Hogyan tudod motiválni az alkalmazottaidat a pénzen kívül?

Motiváció. A bűvös szó, amit mindenki szeretne, de senki nem tudja hogyan kell. Pedig a munkatársak motivációjának fenntartása kulcsfontosságú a cégek, ezáltal a KKV-k sikeréhez is. Az optimális teljesítés és a munkavállalói elégedettség megteremtése azonban nem egyszerű feladat. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy miként alkalmazhatók a versenysportban és a cégvezetésben szerzett tapasztalatok a mindennapi munkahelyi kihívások során.

{{ formattedDate }}5 perc olvasási idő

Most akkor fontos a pénz vagy sem?

A hazai vállalati közegben mára tudatosult: pénzzel nem lehet motiválni. Ez igaz, de csak egy pontig: „szokták mondani, hogy kb. 100 ezer dollár körül mérték Amerikában azt a határvonalat, ami felett már nem feltétlen az számít, hogy 112 vagy 116 ezer dollárom lesz, hanem más mozgatói vannak az embernek.” – mondja Kenyeres András, sport mentáltréner, Pszichológia PhD kutató. „Ám habár a kutatások azt mondják, hogy bizonyos összeg fölött ez igaz, azért mindannyian tudjuk, hogy annak, akinek nincs meg a havi betevője vagy nem tudja kifizetni a lakáshitelét, annak azért elég erős motiváló erő a pénz” – teszi hozzá András. Sőt, a sportban is jelen van a pénzkérdés, hiszen a megélhetés egy sportoló számára is lényeges szempont. „Fontos kiemelnünk, hogy vannak olyan személyiségi vonások, amelyeknél tudjuk, hogy a külső motivációs tényező igenis fontos, és a pénz egy ilyen motivációs, vagy épp elismerési tényező is lehet.” – mondja András.
„A hangsúly a különbségeken van”
– jelenti ki Gáll Péter, a TELL Software Hungária Kft. vezetője, aki több mint 20 év vállalkozói tapasztalatával úgy véli, hogy a vezetőknek kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy a munkatársak motivációja hosszú távon megmaradjon.
Ez a versenysportokra is igaz: András szerint ma már edző nem igazán tud csapatsportban komoly eredményeket elérni, hogy ne tudná, hogy mi van az embereivel, mi folyik az életükben, ami megint csak azt jelenti, hogy számítanak az egyéni, emberi különbségek.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a fenti tétel igaz a KKV-kra is: nincs két egyforma KKV, ahogy nincs két egyforma ember sem. Ebből adódóan nincs univerzális megoldás a motiváció terén, csak jó és rossz példák.

CEO = Csapatkapitány?

„Egy csapatban az egyik legfontosabb motivációs erőforrás, ha az első számú vezetőt nem csak emberi minőségében, de szakmailag is elismerik. Az első számú vezető példamutatásával, aktív és építő részvételével tud hatékonyan motiválni. Bizalmat és motivációt épít a szervezetben, ha a vezető kompetens abban, amit csinál, feladatokat vállal, keményen dolgozik. Magasabb szintű elfogadás alakul ki, ha nem csupán emberként, de szakemberként is helytállunk” – fogalmaz Gáll Péter.
A szervezeti hatékonyság talán legfontosabb kérdése az, hogy milyen normák és értékek mentén kapcsolódnak a munkatársak egymáshoz és a szervezethez. Az egyének eltérő motivációs tényezői miatt létfontosságú, hogy a vezetők képesek legyenek a partneri viszony kialakítására, mely magában foglalja a kölcsönös tiszteletet és a kollégák eltérő kommunikációs igényeinek, valamint pszichológiai szükségleteinek elfogadását. A különböző személyiségtípusok ismerete, a személyre szabott kommunikáció képessége kulcsfontosságú kompetencia, mert lehetővé teszi a vezetők számára, hogy felismerjék és eredményesen reagáljanak az eltérő szükségletekre.
A vezetői önreflexió szintén kritikus eleme a hatékony vezetésnek, mivel segíti a vezetőket abban, hogy tudatosítsák saját viselkedésüket, kommunikációs stílusukat és annak hatásait a munkatársakra.
A partneri viszony kialakítása, a testreszabott kommunikáció, és a vezetői önreflexió - együttesen jelentős hatással vannak a munkatársak motivációira. Azáltal, hogy a vezetők képesek az egyénekre szabottan kommunikálni, növelhetik a munkahelyi elégedettséget, elkötelezettséget és végül a szervezeti teljesítményt is. Az ilyen típusú vezetés nem csak hogy elősegíti a munkatársak motivációját és jobb teljesítményét, de erősíti az egész szervezet adaptációs és innovációs képességét is. 

A sportban is hasonlóan működik a vezetés: mindenkinek más a jó edző és valamikor igen nehéz a vezető dolga. Példaként említette András egy kézilabda edző esetét, amikor két külön korosztály került össze edzésre: a fiatalok nagyobb önállóságot akartak, míg a tapasztalt játékosok keményebb kezű irányítást. Ebben a helyzetben nem volt egyszerű lavírozni. „Egy jó edző, vagy ha úgy tetszik, egy jó vezető ezt a sokszínűséget felismeri és elfogadja és tudja, hogy az egyéneket nem feltétlenül lehet ugyanúgy, ugyanazzal motiválni. Figyelnie kell az egyéni életszakaszokra, elvárásokra, problémákra és ezekre bizony külön kell reagálnia. Egy jó edző ismeri a csapatát, tudja, ki, milyen, kit mi mozgat, kinek milyen életszakasza, problémája van és ezekre reagál.” – mondja András.
A szakember egyik kedvenc példájaként Phil Jacksont, a Chicago Bulls kosárlabda csapat legendás edzőjét említi. Nem akármilyen csapatot rakott össze, ahol komoly egóknak kellett együttműködniük a sikerért. A kulcs ebben az emberi faktor volt, vagyis az edző tudta, hogy olyan egyéniségekkel dolgozik, akik nem mindig ugyanazt igénylik, ám lehetőség szerint megadta az egyes motivációkat, rászánta az időt arra, hogy megismerje az embereit, a csapatát.

