Stafétaváltás: amikor tradíció biztonsága találkozik a fiatalos lendülettel - kis magyar vállalkozói generációváltás történet

„Azoknál a vállalkozásoknál, ahol folyik a generációváltás, számos előny felmerül. A bizalom maximális egy családi cégnél, így lehet skálázható, jó jövőt kialakítani. Ugyanúgy, ahogyan a lojalitás is. Ezeknél a vállalkozásoknál az alapító nem szeretné megtartani magának a tudást, hanem mindent át akar adni a család többi tagjának és az örökösöknek.” – kezdi ismertetni Lovas Zsuzsa, mennyi előnnyel jár, ha a generációváltás sikeresen bekövetkezik. Így volt ez Sipos Balázséknál is: a Sipospack 1996-ban alakult, édesapja és édesanyja közös alapításával. Balázs nővérével együtt szinte a cégben nőtt fel – a gépek között játszottak, látták, hogyan készülnek a csomagolóanyagok, és gyakran elkísérték édesapjukat partnertalálkozókra, kiállításokra. Ezek az élmények nemcsak gyerekkori kalandokat jelentettek, hanem megalapozták Balázs tudását is, amelyet szülei tudatosan és minden támogatást megadva adtak át neki.

Zsuzsa szerint, ha azt szeretnénk, hogy a gyerek átvegye a stafétát, engedni kell, hogy más területeken is kipróbálja magát. Így nemcsak tapasztalatot szerez, hanem el tudja dönteni, mit szeretne a cégen belül csinálni – esetleg később az egész vállalkozást átvenni. Sipos Balázs útja sokban hasonlít a klasszikus családi vállalkozások történetéhez. Bár számára az igazi fordulópont 2015-ben jött el, amikor teljes értékűen bekapcsolódott szülei cégének életébe, addigra már több területen kipróbálta magát. A családi cégnél is végigjárta a ranglétrát: dolgozott nyári munkásként, megismerte a gyártósorokat, részt vett a fuvarozásban is. „2015-ben éreztem, hogy szeretném tudatosan tovább vinni a családi vállalkozást. Kezdetben a kommunikációra, a marketingre és a stratégiai gondolkodásmód kialakítására helyeztem a hangsúlyt, később pedig a cég arculatát is formáltuk. Sok kiállításon vettünk részt, és ekkor vált világossá számomra, hogy a kereskedelemben tudok igazán kibontakozni. Rengeteget tanultam a szüleimtől, akik mindig hagyták, hogy saját tapasztalatot szerezzek és fejlődjek” – meséli Balázs, aki ma a Sipospack üzletfejlesztési és marketingvezetője. A családi szál máshol is erős: nővére szintén vezetőként dolgozik a családi vállalkozásban, egy másik piaci szegmensben. Az ügyvezetői és pénzügyi irányítás továbbra is szülei irányítása alatt maradt. 

Lovas Zsuzsa szerint, ha két generáció dolgozik együtt egy cégben, a rugalmasság a legfontosabb: amit ma megbeszélnek, másnap már a gyakorlatban is megvalósítható. Ez a családi vállalkozások egyik legnagyobb előnye, hiszen nem kell hosszú döntési folyamatokra várni, így időt és energiát spórolnak – ez komoly versenyelőnyt jelent. „Édesapámmal a generációs különbségek ellenére mindig jó kapcsolatunk volt. Néha előfordulnak nézeteltérések, de soha nincs feszültség vagy ajtócsapkodás: ha felmerül egy új ötlet, azonnal átbeszéljük, van-e benne lehetőség” – meséli Balázs. Hozzáteszi, édesapja számára nemcsak alapító, hanem valódi mentor és példakép is, aki mindig teret adott neki a kibontakozásra. „Hagyta, hogy kipróbáljam az elképzeléseimet, még akkor is, ha tudta, hogy esetleg kudarc lesz a vége. Nyitottan fogadott minden újítást, amit a fiatalos lendületem hozott.” Az alapító ma is teljes bizalommal tekint rá, és mindazt ráhagyja, amihez Balázs különösen ért: az üzletfejlesztést és a kommunikációt. Az elmúlt tíz évben a Sipospack jelentős átalakuláson ment keresztül: új belső rendszerek és struktúrák születtek, kialakították a menedzsmentet és a vezetői munkaköröket. Mindezek mellett azonban az édesapa tekintélye és meghatározó szerepe továbbra is változatlan maradt a cégben. 

Osszuk le a szerepeket, és váltsunk üzleti szemléletbe

Lovas Zsuzsa szerint komoly probléma lehet a cégeknél, amikor az édesapa korábbi tekintélye elveszik, mert akár a családból, akár kívülről jobb szakemberek kerülnek a cég élére. Még több konfliktust szül, ha a klasszikus, régi cégmodellben nincsenek külön szerepkörök, hiszen „mindenki ért mindenhez”. „Mivel a hagyományos, cégalapító idejében létrehozott vállalkozásnál sok esetben szűkösek a lehetőségek, nincsenek tisztán leosztva a feladatok, a munkatársak egyszerre több területen dolgoznak, miközben a szakmai színvonal nem mindig elég magas. Éppen ezért nem szabad csak sodródni az árral, hanem alkalmazkodni kell az örökös által behozott modern szemlélethez, hogy a cég lépést tudjon tartani a korral” – mondja Zsuzsa. Hozzátette: fontos osztályokat kialakítani, egyértelmű szerepeket és felelősségi köröket adni mindenkinek. „A nagy egészből és a családi szemléletből át kell váltani egy üzleti szemléletbe. Ez az alapítónak és a régi harcostársaknak is nehezen szokott menni. Nehéz elfogadniuk, hogy már nem kell mindent egy embernek kézben tartania, a fejlődéshez és modernizációhoz új szemlélet szükséges. A cél immár nem a családi kötelékek fenntartása, hanem a vállalkozás versenyképessége, akár az utód fenntartható és digitális nézetei mentén” – mondja Lovas Zsuzsa klinikai szakpszichológus. Szerinte gyakran éppen az okozza a feszültséget, hogy a fiatalabb generáció sokszor jobb szakember a modern megoldásokban, amire a cégnek nagy szüksége lenne, de az alapító nem akarja átadni például a digitalizáció vagy az AI bevezetésének felelősségét. Az idősebbeknek nehéz követni a gyors változásokat, a fiatalabbaknak pedig nehéz érvényesíteni az új szemléletet.

Folyamatok, kommunikáció és céges struktúra – nyitni kell az új felé

Ha megváltozik a cégvezető személye egy családi vállalkozásban, az értékek is átalakulnak. A pszichológus szerint kutatások igazolják, a generációk ugyanazokat az értékeket vallják, de más sorrendben. Az alapítónál a kemény munka az első, amelyből eredmény születik, majd ezt követi a növekedés és az üzleti szemlélet. A fiatalabb generációnál viszont már az üzletiség kerül az első helyre. Sipos Balázséknál a tradíciók új szemléletté formálásának kulcsa az volt, hogy a folyamatokat új szintre emelték, és letisztították a kommunikációt. Balázs fiatalos gondolkodásmódjával a közösségi médiát is beemelte a cég életébe, amely ma már kiemelt szerepet játszik a kommunikációban. „Igyekszünk minden marketingeszközt tudatosan használni, és tartalmainkkal edukálni is az embereket. Minden folyamatot és üzenetet átgondoltan építünk fel – ez az, ami igazán megkülönböztet minket a versenytársaktól” – mondja Balázs.

Zsuzsa szerint a generációváltás egyik kulcsa, hogy az új generációnak bizonyítania kell: az alapító érezze, rábízhatja a cégét az örökösre. Ha nem haladunk a korral, és nem fogadjuk el a modernizációt vagy a digitális megoldásokat, a vállalkozás előbb-utóbb elveszíti versenyképességét. Fontos, hogy a kollégák felé is emberséggel kommunikáljunk: ha valaki még nem ismeri a modern technológiákat, ne elengedjük a kezét, hanem adjunk neki fejlődési lehetőséget, és kommunikáljuk a célokat. „Cégvezetőként ezzel mindenképpen foglalkozni kell. Gazdálkodjunk okosan az emberek erejével, lehetőségeivel, tudásával – mindennek pedig alapvető része legyen a tiszta kommunikáció” – tanácsolja Lovas Zsuzsa. Balázs szerint 2022-től mondhatják el igazán magukról, hogy kommunikációjuk startup-szintű, és a mai kor elvárásaihoz illeszkedik. Az igazi áttörés azonban már 2017-ben történt, egy német szakmai kiállításon, amikor édesapja minden szervezési feladatot rábízott. „Ez volt az első alkalom, hogy apukám operatívan nem vett részt a folyamatokban, mindent én intéztem. A siker után éreztem először, hogy kivívtam a tiszteletét, és teljesen bízik bennem. Bár természetesen sok dologba ma is van beleszólása, a megvalósítást gyakran rám hagyja” – meséli Balázs. 

Szerencsésnek tartja magát, mert édesapja mindig nyitott volt az újításokra, a rendszerfejlesztést pedig kezdettől fogva prioritásként kezelte. Ugyanakkor hangsúlyozza: a generációk együttműködéséhez elengedhetetlen, hogy az alapítók belássák, időnként változtatni kell. Az elmúlt években a Sipospacknál CRM-rendszert vezettek be, fejlesztették a vállalatirányítási rendszert, hatékonyabbá tették a gyártást, és folyamataikban már a mesterséges intelligencia is megjelent.

Zsuzsa szerint a fejlődés érdekében a régi vezetőknek el kell engedniük korábbi nézeteiket, és nyitniuk kell az új irányok felé – ha kell, tanulni is a modern világ kihívásairól. „Sok újítás előtt közösen átbeszéltük édesapámmal és a vezetőkkel, milyen változtatásokra lenne szükség. Mindig nyitottan állt hozzá, mert neki is célja volt, hogy a Sipospack egyre versenyképesebb legyen. Házon belül AI-oktatást is tartottam, amelyre őt is meghívtam – azonnal elkezdte mérlegelni, mennyi potenciál rejlik benne” – meséli Balázs. Szerinte azért tud jól együtt működni az ő modern szemlélete és édesapja sok éves tapasztalata, mert kölcsönös bizalom van köztük. Édesapja tudja, hogy Balázs pontosan látja, mire van szükség ahhoz, hogy a Sipospack belépjen a nagyvállalati szegmensbe és erős márkává váljon. A digitalizációs újítások így nem kiegészítő elemei, hanem alapvető meghatározói a jövő útjának – legyen szó akár egy ’90-es években alapított családi cégről, akár egy mai startupról.

Szabályok és normák kellenek, kivételezés viszont soha

Zsuzsa szerint a családi vállalkozások gyakori hibája, hogy nincsenek egyértelmű szabályok lefektetve – vagy ha vannak is, azokat csak papíron tartják be. Ilyen környezetben a két generáció sosem tud igazán együttműködni, és a fiatalabb vezető hiába modernizál, nem fogja kivívni a munkavállalók tiszteletét. Ehhez elengedhetetlen egy világos, következetesen betartott szabályrendszer, amelyhez mindenki igazodni tud. „Van, ahol a családtagokra szigorúbban érvényesebbek bizonyos szabályok, de olyat is láttam már, ahol fordítva van, sőt, egyenesen kivételeznek az örökösökkel, akik többet megengedhetnek, több pénzt kapnak, ez viszont szintén rontja az egész vállalkozás morálját. Soha nem szabad kivételezni, nem lehet keverni a szülő-gyerek szerepet a cégen belül. Ha pénzt akarok adni a gyerekemnek, tegyem meg otthon, szülőként a sajátomból, de ne a cég kontójára. Új vezetőként pedig ne üljünk be a cég élére, ne legyünk nagyképűek, igenis lehessen bármivel hozzánk fordulni, vívjuk ki a régiek vagy a többiek tiszteletét.” – mondja Lovas Zsuzsa.

Balázséknál az integráció sosem jelentett problémát: nem volt külön bejelentés az érkezéséről, és nem volt kivételezés sem. „Édesapám soha nem tett különbséget köztem és mások között. Ugyanúgy végig jártam a ranglétrát: eleinte csak egy kis munkaállomásom volt, saját irodát is csak a közelmúltban alakítottam ki magamnak. Ha valóban be akarjuk vonni az utódot a cégbe, sosem szabad olyan pozícióba helyezni, ahol nem érzi jól magát. A sikeres generációváltás kulcsa, hogy a gyerek maga vívja ki a helyét, és megtalálja azt, amiben igazán jó” – mondja Sipos Balázs, akit már a cégben mindenki vezetőként és tulajdonosként fogad el – nem azért, mert ő az alapító fia, hanem mert mindezt saját munkájával és eredményeivel érdemelte ki.