Nyári üzleti újragondolás: „Nem pánik kell, hanem újratervezés” 

Miért jön el a váltás?

A gazdasági környezet gyorsan változik, és az első félév sokak számára óvatos tapogatózással telt – Balogh Petya angyalbefektető szerint a bizonytalanabb piaci hangulat, az energiaárak ingadozása és a választások előtti kivárás rengeteg céget érintett, sokan behúzták a kéziféket, visszafogták a beruházásokat. Most viszont, a második félévben újra elindulhat a növekedés, ám aki makacsul ragaszkodik egy januári tervhez, ami felett már eljárt az idő, az könnyen lemaradhat. 

„Most mindenkinek egy kicsit változnia kell” – foglalja össze a helyzetet Balogh Petya. Szerinte azok a vállalkozók fognak most előrébb lépni, akik mernek újratervezni és tudatosan átgondolják a kockázatokat. Nem arról van szó, hogy fel kell forgatni az egész céget, a cél, hogy józanul eldöntsd mi marad, mi módosul, és mi az, amit végleg le kell zárni.

Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary elnök-vezérigazgatója szintén a reális helyzetfelmérést emeli ki, szerinte a „mid-year business reset” lényege az adatgyűjtés, melynek során szélesebb körben meg kell nézni a cégben a számokat, és ebből levonni a következtetéseket.

A számok nem hazudnak

Amikor érzed, hogy valami nem stimmel, könnyű elkezdeni kapkodni, Kalocsai Zsolt azonban arra figyelmeztet, hogy a gyors döntések előtt meg kell érteni az okokat. Vajon a piac változott meg? Stratégiai hibát vétett a cég? Vagy csak a mindennapi működés lett lassabb?

Kalocsai Zsolt három fontos mutatót emel ki, amit mindenképp meg kell vizsgálni:

1. 30 napos likviditás: Látnod kell, mennyi pénz érkezik be a következő egy hónapban, és mennyi a kötelező kiadás. Ha itt baj van, minden más másodlagos. 
2. Az értékesítési csatorna (pipeline): Milyen ajánlatok vannak kint? Ezek mekkora értékűek, és mennyi esély van a megnyerésükre? Szűrd ki a komolytalan érdeklődőket. 
3. A bruttó fedezet: Sokan esnek abba a hibába, hogy csak az árbevételnek örülnek, pedig az önmagában nem mutatja meg, hogy egészséges-e a cég működése. Mennyi haszon marad a munka végén? 

„Ha ezeket az előzetes tényadatokat összegyűjtöttük, akkor fel kell tennünk magunknak a kérdést: mi volt jó és mi nem, mi működött és mi nem?” – teszi hozzá Kalocsai Zsolt.

Elengedni, ami nem működik

A növekedést sokszor nem az gátolja, hogy nincs elég jó ötlet, hanem az, hogy a cég tele van olyan projektekkel, amelyek már rég nem hoznak hasznot – emeli ki Balogh Petya. A szakember szerint a vezetők gyakran követik el azt a hibát, hogy csak az új fejlesztésekre koncentrálnak, pedig ugyanilyen fontos kisöpörni a nem működő folyamatokat, termékeket, szolgáltatásokat vagy rossz szokásokat is a cégből. 

Egy kis pékségnél sem kell mindenáron sütni azt a kiflit, amit nap végén mindig ki kell dobni. Egy szolgáltató cégnek sem kell ugyanannyi energiát tenni egy olyan régi ügyfél kiszolgálásába, aki sosem elégedett, és alig hoz bevételt.

Kalocsai Zsolt szerint a magyar kis- és középvállalkozások hajlamosak túl sok energiát pazarolni alacsony megtérülésű projektekre, mert megszokásból nehezen engedik el őket. A félidős újratervezés legnehezebb, de leghatékonyabb része ez a fajta „nagytakarítás”.

Három gyakorlati lépés az elengedéshez:

1. Listázd ki a leggyengébben teljesítő termékeket, szolgáltatásokat.
2. Vizsgáld meg, hogy javíthatók-e kis befektetéssel (idő, pénz).
3. Döntsd el: ha javítható, tedd meg. Ha nem, állítsd le, és zárd le végleg.

Csapat nélkül nem fog menni

A terv lehet tökéletes a papíron, de ha a munkatársak nem értik, nem is fogják tudni megvalósítani. A változás pedig mindig bizonytalanságot szül, ezért mindkét szakember hangsúlyozza, milyen fontos a csapattal egyeztetve tervezni a cég jövőjét. Balogh Petya azt javasolja, hogy ha megvan a jövőkép, bontsd le rövid távú, számszerűsíthető célokra, a csapatot pedig vond be a megbeszélésekbe, hogy mindenki lássa, hogy tudatos irányváltás a cél és nincs ok a pánikra. A csapat hatékonyabb működéséhez érdemes újragondolni a feladatok elosztását is: 

• új feladatot adni annak, aki többre vágyik;
• optimalizálni a terhek elosztását;
• leállítani a felesleges folyamatokat.

Kalocsai Zsolt szintén az őszinte kommunikációban hisz. „A vezetők őszintén kommunikáljanak a munkavállalókkal, és szembesítsék őket azokkal a tényekkel, azokkal a számokkal, amiket a cég ténylegesen hoz” – mondja az interjúban.

Ha az emberek látják a valós számokat, sokkal hamarabb megértik, miért kell fókuszt váltani, és miért állítasz le korábban megszokott feladatokat. És ne felejtsd el az elismerést sem! Még akkor is meg kell köszönni az erőfeszítést, ha a célszámok nem jöttek össze, mert a kollégák ebből érzik, hogy a munkájuk fontos és számítasz rájuk a jövőben is.

3 kérdés az újratervezéshez

A nagy irányok lefektetése után Balogh Petya három konkrét kérdést javasol, amit fel kell tenned magadnak és a kulcsembereidnek: