkozás már használ digitális eszközöket Rab Máté tapasztalata szerint. „Leggyakrabban szövegírásra, marketingtartalmak készítésére, ügyfélszolgálati válaszok előkészítésére vagy termékleírások generálására, de sokszor ez még nem rendszerszintű. Az integrációhoz és az automatizációhoz már jó ár-érték arányú megoldások vannak, érdemes szétnézni a piacon” – tanácsolta. Úgy látja, a vállalkozók digitális érettsége eltérő, de a nyitottság növekszik. „Talán az AI mint hívószó újabb lökést adhat. A legtöbben már a lemaradástól félnek, ami erős motivációt ad” – tette hozzá. Az újdonságok bevezetése szerinte nem pénzkérdés, a legnagyobb akadály az idő és a bizonytalanság. „Ha viszont látják a gyors megtérülést, akkor nagyon gyorsan nyitottá válnak” – tette hozzá a szakember. Azok a vállalkozások, amelyekkel Pongor-Juhász Attila kapcsolatban van, szintén elindultak a digitalizáció útján. „Egyre többen alkalmazzák, de különböző mélységben. A nyelvi modelleket elsősorban információkeresésre, ötletelésre vagy a szövegalkotás támogatásra alkalmazzák. Ennél azonban jóval több lehetőség van bennük”. A valódi áttörést szerinte ott hozhatják, ahol a hatékonyság, a produktivitás és az automatizálás felől közelítik meg. Példaként az adminisztratív terhek csökkentését, a belső folyamatok elemzését, a munkafolyamatok optimalizálását vagy az ismétlődő feladatok kiváltását említette. „Az AI akkor tud igazán értéket teremteni, ha tudatosan épül a működésbe” – hangsúlyozta. Az, hogy egyelőre jelentősek a digitalizációs különbségek, meglátása szerint természetes. „Idő kell, hogy széles körben elfogadottá és rutinszerűvé váljon az eszközök használata. A fiatalabb vállalkozói generációk nyitottsága hosszabb távon azonban sokat lendíthet a hazai KKV-szektor digitális fejlődésén” – jegyezte meg. Kiemelte, fontos, hogy a digitalizáció tudatosan kapcsolódjon össze az üzleti célokkal. A félelem vagy óvatosság szerinte gyakran abból fakad, hogy még nincs elég kézzelfogható, hiteles példa. „Ha a vállalkozók látják, valódi eredményt hozott egy megoldás, sokkal könnyebben nyitnak” – mondta. Tapasztalatai szerint sem elsősorban a költségek fogják vissza a használatát, szemléletváltásra lenne szükség. „Egy új rendszer vagy szoftver bevezetése akkor lesz sikeres, ha a vezető először »magával tisztázza«, hogy miért fontos.” A jó indulás alapja, mint mondta, az, hogy a vállalkozó nem technológiában, hanem üzleti célban gondolkodik. „Átgondolja, hogy például időt nyerne, átláthatóbb folyamatokat, hatékonyabb csapatműködést vagy jobb ügyfélélményt szeretne, és ahhoz keresi meg a megfelelő eszközt.”
Minőségi ugrás: a vállalkozói alapműveltség része lesz
Az egyszerűbb AI-eszközöket Gangel Péter szerint is már „mindenki” használja, de messzebbre még kevesen jutottak. „Láttam olyan best practice-t, ahol ügyfélszolgálatot építettek AI-agentekkel és leadgenerálásra is használják. Mi most az applikáció keresőjét okosítjuk fel, hogy a klubtagok jobban megtalálják egymást, és a BI-rendszerünkre teszünk AI-t, hogy gyorsabban tudjunk dashboardokat generálni” – mondta. A mesterséges intelligencia szerinte egyfajta minőségi ugrást eredményezhet. „Bízom abban, hogy a hagyományos digitalizációt átugorva hamarosan AI-digitalizációnk lesz.” Az ár szerinte sem akadály. „Be kell kalkulálni. Digitalizáció nélkül nem lesz hatékonyságnövelés, ami a piacon maradáshoz elengedhetetlen” – jegyezte meg. Óvatos lelkesedést és óriási szórást érzékel a magyar cégek AI-használatában Pistyur Veronika is, de úgy véli, hamarosan a vállalkozói alapműveltség része lesz. „Vannak vállalkozások, amelyek már integrált rendszerekben működnek, és van, ahol még mindig Excelben vagy akár papíron vezetik a működést.” A váltásnak a legtöbb esetben szerinte sem a pénz a fő akadálya, hanem az, hogy a vezető nem tudja pontosan, hol lenne a technológia valódi haszna. „A digitalizáció valójában nem egyszeri nagy átállás, hanem folyamatos tanulási folyamat: időről időre egy-egy területet érdemes fejleszteni” – tanácsolta. Hasznos eszköz lehet az AI a tartalomkészítésben, információfeldolgozásban, de felhívta a figyelmet: „nem csodafegyver és adatvédelmi, hitelességi kérdéseket is felvet”. Mint a Bridge Budapest ügyvezetője kiemelte: hiba, ha valaki gondolkodás nélkül használja, de az is, ha teljesen elzárkózik tőle.
Lehetőségek kockázatokkal
„A korai elfogadói több területen beépítették a működésükbe, már látják, hogy mire használható és mire nem. Akik pedig eddig féltek tőle, felismerték: muszáj megtanulni, különben lemaradnak versenytársaktól” – hangsúlyozta Máthé Csilla. A cégében üzleti és marketingtervezésre, kalkulációk készítésére, ötletgenerálásra, tartalomtervek és szkriptek kiindulási pontjának összeállítására, valamint a beszerzésnél, gyártási technológiák felfedezésére, információgyűjtésre, formalevelek fogalmazására, HR-folyamatok kialakítására is használják. „Folyamatosan értékelem, mennyire hiteles és használható az információ, amit ad, mert bár hatalmas segítség, félrevezető is lehet” – fogalmazott. Ő is úgy gondolja, aki kritikus gondolkodás nélkül hagyatkozik rá, nem biztos, hogy jó döntéseket hoz. „Egyértelműen látszik például, hogy a közösségi oldalakon fontos a személyes, valódi jelenlét” – jegyezte meg. Vállalkozótársaihoz hasonlóan azt látja, noha a hazai vállalkozások digitális érettsége még alacsony vagy közepes, sok cégben már megvan a fejlesztés igénye. „Ez azonban rengeteg erőforrást igényel, pénzben és munkaidőben egyaránt. Van benne rizikó, egy nem megfelelő választás nemcsak pénzt, rengeteg időt és munkát is elégethet. Mi is választottunk már rosszul szoftvert” – árulta el. „Ijesztően” el vagyunk maradva digitális fejlettségben a környező országoktól” – vélekedett Isza Ágnes. Ugyanakkor azt a természetes alapanyagokból készülő fa- és bútorfestéket előállító kisvállalkozó is örömmel tapasztalja, hogy a „legapróbb” cégek nyitottsága is jelentősen nőtt. „Az újabb megoldások nem természetüknél fogva rémisztik meg a kicsi cégeket, az idő- és pénzráfordítással kell megfontoltan bánniuk, hiszen azokból van a legkevesebb” – mondta. Korfüggő is a digitális platformok használata – tette hozzá Abonyi Réka. „Én 29 évesen nyitott vagyok rá, de vannak olyan kis- és középvállalkozások, ahol nehézséget okoz. Egy idősebb vállalkozó még újságban hirdeti magát, vagy nem is, mert szájról szájra terjed a híre”. Szerinte mindenkinek érdemes belevágnia, akkor is, ha a változástól való félelem alapvetően „belénk van kódolva”. Bár információszerzésre és képgenerálásra használja az AI-t, fontosnak tartja a saját hang megőrzését. „Vannak, akik egy az egyben kiposztolják a válaszait. Ezek a szövegek sablonosak, és könnyen felismerhetők. Sokkal szívhez szólóbb az üzenet, ha az ember maga fogalmazza. Használjuk inkább az agyunkat és a kreativitásunkat!”
Tovább olvasnád?
Regisztrálj!
- Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
- Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
- Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
- Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből
Kérdeznél a digitalizációról?
Kérdezd a Telekom Digitalizációs Asszisztenst, és kapj válaszokat a vállalkozásodra szabva.
A tartalomban felhasznált illusztrációt a mesterséges intelligencia (AI) generálta.