Tovább olvasnád?
Regisztrálj!

  • Lépj kapcsolatba más vállalkozókkal, üzleteljetek
  • Töltsd le D terveinket, és digitalizáld a vállalkozásodat
  • Fogyaszd exkluzív tartalmainkat
  • Értesülj első kézből az aktuális kkv-kat értintő témákról hírlevelünkből

Célok, célok! Célok?

A célok hajszolása általában jellemzi a fejlesztő vállalatokat, ahol a jól meghatározott és közösen vallott célkitűzések mozgatják a dolgozókat. Gáll Péter szerint a motiváció nem csak a célok megfogalmazásával kezdődik, hanem azok megértésével és elfogadásával. Fontos, hogy a vezetők ne csak kijelöljenek irányokat, hanem magyarázatot is adjanak, megvilágítva, miért pont ezek a lépések szükségesek.
A csapattagok bevonása a célkitűzések kialakításába és a visszajelzések nyitott fogadása növeli a célok iránti elkötelezettséget
Ez egyfajta közösségi műhelymunkához hasonlítható, ahol mindenki részt vesz a munka teljes folyamatában, az ötleteléstől a megvalósításig. Ez a fajta bevonó megközelítés segít abban, hogy a munkatársak ne csak végrehajtóként, hanem résztvevőként is lássák magukat a vállalati tevékenységekben.
A vezető szerepe itt kritikus: nem elég, ha csak irányít, hanem aktívan részt kell vennie a munkában, mint a csapat egyenrangú tagja. Ezáltal nem csupán a szervezetben betöltött „hatalmi” pozíciójára támaszkodik, hanem a szakmai hozzáértésével és példamutatásával erősíti a csapatot.

András, a profi sportból említett példát: „egyszer egy neves válogatott játékossal dolgoztam együtt, akinek egy világbajnokság előtt egyszerűen nem volt motivációja semmihez és semmire. A helyzet az volt, hogy szét volt hajtva és a kiégés jelei mutatkoztak. Aztán kiderítettük, hogy a családja jelentős inspirációt jelent számára. Ez adta a lökést, hogy az akkori világbajnokságra felkészüljön és jól teljesítsen. Ebben a folyamatban a kulcs mozzanat volt, hogy meghallottuk a sportoló specifikus problémáit, gondjait, kihívásait, valamint azt, hogy mi az, ami mozgatja őt.”
Mindez a KKV-k nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy az egyéniség és a csapat is nehéz műfaj, de a hatékonyság és a siker érdekében célszerű mindkét irányt megvizsgálni, hogy a csapat miként működik jól, de ugyanakkor mi az, ami egyénileg motiválja a munkavállalót.

Valamikor szinte hiányzik, de valamikor káros, mi az? A stressz

A stressz alapvető eleme a mindennapi életnek, egyszerűen nem lehet kikerülni, mert vagy a munkahelyen van, vagy mi generáljuk vagy a külső környezet kölcsönhatása folytán kerül a képbe a stressz. András úgy látja, hogy a stressz igenis tud segíteni, például egy világbajnoki döntő vagy egy négy közé kerülés során elkerülhetetlen, sőt hasznos, ezért a kérdés az, hogy miként tudjuk ezt kezelni. Manapság jellemzően az az elfogadott vélekedés, hogy a munkavállalók stresszesnek érzik a munkahelyeket és rossz állapotban vannak. Ennek egyik oldala a szakemberek szerint az, hogy az oktatási rendszerből kikerülő fiatalok nem tanulják meg ezt kezelni. Tehát adott egy rendszer, amibe kódolva van a stressz, ám a benne résztvevő emberek nem tudják ezt menedzselni és adott esetben a maguk javára fordítani. Ezért egy képzett vezető fontos kompetenciája, hogy érzékeny legyen a csapattagok stresszszintjére, és proaktívan lépjen fel a túlterhelődés ellen. A stresszmentes munkahelyi légkör kialakítása nemcsak a napi hatékonyságot növeli, hanem a dolgozók jólétét és hosszú távú elégedettségét is fenntartja. Péter úgy látja, hogy a vezető feladata, hogy óvja a munkatársakat a túlzott stressztől. Ha a munkatársak folyamatosan magas stressz alatt állnak, az befolyásolja nem csak a munkájuk minőségét, hanem a magánéletüket is, ami tovább súlyosbíthatja a munkahelyi légkört. A munkahelyi jólét mindig prioritást kell, hogy élvezzen bármihez képest, mert ha a csapat nem érzi jól magát, az már rövid távon is csökkenti a vállalat teljesítményét. „Egy cégben a kollégáink tudása a legnagyobb érték, ezért úgy is bánjunk vele.- véli Péter.

Tanuljunk meg újra aludni

A szakemberek szerint a helyzet azért nem annyira bonyolult: aludni kell. Sajnos a XXI. század modern embere nagyon komoly alvásdeficitben van. Tehát keveset alszunk, pihenünk. És ebben nem segít az sem, hogy a Netflix első embere szerint a legnagyobb versenytársuk az alvás....
Tény: a regeneráció, az alvás és az aktív pihenés alapvető jelentőségű mind a sportolók, mind pedig dolgozók számára. Ennek hiányában nehézkes lesz a motiváció.

szerző:Szeles Gábor

Ezek is érdekelhetnek

További tartalmak