A hét kockázat, amin egy vállalkozás elhasalhat!

A vállalkozásról gyakran inspiráló történetek és növekedési sztorik jutnak eszünkbe, miközben a működés egyik legmeghatározóbb tényezője sokkal prózaibb; ez pedig a kockázat, aminek valamilyen formája, valamilyen mértékben Damoklész kardjaként ott lebeg minden vállalkozás, cég felett. A kockázatok felismerése és megfelelő kezelése alapvetően határozza meg, hogy egy cég képes-e hosszabb távon talpon maradni. Másik oldalról nézve, a profit az, melyet a kockázatok vállalásáért kap a tulajdonos.

Berzi László közgazdász, az Albatros Analytics CEO-ja szerint a kockázat nem egy elvont fogalom, hanem a vállalkozás mindennapi működésének része. Megértése és kezelése egyszerre jelent számviteli és management kérdést és sokat elárul a vállalkozás alapítójának, vezetőinek a gondolkodásmódjáról is. „A kockázatokat alapvetően két nagy csoportra, piaci és finanszírozási kockázatokra bontanám” – fogalmazott a szakember.

A piac nem alkalmazkodik a költségeinkhez

A piaci kockázatok egyik legfontosabb sajátossága – hívta fel a figyelmet a közgazdász –, hogy jelentős részük kívül esik a vállalkozó közvetlen kontrollján. Egy cég pontosan kiszámolhatja a költségeit, meghatározhatja az ideális árazást, a piac mégsem garantálja, hogy ezt érvényesíteni tudja. 

Ez különösen erősen jelenik meg azokban az ágazatokban, ahol a verseny nemzetközi szintűvé vált. A szállítmányozásban például hosszú ideje előfordul, hogy vállalkozások tartósan önköltség alatt működnek. „Hiába mondod, hogy ennyi az üzemanyag, ennyi a bér, a piac válasza pedig az, hogy akkor majd más megcsinálja olcsóbban” – árnyalta a képet Berzi László. Ebben a helyzetben a vállalkozás mozgástere beszűkül. A költségek adottak, az árakat viszont a verseny határozza meg. Rövid távon ezen nehéz változtatni, különösen kisebb cégek esetében, így a piaci kockázat inkább adottságként jelenik meg, mintsem kezelhető problémaként.

De ettől még kezelnünk kell ezt a kockázatot, bármennyire is adottságnak tűnik. Az önköltség-számítás és a KPI-ok a controlling eszköztár válasz ezekre a kihívásokra „Tudnunk kell, hogy a termékünk vagy a szolgáltatásunk milyen elemekből és milyen költségtényezőkből épül fel. Ezzel »felvértezve« sokkal pontosabb lesz az árazásunk és hatékonyabban léphetünk fel a piaci kockázatokkal szemben” – fogalmazott Berzi László.

A valódi mozgástér: a finanszírozás

Miközben a piac sokszor kiszámíthatatlan, a finanszírozási döntések közvetlenebbül befolyásolják a működést. Itt jelenik meg az egyik legkritikusabb tényező, mégpedig a likviditás. „Ha nincs cash, nincs mozgástér” – fogalmazta meg a kemény törvényszerűséget a közgazdász. Mint mondja, egy vállalkozás lehet nyereséges papíron, de ha közben nem rendelkezik elegendő készpénzzel vagy likvid forrással, a működése gyorsan megbillenhet. A finanszírozási kockázatok közé tartozik minden olyan döntés, amely külső forrás bevonásával jár, vagyis a hitelek, a lízingek, a beszállítói halasztott fizetések vagy akár egy-egy nagyobb beruházás. Ezek rövid távon lehetőséget teremtenek, hosszabb távon azonban kötelezettségeket jelentenek. Egy bizonytalan piaci környezetben ez különösen érzékeny helyzetet teremthet.

Nem a profit az első?

Egy változékony gazdasági környezetben a működőképesség megelőzi a profitmaximalizálást, hívta fel a figyelmet a közgazdász. Egy stabil cash flow lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozás reagálni tudjon a változásokra; módosítsa az árait, új piacokat próbáljon ki, terméket fejlesszen vagy éppen átvészeljen egy nehezebb időszakot. „Cash is king” – emelte ki újra Berzi László. Ez a szemlélet különösen a kisebb vállalkozásoknál válik akár „életmentővé”, ahol egy-egy rossz döntés vagy váratlan helyzet gyorsan beszűkítheti a mozgásteret.

