Nyitottság, fejlődés, bizalom: így lett a garázscégből tőzsdei sikertörténet – Szekeres Viktor és a Gloster története

 „A véremben volt a vállalkozói lét” – meséli Szekeres Viktor, a Gloster Digital Group alapító-vezérigazgatója arról, hogy miért is volt számára egyértelmű út, hogy vállalkozásba kezd. A szülei és a nagyszülei is kereskedők voltak, gyerekként rengeteg időt töltött velük, miközben dolgoztak. Egyszerűen belé kódolódott a függetlenség iránti igény és a kreatív problémamegoldás iránti érzék. „Mindig láttam, hogyan kell rugalmasan alkalmazkodni, döntéseket hozni és felelősséget vállalni – ezek az élmények adták meg az alapot ahhoz, hogy magabiztosan vágjak bele a saját vállalkozásomba.”

Ez a saját biznisz lett a Gloster, egy mára már tőzsdén jegyzett, nemzetközi piacokon terjeszkedő és dinamikus növekedést produkáló cég, amelynek története a 2000-es évek elején egy piaci rés felismeréséből indult. A telekommunikációs, telefonközpontos rendszerek és az ezekhez kapcsolódó megoldások iránti növekvő keresletre építve indult el a kezdetben hardeverorinetált vállalkozás. Idővel Viktor felismerte, hogy a vállalatok számára egyre hangsúlyosabbá válik az infrastruktúra migráció, az adatbázisok felhőbe helyezése és a konténerizáció – így ezekre a területekre kezdett fókuszálni. A Gloster kiterjesztette tevékenységét a rendszerintegráció, a felhőszolgáltatások és a nemzetközi szoftverfejlesztés területére.

Hogyan lett a garázscégből tőzsdén jegyzett, nemzetközi piacokon jelenlévő vállalat?

A Gloster 2003-ban indult, amolyan hardveres garázscégként – és hatalmas utat járt be az elmúlt 22 évben. A szolgáltatások fokozatosan bővültek, új területekre specializálódtak, majd igazi mérföldkövet jelentett a cég életében, hogy 2020-ban tőzsdére léptek, XTEND piaci kategóriában. Nyilvánosan működő részvénytársasággá alakultak, és 1,1 milliárd forint értékben hajtottak végre sikeresen egy zártkörű tőkeemelést – mindezt a pandémia csúcsidőszakában. Négy évvel később kategóriát váltottak, és immár a Standard piaci kategóriában vannak jelen a Budapesti Értéktőzsdén. „A tőzsdei jelenlét komoly átláthatósági és beszámolási kötelezettségekkel jár, ami fokozott felelősséget és rendszerezettséget igényel minden üzleti döntésben. Ez egyszerre jelentett lehetőséget a növekedésre és kihívást a vállalati működésben” – teszi hozzá Viktor. A növekedés fókusza most a nemzetközi terjeszkedésre helyeződött: a Gloster folyamatosan erősödik Németországban és az Egyesült Királyságban, és saját fejlesztőközpontot hozott létre a Fülöp-szigeteken.

Azt gondolhatnánk, hogy IT-területen egy új piaci szereplőnek legalább annyira könnyű, mint amennyire nehéz dolga van, hogy megvesse lábát, hiszen a termékek és szolgáltatások iránti igény fokozatosan növekszik, de ugyanígy gombamód szaporodnak az ezekre megoldást nyújtó cégek is. Ahhoz, hogy valaki kitűnjön a piacon, nem biztos, hogy elég egy jó ötlet. Viktor azt tartja saját erősségének, hogy mindig is az ügyfélközpontúságban és a rugalmasságban látták a lehetőséget: „Nem csupán kész megoldásokat kínálunk, hanem minden projektnél személyre szabjuk a szolgáltatásokat, így az ügyfelek valóban azt kapják, amire szükségük van, ez 20 éve is így volt és napjainkban is különösen igaz. Emellett a gyors reagálás és a folyamatos innováció, fejlődés tette lehetővé, hogy mindig egy lépéssel a versenytársak előtt járjunk. Így sikerült a technológiai szakértelmet és a partneri bizalmat egyszerre erősíteni.”

A sikerességüknek objektív fokmérője is akadnak – például a növekedésüket illusztráló adatok. 2020-ban, a tőzsdére lépésük évében még csak 30 fős csapata volt a Glosternek, ez mostanra tízszeresére, kb. 300 fősre bővült. Ráadásul a munkatársak több városban dolgoznak: Budapesten, Szegeden, Kecskeméten és Pécsett, illetve a nemzetközi piacaik révén Londonban, Münchenben és már a Fülöp-szigeteken is. A korrigált nettó árbevételük a tavalyi évben 31%-kal 13,48 milliárd forintra nőtt, amelyből egyre nagyobb szeletet hasít ki az export – a teljes árbevétel 38,1%-át tette ki 2024-ben.

Milyen szupererőt jelent az alapító személye?

„Három alapelv vezérelt mindig: nyitottság, fejlődés és bizalom. Hiszem, hogy egy vezetőnek nem minden választ kell tudnia, hanem meg kell teremtenie a közeget, ahol a legjobb ötletek megszülethetnek” – szögezi le Viktor., majd hozzáteszi: „A fejlődés nálunk nemcsak technológiai, hanem emberi is: mindenki számára elérhető, hogy tanuljon és előrébb lépjen. A bizalom pedig a működésünk alapja – ügyfél és kolléga között egyaránt. Ez a szemlélet ma is meghatározza a Glostert.”

Ha már humánerőforrás: az IT-szektorban kulcskérdés a tehetséges munkaerő megtalálása és még inkább megtartása. Hiszen a piacon sok a versenytárs, az igazán jó munkaerő válogathat a lehetőségek közül. Ezzel a helyzettel a Glosternél is tisztában vannak, ezért arra törekszenek, hogy a munkatársaik ne csak projektként tekintsenek a cégre, hanem egy szakmai közösségre találjanak itt. „Nagy hangsúlyt fektetünk a képzésekre, a mentorálásra, valamint arra, hogy mindenki részt vehessen nemzetközi projektekben. A lojalitást nem lehet kikényszeríteni, de ha a munkatárs érzi, hogy számít, hogy van beleszólása és hogy vele együtt épül a cég, akkor hosszú távon is szívesen marad” – emeli ki Viktor.

És hogy sugározhat-e motiváló erőt az az alapító, aki a garázscégből nemzetközi piacokon érdekelt vállalatot teremtett? „Alapítóként a legfontosabb feladatom az volt, hogy kijelöljem a víziót és megteremtsem azt a kultúrát, amiben a kollégák hisznek. Természetesen nem minden rólam szól – a Gloster sikere mindig csapatmunka volt. De azt gondolom, hogy az alapító személyisége adja az első lendületet, az irányt, amit később a szervezet visz tovább. Az én szerepem az, hogy biztosítsam: a cég fejlődési és növekedési irányát és közben megőrizzük azokat az alap értékeket, amelyekben kezdetek óta hiszünk” – mondja Viktor.

Hogyan változtat a portfólión az AI előretörése?

Jelenleg két fő üzletága van a Glosternek, a felhőalapú szolgáltatások és a szoftverfejlesztés. A felhőalapú szolgáltatásokra úgy tekintenek, mint üzleti alapkövetelményre, már messze nem csupán egy technológiai trendet testesítenek meg. Viktorék tapasztalata az, hogy az ügyfeleik egyre inkább olyan megoldásokat keresnek, amelyek rugalmasak, skálázhatók, és a biztonság és költséghatékonyság együttesen jellemző rájuk. És ezek az igények nemcsak a magyar piacon jelentkeznek, hanem nemzetközi viszonylatban is – ami megalapozza a Gloster terjeszkedését. De a szoftverfejlesztés területén is látnak újabb lehetőségeket, kiemelten nemzetközi projektekben: „A világjárvány óta felgyorsult a digitalizáció, és a cégek egyre inkább nyitottak a nearshoring és offshoring modellekre. Keresik az AI-megoldások helyét a saját hatékonyságunk növelésére. Ez számunkra azt jelenti, hogy magyar szakértelemmel is be tudunk kapcsolódni komplex, nagy értékű fejlesztésekbe – a DACH régiótól kezdve az Egyesült Királyságon át egészen az Egyesült Államokig” – összegzi Viktor.

A 2025-ös év meghatározó eredménye, hogy a Fülöp-szigeteken kialakított fejlesztőközponttal bővültek, így még rugalmasabban tudnak reagálni globális szinten az ügyfeleik igényeire. Amire pedig mostantól még nagyobb hangsúlyt helyeznek, az a saját fejlesztésű termékekkel való piacra lépés. Viktor szeretné, hogy ne csak szolgáltatóként, hanem innovátorként is jelen legyenek a nemzetközi térben.

Az innovátor szerepkörhöz ma már egyértelműen hozzátartozik az is, hogy a mesterséges intelligenciát is beépíti egy cég az alkalmazott technológiái közé. „Az AI integrálása több területen is megjelent: ügyfélfolyamatok automatizálásában, adatvezérelt döntéstámogató rendszerekben és prediktív elemzésekben.” – sorolja Viktor, majd hozzáteszi: „Stratégiánkban kiemelt helyen szerepel a digitalizációs trendek alkalmazása, az AI-megoldások támogatása és az egyedi termékfejlesztés, hogy ügyfeleink számára innovatív és jövőbiztos projekteket valósítsunk meg.”

Mi az, ami egy nagy nemzetközi cégnél is ugyanolyan kihívás, mint egy kkv-nál?

A legnagyobb kihívást épp az jelenti még egy ilyen kiterjedt cég számára is, mint a Gloster, hogy folyamatosan alkalmazkodásra van szükség: a piachoz, a technológiához, az ügyféligényekhez, amelyek akár hónapról hónapra változnak. Elég csak az AI-fejlesztésekre gondolnunk, már sejthető, hogy milyen gyors reagálású változtatásokat kívánhat meg egy-egy új elem megjelenése az IT-területen. De Viktor olyan problémaköröket is tud említeni, amelyekkel a kkv-vezetők is nap mint nap szembesülhetnek: „A szakemberek megtartása vagy a megfelelő szervezeti struktúra kialakítása, a potenciális ügyfélkör bővítése olyan problémák, amelyek minket ugyanúgy érintenek, mint a kisvállalkozásokat. Ami bennünket megkülönböztet, hogy a méretünknél fogva egyszerre kell rugalmasnak és professzionálisnak maradnunk – ez egy folyamatos egyensúlykeresés.”

Az egyensúlykeresés és a kihívásokkal szembeni küzdelmek közepette sem vesznek el a kitűzött célok – bár pont az említett gyors változások miatt Viktor úgy látja, hogy illúzió lenne 10 évre előre tervezni. A Gloster víziója azonban világos: szeretnének nemzetközi szinten is meghatározó, innovatív digitális partnerekké válni és hisznek abban, hogy a magyar szakértelem és kreativitás globális szinten is versenyképes. Egy középtávú konkrét célt meg is jelöl Viktor: „Öt év múlva szeretnénk ott lenni, ahol a legizgalmasabb technológiák fejlődnek, és ahol a legjobb szakemberek dolgoznak – velünk együtt.”

Szekeres Viktor, a Gloster Digital Group alapító-vezérigazgatójának három legfontosabb tanácsa kkv-vezetőknek:

1. Merjünk nagyban gondolkodni.
   Egy kkv is képes nemzetközi szinten sikeres lenni, ha világos víziója van.
2. Építsünk csapatot, ne csak céget.
   Az emberek nem egy logóhoz vagy épülethez kötődnek, hanem a közösséghez.
3. Legyünk rugalmasak és tanuljunk folyamatosan.
   Ami ma működik, holnap lehet, hogy elavult. A vezető dolga, hogy mindig előrébb járjon egy lépéssel. Mindig meg kell találni az új lehetőségeket, nincs olyan, hogy lehetetlen.