Van egy jó hírünk: a 2026-os év a túlélés helyett ugródeszka is lehet, csak összpontosítsunk arra, amink van.

A mesterséges intelligenciától hangos a világ és joggal. Pár évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy egy hazai 5-10 fős vállalkozás a legmodernebb AI-eszközöket használja – havi pár 10 dollárért. Most viszont ez lehetséges! 2026-ban az AI-érettség a vállalatok körében új szintre lép(het) – miért? Mert:

• a kísérletezés olcsó, és a hibák gyorsan kiderülnek és javíthatók
• nem kell éveket várni a megtérülésre
• egy kis cég hatékonyságban akár egy 100 fős cég volumenét érheti el.

A lényeg nem az AI-on van, hanem annak használatában, és még tovább megyünk: az AI okos használatában. Fontos, hogy lássuk az AI-használat két lehetséges stratégiáját, amelyek:

1. képességpótlás: ha valamit nem tudok, majd az AI megoldja helyettem.
2. képességfokozás: amiben jó vagyok, abban legyek 10-szer jobb!

Ezen a ponton figyelmeztetnek a szakértők: a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel ne képességet pótoljunk, hanem képességet fokozzunk! Mert aki csak helyettesítésre használja a technológiát, az kiszolgáltatott marad. Aki viszont saját tudását növeli vele, az olyan előnyre tesz szert, amit a nagyvállalatok lassúságuk miatt nem tudnak követni. Tehát 2026-ban a képesség fokozás lesz a nyerő stratégia!
Kánai András szerint „ráadásul a kkv-k technológiahasználat szempontjából igen nagy előnyben vannak: nem kell engedélyt és büdzsét kérni a globális központtól, nem kell egyeztetni senkivel, hanem házon belül egy kis csapat le tudja menedzselni. És mivel a technológiák tényleg elérhetőek mindenki számára, vétek lenne nem kihasználni.”

Az előző két pont azt is jelenti, hogy a cégeket egyfelől tudatosan, másfelől okosan kell irányítani. Okosnak és tudatosnak lenni fárasztó, ennek ellenére ez a stratégia megjutalmazza magát, ezért érdemes csinálni.

3. A bizalom – a helyi vállalkozások szuperereje

A bizalom mondhatnánk elcsépelt dolog, hiszen sokszor olvasni, hallani róla, de hajlamosak lehetünk magától értetődőnek gondolni. Pedig ez nincs így. Gondoljuk csak végig: ahogy a digitális tér növekszik, egyre kaotikusabb lesz, ezáltal a bizonytalanság is nő, ami bizalmi válságot szül. Ezt a folyamatot az AI még jobban fokozza: nehéz eldönteni, hogy igazi emberrel vagy AI-jal beszélgetünk online, hogy a profil, amit látunk a social mediában vajon kamu, sőt már komplett e-kereskedelmi boltok is tudnak kamuk lenni. De nem kell ettől megijedni, mert ez a trend a magyar kkv-knak csak kedvez!
„A helyben lét, a geolokációs közelség, a személyesség és a kulturális közelség felértékelődik” – mondják egybehangzóan a szakértők.  És miért? Mert:

• gyorsabb kiszállítás lehetséges (vagy legalábbis illene ezt elérni egy kínai szállítóval szemben),
• valódi személyek vannak a márka mögött,
• személyes kapcsolódás lehetősége,
• kulturális kódok, amiben egy globális szereplő soha nem tud labdába rúgni.

Ezeket mind ki kell használni és a lehető leghatékonyabban alkalmazni. Mert ezek fogják megteremteni egy gyártó, egy szolgáltató, egy márka iránt a fogyasztói bizalmat. Ez pedig értéket jelent, azaz vagyonná válik!
2026-ban minden helyi márka annyit ér, amennyi bizalmat képes fenntartani.
A bizalomépítés akkor a leghatékonyabb és akkor hiteles, ha nem önmagunkban, nem egyedül küzdünk, építkezünk: gondolkodjunk a vállalkozásunk ökoszisztémájában, jusson eszünkbe, hogy kikkel vagyunk kapcsolatban és kikkel dolgozunk közvetlenül vagy közvetetten együtt. Az élet gyorsabb és rugalmasabb tud lenni, ha összefogunk akár csak egy projekt erejéig valakivel, ráadásul a kapacitásaink is tudnak ezáltal bővülni. Ez pedig több ügyfelet / eladást is eredményezhet – mindeközben pedig kapcsolatba kerültünk egy másik szolgáltatóval. A bizalom- és a hálózatépítés kéz a kézben jár, és valójában ez lesz a jövőállósági rezilienciánk.

4. A technológia mindenhatósága: csak akkor ér valamit, ha valódi problémát tudunk vele megoldani

Ha valaki belép az App store-ba vagy bármilyen applikáció után elkezd keresni, bizony meglepődhet: szó szerint a bőség zavara fogadja. Nem ritka, hogy sok vállalkozás már most elveszik az app-rengetegben. És láthatóan naponta százával érkeznek az új AI-alkalmazások és szolgáltatások, eszközök.
Rab Árpád szerint a labda nálunk van: „ha nem fogalmazom meg világosan a problémámat, akkor a választék csak elvisz az erdőbe”.
Mire figyeljünk, ha technológiai fejlesztés mellett dönt a cégünk?  

• van-e kijelölt ember, aki tesztel, aki ezzel foglalkozik, aki a cégünkben a területért felelős tud lenni?
• van-e belső AI-tudás?
• tiszták-e az adatok?
• és persze minden döntés mellett ott áll a kérdés: megoldja a problémánkat?

Óriási a technológiai zaj, ami csak fokozódni fog, ezért 2026-ban nem a több eszközből lesz versenyelőny, hanem abból, ha a kevesebből többet tudunk kihozni. Mert a választék csak akkor félrevezető, meg a zaj, hogyha én nem fogalmaztam meg, amit szeretnék.
Emellett nem árt észben tartani: a technológiai megoldások a digitális térben sokszorosára növelhetnek egy hazai kkv-t, nem véletlen, hogy van olyan hazai cég, amely Afrikában üzletel. Mindezt a digitális térben megvalósítva...

5. A gyors tanulás képessége

Az előző pontunkhoz szorosan kapcsolódik, mégis érdemes külön választani, mert önmagában is fontos és egyéb területtel is van relevanciája: a gyors tanulás képessége lesz az egyik legnagyobb versenyelőny. Ez azért is így van, mert a digitális átállás több nem projekt, hanem folyamat, azaz nincs megállás. Ez pedig azt is jelenti, hogy a kkv-knak csak akkor lesz reális esélye a fennmaradásra és a növekedésre, ha:

• cégen belül kijelölnek munkatársakat a terület felelősének (tech-championokat, aminek az az értelme, hogy egy fő könnyen le tudja követni a rohanó technológiai változásokat például 1 hónapon belül akár 2 frissítés is kijöhet egy alkalmazásra stb.),
• képzést kapnak az emberek az AI-ra, adatkezelésre (mert olyan nincs, hogy nem keletkezik adat!), kontextusépítésre,
• és nem tiltják, hanem bátorítják az AI-eszközök használatát (bizonyos fejlesztési keretek közé szorítva).

Rab Árpád óraadó tanárként kötelezővé tette diákjai körében az AI-eszköz használatot: „kötelező használni az AI-t, ezért, ha nem használják, akkor büntetés jár érte. De ha rosszul használják, akkor még inkább”. Mindezzel az a cél, hogy megtanulják: nem szabad idegenkedni az AI-tól, mert itt van és nem tehetünk semmit ellene, ezért inkább barátkozni kell vele és megtanulni jól, okosan használni.  Kánai András szerint „az AI-korszak nem egyszerűen eszközváltás, hanem szemléletváltás: az embernek kell képessé válni a géppel való együttműködésre, nem fordítva”.

6. Munkaerőhiány: a megtartás stratégiai fontosságú

Nem mondunk újdonságot azzal, hogy minden kkv és vállalkozás szenved a munkaerőhiánytól: Magyarországon évente közel 40 ezer fővel szűkül a munkaerőpiac. Lévén kisebb cégekről beszélünk, ahol eleve kisebb a létszám, egy-egy szakember elvesztése az egész működést képes veszélyeztetni. Azaz minden ember sokszorosan fontos, ám a béremeléssel önmagában már nem elég versenyezni. Mi kell 2026-ban a HR-területen?

• rugalmas munkakultúra,
• belső fejlődési utak megtalálása és a fejlődés támogatása,
• közösségi élmény,
• személyesség, figyelem,
• valódi emberi kapcsolódás.

Tehát kapcsolódva az előző pontokhoz: szükséges a technológiai fejlesztés, de nem választható el az emberközpontú működéstől.

7. Új korszakba lépünk: jön a megoldó vállalkozások kora

A problémákkal általában tisztában vagyunk, a szemünk előtt van, ám a megoldás már nem mindenkinek jut eszébe vagy nem lép a tettek mezejére. 2026-ra két társadalmi trend érik be Magyarországon: az egyik az elöregedés, a másik a klímaváltozás.
A medián életkor már 40 év körül jár. Ez azt jelenti, hogy egy széles, tömegeket jelentő piac van formálódóban amely szolgáltatásokban igencsak alul ellátott. Ezt a piacot (45-80+ korosztály) csak a helyi vállalkozások tudják megérteni (nyelvezet, humor, vizuális világ, értékrend).
A klímaváltozással kapcsolatban az a helyzet, hogy a hatása már nem elméleti, hanem gyakorlati. A tartós hőhullámok, a szélsőséges időjárási körülmények, az energiaár-ingadozás stb. valódi fogyasztói igényeket generálnak, mégpedig:  

• fenntartható megoldások,
• helyi termékek,
• energiahatékonysági szolgáltatások,
• újrahasznosítás,
• és egyéb zöld technológiai kiegészítők formájában.

Ismétlésképpen, vállalkozói szemszögből: ezek nem fenyegetések, hanem új piacok.