Az Albatros Analytics vezetője szerint egy vállalkozónak tisztában kell lennie azzal, hogy egy-egy termék vagy szolgáltatás milyen költségekből épül fel, és milyen feltételek mellett éri meg azt értékesíteni. Nem feltétlenül részletes könyvelési szintű elemzésre van szükség – tette hozzá –, sokkal inkább egy olyan gyakorlati tudásra, amely döntési helyzetekben azonnal használható. „Nem a KPI-ok száma a fontos, de amit kiszámoltál, azt tudd fejből” – mondta. Ez a fajta átláthatóság teszi lehetővé, hogy egy tárgyalás során vagy egy gyors üzleti helyzet a tudatos döntések és ne a bizonytalanság színtere legyen.

A működés folyamatosan alakul

„A vállalkozások gyakran hajlamosak egy kialakult működési modellhez ragaszkodni, miközben a környezet folyamatosan változik, pedig a valóság folyamatos újragondolást igényel” – mondja a közgazdász. Berzi László szerint ehhez az állapottérhez két irányból érdemes közelíteni. Egyrészt minden fejlesztési lépésnél érdemes megvizsgálni, hogy az valóban növeli-e a hatékonyságot. Ki kell mérni KPI-ok segítségével, hogy az adott üzleti lépés (változtatás) milyen eredménnyel jár. Ez lehet közvetlenül pénzügyi eredmény, vagy profibb készletgazdálkodás, de lehet vevői elégedettség is. 

Másrészt időről időre felülről is rá kell nézni a működésre, és szembenézni azokkal a pontokkal, amelyek nem működnek jól. „Bele kell nézni abba a tükörbe, amibe nem akarunk” – fogalmazott. A szakember nem hallgatta el azt sem, hogy ez sok esetben kellemetlen folyamat, ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozás hosszabb távon is fenntartható maradjon. „Ezek már inkább stratégiai KPI-ok, akár az éves szinten vizsgált profitabilitás és likviditás számai. Szándékosan simítják ki a szezonalitást és az egyszeri vagy időleges hatásokat és részleteket, hogy direkt rámutassanak a működés egészére” – emelte ki a közgazdász.

Mikor érdemes külső segítséget bevonni?

A kérdés, hogy mikor van szükség külső szakértőre, szinte minden vállalkozás életében felmerül. A válasz elsősorban a működés összetettségétől függ, de van egy pont, ahol különösen nagy jelentősége van, ez pedig a skálázódás előtti szakasz. „Itt én biztos, hogy kérnék segítséget” – mondta Berzi László. Egy egyszerűbb stratégiai keret, egy működési térkép és egy alap üzleti terv segíthet abban, hogy a vállalkozás ne zsákutcákon keresztül fejlődjön. A tapasztalatok szerint sok későbbi probléma már ezen a ponton megelőzhető lenne.

„A stratégiai gondolkodás és a controlling módszertan nem kizárólag a nagyvállalatok eszköze. Egy kisebb vállalkozás esetében is alapvető jelentőségű, hogy a működés ne esetleges döntések sorozata legyen” – fogalmazott Berzi László. Szerinte a vállalkozónak látnia kell, milyen irányba tart, milyen lépések vezetnek oda, és ezek milyen erőforrásokat igényelnek. „Ha ez a kép hiányzik, akkor a döntési helyzetek nem egyértelműek, a működés könnyen széttartóvá válik, ami idővel a pénzügyi eredményekben is megjelenik” – tette hozzá.

A kockázatok feltérképezése: hogyan készül a risk map?

A kockázatok kezelésének egyik legegyszerűbb eszköze az úgynevezett kockázati térkép (risk map). Ez lényegében egy áttekintés arról, hogy a vállalkozás működésében milyen típusú kockázatok jelennek meg, és ezek milyen valószínűséggel, illetve milyen hatással érinthetik a céget. A gyakorlatban ehhez nincs szükség bonyolult modellekre. Elég, ha a vállalkozó összegyűjti a legfontosabb kockázatokat (ezek kiinduló listáját lásd lentebb), majd két szempont mentén végig gondolja őket: mennyire valószínű, hogy bekövetkeznek, és mekkora hatást gyakorolnának a működésre. 

Lényegében ez egy tíz soros táblázat, a tíz top kockázatról:

• mindegyik kockázathoz rendelj egy 1-től 5-ig terjedő skálán egy bekövetkezési valószínűséget
• majd mindegyikhez rendeld 1-től 5-ig terjedő skálán a cégre gyakorolt hatás mértékét
• a két számot soronként szorozd össze, majd sorrendezd a kapott értéket
• az így kapott sorrend szerint az első harmaddal muszáj foglalkozni, a középsőre kell figyelni, az alsó harmad pedig a zaj

Már ez az egyszerű átlátás is segíthet abban, hogy láthatóvá váljanak a legkritikusabb pontok, és tudatosabb döntések szülessenek.

Milyen kockázatokkal kell számolni?

Egy kis- vagy középvállalkozás működésében jellemzően az alábbi kockázatok jelennek meg: